Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: B


Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: B

ba, ba-ba, babba, gyermekszók, babáz, babázik.

bá, csudálkozási, szájtáti hang: bám, bámé, bámész, bámít, bámul, báva, bákó; báj, bájos, bájol.

bab, babó, babócs, babug. V. ö. bob.

báb, bába, bábál, bábu, bábuzik. V. ö. bub, buba.

bacs, bacsa, bacsó = acsa, acsó, atyó, öreg juhász, a juhászok atyja.

bács = báty, bácsi, bácsika.

bacz, l. becz.

bad, badar, badarság, badarul. V. ö. bot, botor, botorság.

bád, bádgyad, bádgyadás, bádgyaszt. Az elfáradt vagy gyöngült beteg embernek nehéz lélekzetü hangja.

bag, (1), bagoly, baglyász.

bag, (2), baglya, baglyáz, baglyas. Változattal: bog, bug, baglya, buglya. Alapérteménye gömbölyüség.

bah! indulatszó, mely valamin megűtközést jelent.

baj, bajlódik, bajos, bajnok, bajtárs. Változattal: vaj, vajudik, vajlódik.

báj, bájol, bájolás, bájoló, bájos. Puszta gyöke a csudálkozási bá.

bak, (1), baktat, baktatás, bakfincz. Változattal: buk, buktat, bukfencz.

bak, (2), baka, bakancs, bakancsos. V. ö. bok, boka.

bak, (3), = bök; bakik, bakzik; bakó.

bak, (4), = vak; bakcsó = vakvarju.

bal, (1), balaska, balta. Rokona a hasítást, elválasztást jelentő val, vál: valag, válik.

bal, (2) = al: balog, balkéz, balogács.

bal, (3), balga, balgatag. V. ö. bol, bolond, boly, bolyókás.

ball, ballag, ballagdogál, ballangó, ballangkóró. V. ö. bill, billeg.

bam, bamba, bambu, bambucz. V. ö. bám.

bám, bámé, bámész, bámékodik, bámúl, bámít. Puszta gyöke a szájtátó á, bá.

ban, bankó = mankó. V. ö. bun, bunkó.

bán, bánik, bánt, bánás, bánat, bánkodik, bántalom, bántalmaz. Fájdalmas kedélyhang.

bany, banya. Az any szónak előtétes változata: banyalúd = anyalúd.

bar, barázda, barkócza, barkóczáz, barcs, V. ö. bor borotva, ber, berbecs. Alapértelme: metszés, irtás.

bár, kedélyszó; bár eljönne! bár csak úgy volna; ha bár! ámbár!

bat, v. baty, batu, batyu, batus. V. ö. buty bugyor, moty motyó, pod podgyász bút, bútor.

báty, bátya, bátyó, székelyesen öszvehúzva: bá, János bá, Istók bá.

be, bel, belső, belűl, ben, bent, bél, béll, béllés; bő, bőség.

bé, természeti hangutánzó: bég, bégés, béget, és tájejtési ige: béok, bész, bénak az ökrök. V. ö. bő.

beb, hangutánzó, bebeg, bebegés V. ö. heb, höb, hebeg, höbög.

běcs, becsű, becsűl, becsület, becses, becstelen. Változattal: böcs.

becz, (1), becze, beczés. Gyermeknyelven: kis borjú, vastaghangon: bacz, bacza.

becz, (2), becző, beczőke. V. ö. vacz, vaczok.

bed, több helységnév gyöke: Bede, Bedecs, Bedeg, Bedelő.

běgy, begyes, begyeskedik, begyez. Változattal: bögy, bögyös.

bek, bekeg; rokonok: mekeg, makog.

beh, kedélyszó, beh szép! beh jó.

bék, (1), béke, békél, békéltet, békés, békeség, békít, békül. Hasonló a latin: pax, szláv: pokoj. V. ö. bög, csomó.

bék, (2), vastaghangu ragozással: béka, békás, békász, V. ö. bek, bekeg.

