ma, mai, mán v. már, maság, mast v. most, mostanság.

má, = bá, mám, mámmám, mamlasz, mamuk.

macs, hangut. macsog, macska.

macz, macza, maczi, maczkó, cziczamacza.

mad, madár, madaras, madarász. Szanszkritúl pat am. repűl.

magy = mogy, bogy: magyal, magyalos, magyaró. V. ö. fagy, fagyal.

mag, (1), fn. magv, magvas, magvasodik, magzik.

mag, (2), elv. gyök = nagy: magas, magasság, magaszt, magasztal.

mag, (3), magán, magány, magányos, magányosság.

mág, máglya. V. ö. magas, baglya.

máh, máhol, máholás, változattal: maj, majzol. V. ö. moh, mohó.

máj, májas, májhus.

mak, (1), hangut. makog, makogás. V. ö. mok, mokog, muk, mukkan, vak, vakog.

mak, (2), makacs, makacsság, makrancz: makranczos, makrancsoskodik, makuj.

mák, mákos, mákoz. Szlávul mak, ném. Mohn, hell. mhkwn.

mal, (1), malacz, malaczos, malaczozik.

mal, (2), malom, malmos, malmoz. Lat. mola, ném. Mühle, szláv. mlin; rokon mol gyökkel.

mál, (1), bámuló, szájtátó értelemben: málé száju, málékodik. V. ö. mél, méla.

mál, (2), = mell: rókamál, hölgymál: aranymálé, (sárga begyű madár).

mál, (3), burkolt valami, göngyöleg: málha, málhás, málház. V. ö. pál, páló, pól, póla.

máll, mállik, mállás. V. ö. vál, válik.

mam, v. mám, szájtátogási hangut. mamuk, mamlasz, mámmám, mámor, mámmog. V. ö. bam, bamba, bám, bámész.

man, mankó, mankós, mancs, mancsoz. V. ö. ban, bankó, bun, bunkó.

mar, (1), ige: marás, marakodik, mardos, martalék, marczangol.

mar, (2), marad, maraszt, marasztal, maradék, maradhatatlan. Rokona a latin: mora.

mar, (3), a magasság alapértelmével: mart, martos. Rokona: par, part.

mar, (4), = mor; marj, v. morj. V. ö. or, orj.

mar, (5), marok, markol, markos, maroknyi. Rokona a takarást jelentő bor, bur, borít, burok.

mar, (6), marha. V. ö. bar, barom.

már, márt, mártalék, mártás, mártogat. Vékonyhangon rokona: mer, merít.

más, másod, második, másol, másolat, másít.

mász, ige, mászás, mászó, mászkál, mászkálás, csúszmász.

máz, mázol, mázolgat, mázoló, mázos. Egyezik vele a szláv maz.

me, (1), mely, melyik, menyi v. mennyi, mennyiség. V. ö. mi, mily.

mě, (2), měgy, v. mén, menet, menetel, meny, mehet. Egyezik vele a latin meo.

med, (1) = ned: medv, nedv, medves, nedves, meder, neder, medencze. Hasonló a latin madeo, mador, madidus.

med, (2) = met: meddő, a régi nyelvben am. herélt, kimetszett heréjü.

megy, megye, megyés, megyer, megyéz.

méh, 1) méhanya, asszonyi méh; 2) rovarnem (apis): méhes, méhkas, méhész.

mek, kecskehang: mekeg, mekegés, mekegtet.

mel, meleg, melegít, melegedik, melegség.

mél, (1), méla, mélaság, méláz, mélázás. V. ö. mál, málészáju.

mél, (2), mélt, méltó, méltóság, méltat, méltatlan, méltóztatik.

mell, (1), fn. melles, mellesedik, mellez, melleszt.

mell, (2), mellett, mellé, mellől, mellék, mellékel.

mer, (1), ige: merész, merészel, merészkedik.

mer, (2), mered, mereszt, meredek, mereven.

mer, (3), önálló ige: merít, mereget, merűl. V. ö. már, márt.

mér, mérés, méreget, mérték, mértéklet, mértékletes, mérsék, mérsékel, mérü.

mes, mese, mesél, mesélget, mesés. V. ö. besz, besze.

mész, ékvesztő fn. meszel, meszelő, meszes.

met, metsz, metzgérel, metél, metélget. Hasonlók a latin meto, mutilo, német metzeln.

mez, mezes, meztelen, meztelenít, meztelenség, (ele)mezne; mező. V. ö. ved, vedlik.

méz a méh szóval egy eredetű: mézes, mézesít.

mi, mily, milyen, minő = minemű, miség, midőn (miidőn), míg (miig). Törökűl: ne.

mil = vil = pil: fényes, ragyogó: milling, villám, pilinga.

min v. men: mind, régiesen: mend, mindnyájan, minden, mindenség. V. ö. mon, monnó.

mir, mirígy, mirígyes, mirígyesít.

mí v. mív: mível, míves. V. ö. mű, műves, mú, munka.

mocs, mocsok, mocskít, mocskos, mocskosodik, mocsár, mocsola. V. ö. pocs.

mocz = moz, moczczan, moczczanás, mozzan, mozzanás.

mogy, mogyoró, mogyorós. V. ö. magy, magyal, bogy, bogyó.

moh, (1), fn. mohos, mohosodik, moha, mohar, mohozik.

moh, (2), szájtátó-evési vágy: mohó, mohókodík, mohóság. V. ö. máh, máhol.

mok, (1), hangut. mokog, mokogás, mokkan, mukkan.

mok, (2), mokány, mokányság. V. ö. mak, makacs.

mol, molna, molnár, molnárság, régiesen: móna. A latin mola-ból kölcsönzött. Rokon mor (2), gyökkel.

moly, (1), molyos, molyosít, molyosodik. V. ö. mal, mol.

moly, (2), molyh, molyhos, molyhosodik. Változattal: boly, bolyhos, poly, polyhos.

mon, (1), mond, mondás, mondat, mondogat. Rokon: bon-g, régi felső-német muntigan (reden, erzählen), latin mando.

mon, (2) = min, monnó = mindkettő, monnal = mintel, mintegy.

mony, monyas, monyorú, tyúkmony, lúdmony = tojás, here.

mor, (1), durva, rengő hang: mordúl, mormog, morcz, mord.

mor, (2), apróra, porrá zúzott, törött valami: morzsa, morzsol, morzsolódik, morzsalék.

mos, (1), mosd, mosdat, mosdás, mosdik, mosogat, moslék.

mos, (2), mosoly; l. som (3).

mot, motoz, motozik, motozás, motóla. V. ö. moz, mozog.

moz, mozog, mozgás, mozgalom, mozgat, mozdúl, mozdít, mozgatás, mozzan, mozzanat. Hasonló a latin moveo, motus.

mu, hangut. mumu, mumus. V. ö. bu, bubus, muk, mukkan.

múl, múlik, múlás, mulat, mulatság, mulandó, mulandóság.

mun, munka (régiesen muka), munkás, munkál, munkálkodik. V. ö. mű, müves.

mur = mor, töredék, törmelék, darabocska: muruggya, murva.

mut, mutat, régiesen: mutal, mutatás, mutatkozik, mutatvány.

mű v. müv: müves, müvel, müvelés, müvész, müvészet, müködik. V. ö. mí, mives.