cza, kicsinyítő, fordítva acz, változattal: acs, csa: Katicza, kukacz, uracs, tócsa. l. ěcs.
czab, czabár, = csavargó, csabdi.
czad, = sad: czadarni a barmot = sadarni, hajszolni.
czaf, 1) = mocs, locs, csaj, csajt; czafat, czafol, czafatos, 2) = laf, lef alálógó valami: czafrang, czafrangos.
czáf, czáfol, czáfolat.
czak, hangut. czakó (czikákoló), lat. ciconia.
czam = kam, kom: czammog, kammog, komondor.
czan, czank, czankó = sank, sonk, valaminek alja, söpreje, sankja, sonkolya.
czap v. czáp, czapa v. czápa, tengeri emlős állat.
czav = czaf: czavira, czafra, kis leány.
czeb, hangutánzó = szep: czebeg, szepeg.
czed = czod: czedele, czodora, czondora, durva szűrruha.
czéd, czéda, = csélcsap, pajkos, csintalan.
czek v. czék, fürge mozgás: czeka, czekáz v. czékáz. V. ö. czik, czikáz.
czell, czelleng, cselleng, azaz görbe útakon, mintegy cselőre jár, bolyong.
czep, czip, czepel, czipel. Rokona: szep, szepelkedik, erőlködik, mintegy szepegve, nehezen lihegve. Hangutánzó.
czer, czir, czerkál, czerkó, czirkál, czirkalom. Egy eredetű a ker, kör gyökökkel.
czet, czete, czetkény, malmokat tartó gúzskötél. Vastaghangon rokona: csat.
czib, (1), csángós ejtésü hangutánzó = csib, czibe, csibe.
czib, (2), = bicz: czibak, biczegve járó, sántikáló; czibek, czibekel.
czib, (3), = tép: czibál, czibákol, = tépász, haját rángatja valakinek.
czib, (4), = czep: czibék, azon lánczos bot, melylyel halászatkor a gyalom kötelét húzzák, czepelik.
czicz, (1), hangut. czicza, cziczus, cziczkány, cziczeg. Átv. ért. cziczamacza.
czicz, (2) =, csecs, csics: cziczoma, csecse, csicsoma.
czicz, (3), czucz: cziczerél a hímmadár, midőn párosodik, vagy czuczáz, szurkál.
czig, (1), = szik: czigár, czingár, azaz száraz, mintegy szikkadt, szikár.
czig, (2), = szig: czigony, szigony, czigonyoz, szigonyoz.
czih, hangut. czihol, cziholás. V. ö. csih, csihol.
czik, = szik, valaminek belső csirája, bele, melyből a magzat kifejlik, czika, = csira; átv. ért. íz, darabocska: czikk, czikkely.
czik, (1), hangut. czikákol, czikákolás.
czik, (2), élénk, csapongó, szétágazó mozgás: czika, czikázik, czikár, czikornya.
czik = szik: czikkad, szikkad.
czim, czimpa, czimbál. V. ö. csim, csimpajkodik.
czin, (1), hangut. czineg, czinege, v. czinke, czinez, czinczog, czinczúr, czinczinbogár cziniczini.
czin, (2), = csiny: czinkos, czinkostárs = csinytárs.
czip, (1), hangut. czipeg. V. ö. tip, tipeg.
czip, (2), = tép: czipár, czipárol, czipa kutya.
czir, (1), czirkál, czirkalom, czirkalmaz. V. ö. czer, czerkó, kör, körös.
czir, (2), czirogat, czirókál.
czir, (3), czirom, czirmos, czirmoz. Rokona: szur, szurtos, kor, kormos.
cziv, hangut. czivakodik, czivódik.
czo,! tovább menésre sürgető szócska. Czo tovább; czo Dora! czo ki kutya! czo Fakó; gyermeknyelven: czoczo = ló.
czob = szob: czobor, szobor, kapuczobor = kapubálvány.
czocz, malaczhang: czocza, czoczi. Változattal: pocza, poczi.
czók, vékonyh. czők, = dibdáb, diribdarab: czókmók.
czom, (1), = czomb, czombos, czomp, czompó. Alapérteménye, dudorodás, csomó.
czom, (2), = szom: czompolyodni, = szomorodni.
czon, czondora, czondra, durva szövetű ruha.
czop = czep: czop-hát, lovasdi játék, midőn egyik játszótárs a másikat hátára veszi, és czepeli.
czor = hor, kor, hangut. czorholni a bőrt, = horholni, korholni.
czök v. czők, savanyító, oltó kovász.
czucz, (1), hangutánzó, czuczorít, czuczorka, czuczorkál.
czucz, (2), = szucz, csucs: czucza, czuczál, czuczáz. Alapérteménye: szurás, bökés.
czul = czur, kur: czula, czurhó, kurva.
czup, (1), hangut. czupog, czuppan, czuppant, csók hangja.
czup, (2), = csup: czupér = csupér, azaz csupasz, meztelen.