bék, (3), békó, békóz, béklyó, béklyóz. Alapérteménye: kötési bög, bog.

bel, (1), belénd, beléndek, beléndes, beléndeskedik. V. ö. bol, bolond, bolondos.

bel, (2), belül, belső, belsőség. Rövidebb eleme: be.

bél, béles, béll, béllés. V. ö. bel.

bell, bellöke = billőke, bölcsőforma hinta. V. ö. bill, billeg, billen.

ben, benn, bent, benső, bensőség. Gyöke be.

běn, (1), běndő, běndős. V. ö. bön, böndő.

ben, bengy, bengyel, bengyeledik. V. ö. bony, bongyol.

ber, (1), běr, erős reszketésü természeti hang: berreg, berren, berrent, berrentyű, berreget, berregtet; berzen, berzenkedik.

ber, (2), berek, berkes, berke.

ber, (3), beretva, beretvál, beretvás; berbécs. Alapérteménye: irtás, metszés.

bér, béres, bérel, bérlel. V. ö. ér, érték, ár, áru.

besz, besze, beszéd, beszél, beszélget.

bet, beteg, beteges, betegeskedik, betegszik, betegedik, betegít, betegűl.

bez, bezeg v. bezzeg = biz igen.

bi, bibi, gyermeknyelven = seb.

bib, (1), bibe, bibircsó, bibircsós. Alapértemény: csomócska, kis babforma kinövés. V. ö. bob, boborcsó.

bib, (2), bibirkél, bibirkéles, máskép, bab, babrál, babirkál, babirkálás.

bics, bicsak, bicska, bicskás, bicskáz, bicsaklik. V. ö. bicz.

bicz, biczeg, biczegtet, biczczen, biczczent. Jelentése: apró, ideoda ingadozó mozgás. V. ö. icz, iczeg, ficz, ficzam, vicz, viczkand.

big, bige, bigecs. Változattal: bug, buga. Bige szarvú ökör, buga ökör. Jelent a maga nemében kicsinyt.

bik, bika, bikus. V. ö. bak, bök.

bill, billeg, billegés, billeget, bille, billen, billent, billentyü. V. ö. ill, illeg, illeget. Alapérteménye: kicsinyes, könnyü mozgás.

bim, bimbó, bimbós, bimbózik, bimbózás. Máskép: bom, bombék. V. ö. pim, pimpó. Alapérteménye: csomódad sarjacska, fakadás.

bir, (1), birs, birtóka.

bir, (2), vékonyhangon: birge, birgés, birgésedik. Alapérteményénél, fogva rokon ver, vir gyökökkel.

bir, (3), biri, csiribiri. Rokona az igen kicsit jelentő par, parányi.

bír, bíró, bírál, birság, birtok, birtokol, birodalom. Alapérteménye: erő.

bit, (1), bitang, bitangol, bitor, bitorol. Alapérteménye: zsákmány, zsarolás.

bit, (2), bitó, bitófa. V. ö. bot, botoz, üt.

bizs, bizseg, bizsegés. Természeti hangutánzó. Változattal, pizs, pizseg, pezs, pezseg, bozs, bozsog.

bob, boborcs, boborcsék; bibircsó, buborcsék. Csomódad kinövés, kisarjadzás.

bób, bóbita, bóba, bóbás, bóbáz. V. ö. búb, búbos, púp, púpos. Alapérteménye: dudorodás.

bocs, 1), kis medve, medvebocs.

bocs, (2), bocsán, bocsánat, bocsú, bocsát. V. ö. búcs, bulcs.

bocz, boczkó, fordítva: czob, czobók. Változattal; bucz, buczkó. Általán csomódad kemény test.

bócz, bóczéros, hengerbócz.

bod, (1) = bogy: bodocs, kis bogyó, bodacs, bodak, bodza. Alapérteménye, gömbölyüség, dudoruság.

bod, (2), bodon, bodonka, bodnár.

bod, (3), bodor, bodorít, bodorodik. V. ö. fod, fodor, fodorít. Körös kanyarodás.

bód, (1), bóda, kard bódája.

bód, (2), bódi, bódít, bódúl; tulajdonkép: bol-d. V. ö. bol, bolond.

bog, boga, bogos, bogoz; boglya, bogács. Alapérteménye: csomó, dudorúság, gömbölyüség. Vékonyhangon: bög. V. ö. bug, buga.

bogy, bogyó, bogya, bogyós, bogyózik.

boh, bohó, bohócz, bohós, bohóskodik. A bol, bolond szónak szelidebb árnyalata.

bok, boka, bokolyó, bokor, bokros. V. ö. bog.

bók, bókol bókolás, bókony. Alapérteménye: meghajlás, görbedés.

bol, (1), bolond, bolondos, bolondoz; rokon boly (1).

bol, (2), bolha, bolhás, bolház, bolházkodik.

bol, (3), boldog, boldogúl, boldogít, boldogság.

boly, (1), bolyong, bolyongás, bolygat.

boly, (2), hangyaboly. Alapérteménye domboruan öszvehordott valami.

bom, bomlik, bomlékony, bont, bontogat, bonczol. Előtét nélkül rokona, om, omlik, stb.

bon, (1), tompa hang: bong, bongás. Rokona, don, dong, dongó.

bon, (2), bondor, bondorít, bondorodik; rokona: gon.

bony, bongy, bonyol, bonyolú, bonyolodik, bonyolúl. Rokona: pony, ponyva, mint takaró lepel, és ben, bengyel.

bor, (1), a fölmerevedés alapfogalmával: borz, borzad, borzaszt, borzas, borzogat. Rokona a vékonyhangu běr, berz, berzenkedik.

bor, (2), a takarás, körülvevés, födés alapfogalmával; boru, borúl, borít, borong, borongat. Rokonai: bur, burok, burkol, bőr, bőrös, börödzik.

bor, (3) metszésre, irtásra, vonatkozó: borot, borotva, borotvál. V. ö. or, ort.

bor (4) = forr, tüzes, forongó, hevítő, tulajdonságu; boros, boroz, bors, borsos.

bor, (5), forgó, gördülékeny, gurogó: borsó, borsódzik. V. ö. or, orsó.

bosz, boszú, boszús, boszonkodik, boszont. Haragos kedély kifuvási hangja. V. ö. bősz, bőszűl, bőszít, buz, buzma.

bot, fn. botol, botos, botoz, botlik, botorkál, botrány, botránkozik. Alapérteménye ütés. V. ö. bit, bitó, üt.

boz = borz: bozót, bozótos, bozont, bozontos. V. ö. bócz, bóczéros.

bő, (1) tompa hang: bőg, bőgés, bölöm-bika, bődít, bődül. V. ö. bég, búg.

bő, (be-ő), bőség, bőven, bővelkedik, bővít, bővűl. Alapérteménye; belterji sokaság.

böcs, böcsül, böcsülés, böcsmérel, l. běcs.

böd, bödön, bödönke, fordítva: döb, döbön, döbönke. Vastaghangon: bod, bodon.

böf, gyomorból föltoluló, természeti hang: böfög, böffen, böffent.

bög, (1), gömbölyüded csomósodás alapfogalmával: bög, bögöz, bögre. Fordítva göb, göbű, göbörödik, göbecz. Vastaghangon: bog, bogoz, bogács, stb.

bög (2) = bök: bögöly, bökő légy, pőcsik.

bögy, bögyös, bögyöz, bögyök, bögyös, bögyörő. Rugalmas dagadozás dudorodás. Máskép: běgy.

bök, (1), ige, = szúr, öklel: bökés, bökdös, bökcsi, bökőcze, bököd. Csupaszon: ök, öklel, latinul: pung-o, szláv: pich-nem.

bök (2) = buk: bökkenő = bukkanó.

böl, (1), bölcs, bölcseség, bölcselkedik. Régiesen: belcs, bilcs. V. ö. il, ildom.

böl, (2), bölcső = bilcső, billegő, bellöke.

böl, (3), bölény, vad bika, ökör. Rokona: bol, bolyong.

böl, (4), bölő, bölöke, bölöncs. Mint gömbölyüséget jelentőnek rokona boly, bolyó.

böm, hangutánzó: bömböl, bömbölés, bölömböl, bölömbika, bömmög.

bön, (1), böndő, böngy, böngyöl, böng. V. ö. běn, bendő, běngyěl.

bön, (2), hangutánzó: böng, böngés, bönget. Vastaghangon: bon, bong.

bör (1) = börz, börzenkedik. Vastaghangon l. bor, borz, borzad.

bör, (2), börböncze, börhe, börtön, börü. Alapérteménye, takarás, boritás, födés. Vastaghangon rokona: bor, borít.

bőr, bőrös, bőröz, bőretlen, bőrödzik, börhe, bőrke, bőrönd. V. ö. bor, borít.

bös, böstörködik. Vastaghangon rokona: bősz, bosz.

bősz, bőszít, bőszűl, böszme. Vastaghangon: bosz, boszú, boszont.

böt, (1), bötü, bötűz, bötüzés. V. ö. bot, botol.

böt, (2), bötk, bötke, bötkös. Lágyítva: böty, bötyk, bötykös. Alapértelme: csomós, dudorú, kemény állományu kinövés.

bőv, bőven, bővelkedés, bővít, bővűl; l. bő.

bú, (1), kedélyhang: bús, búsít, búsúl, búsít, búvalkodik, búslakodik.

bú, (2), természeti hang: búg, búgás, búgatyu.

bú, (3), búvik, búvás, bújkál, bújdosik, buvár, búvarkodik; buja, bujálkodik.

bub, (1), bubor, buborék, buborodik, buborcsék. V. ö. bob, boborcsó.

bub, (2), buba, bubázik. V. ö. báb, baba.

búb, búbos, búboz, búbíta. Máskép: bób. V. ö púp, púpos. Földudorodott csomós valami.

bucs, bucskó = bucz, buczkó. Rokonai: ducz, duczi, tus, tusak, tuskó.

búcs, búcsu, búcsuzik; l. bocs, bocsát.

bucz, buczkó, buczkós, buczka, l. föntebb: bucs, bocz.

bug = bog: buga, bugás, buglya, buglyos.

bugy, (1), term. hang: bugyog, bugyogó, bugyka, bugygyan, bagygyant, bugyborék.

bugy, (2), bugya = bogya, bogyó.

búj, ige, bújás, l. bú (3).

buk, bukik, bukás, buktat, bukdácsol, bukkan. Rokona: bú, buvik.

bul, bula, buláz, bulázó. Mint takarásra vonatkozónak rokonai: bur, burok, póly, pólya.

bulcs, am. bol-cs, bolyongni vagy ballagni enged, meneszt.

bur = bor: borít, borúl, burok, burkol.

buz, buzog, buzdúl, buzdít, buzgó, buzgóság; buzma, buzmog.

v. bű, kellemetlen szagot eltaszító kedélyszó: büd, büdös, büdösség, bűz, bűzös, büzít, büzöl.

v. bűv: bűvöl, bűs, büvös. Vastaghangu ikertársa: bá, v. báj: bűbá, bűbáj.

bük v. bükk: bükkös, bükfa. Rokonai: bög, bog.

bűn, bűnös, büntet, bünhödik.

büsz, büszke, büszkeség, büszkélkedik. Alapérteménye: fölfuvalkodás, s rokonai bősz, bosz.

büt, bütü, bütüs. Azonos üt, bot, gyökökkel.

bűz, bűzöl, büzelit, bűzös, bűzlel. Változattal: büd, büdös.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,436 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Ü, rövid, és Ű, hosszú. Következő cikk: Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: CS


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: