Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T


Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T

ta v. to, messzeség: taa, toa, tova, tahát, táv, távol, táj, tól (től), túl; tal, tol, tasz, tosz, tács, taval.

tá, felnyitott száj: tát, táté, tájbász, tácsó, tátogat, tátri, tábirtos.

tacs, v. tács 1) dajkanyelven am. messze. távol. Tácsba menni, v. tátába. 2) tacskó (b) = csacskó, csacska.

tag, (1), tagad, tagadás, tagadhatlan.

tag, (2), tagol, tagló, tagolás, tagozás.

tág, tágít, tágítás, tágúl, tágulás. Alapérteménye: a körvonalak egymástól való távolsága. Csupasz gyöke a távolító ta.

taj, tajdok, tajkos, tajték. V. ö. tej.

táj, bizonyos távolságra kiterjedő vidék: tájék, tájékoz. V. ö. ta, táv.

tak, (1), födél, burkolás = takar, takaró, takarodik, takarmány. V. ö. tek, teknő. Hasonló a lat. tego, tectum, tegumen.

tak, (2), takony, taknyos, taknyosodik, taknyoz.

ták, tákol, tákos, tákoz, bocskorták. V. ö. tak (1).

tal, (1), = al: talabor, talap, talp.

tal, (2), = tol: taliga, toliga, talicska; csupasz gyöke a távolságot jelentő ta, v. to.

tal, (3), talán, talál, találmány, találós, találkozik.

tál, tálal, tálas, tálos, tálgyér v. tányér. Tágas öblü edény.

tám, (1), támad, támasz, támaszt, támogat, támla.

tám, (2), = csám, támolyog, csámolyog, ide-oda tántorogva jár.

tám, (3), = szám: táméntalan = számtalan. Vékonyh. teméntelen.

tan, tana, tanács, tanakodik, tanít, tanu, tanul.

tán, ideoda mozgás, ingadozás: tántor, tántorít, tántorodik, tántorog. V. ö. tám, támolog, és sán, sánta.

tany, tanya, tanyás, tanyázik, tanyázás.

tap, hangut. tapod, tapos, tapogat, tapint, taps, tapsol. Átv. ért. tapad, tapaszt, tapasztal.

táp, táplál, táplálás, táplálék, táplálékony.

tar, (1), kopasz, nyírt: tarol, tarló, taráz, tarka, tarangy, tarattyú, tarhudik. V. ö. sar, sarol.

tar, (2), kinött, magas: taré, taréjos, tarjag, tarju, tarkó.

tar, (3), maradás, létfolytatás: tart a) önh. tartós, tartósság, lat. durat, ném. dauern: b) áth. (servat, tenet) tartalék, tartóztat, tartatlan.

tar, (4), = tur: tarhó, turósodotí tej, tarhonya, száraz, turóhoz hasonló morzsolt tészta.

tar, (5), tal, tol: targoncza, torboncza, talicska.

tár, (1), terjedtség, nyilás: tárol, tárad, táraszt, tárogat, tárogató. V. ö. ta, táv.

tár, (2), terem, térhely, lak, ház: kincstár, társzekér, tárnok.

tár, (3), = tál: tárgy = tálgy (pluteus), deszkaellenző az ostromlók lövöldözései ellen, továbbá, azon czéltábla (meta), melyet lődöznek, "tárgy közepe" (centrum meate). Átv. ért. objectum, pl. beszéd tárgya, amire a beszéd mintegy czélra irányúl.

tas v. tás = tar v. tár: tasoly, táska, tarsoly. Azonos a német Tasche.

tasz v. tosz: taszít, toszít, taszigál, toszigál, toszkol, tuszkol. V. ö. ta, tal, tol.

tát, (1), a szájnyitást jelentő tá csupasz gyöktől: táté, tátogat.

tát, (2), = tud: tátos v. táltos = tudós persa dáná.

táv, távol, távolít, távolodik, távolság, távozik. V. ö. tá, to, tova.

te, (1), tě, második személynévmás: teeget, tegez, teez, ten, tennen, teed, v. tied. Egyezik vele a lat. tu, ném. du, szláv ti.

te, (2), = távolitó ta: tehát, tahát, tege, tegnap, tegent v. tegett.

tě, těsz, tehet, tetet, tékony, tét, tétel, tekél, tekélet, tekéletes. V. ö. cse, csi, cseál, csiál.

té, tév, téved, téveszt, tévelyeg, tébolyog, tétova. V. ö. táv, távol.

teh = tej: tehén (tején, tejelő), tehenes, tehenész, tehénkedik. Szanszkrit dhénu am. tehén.

téj v. tej: tejel, tejes, tejesedik, tejetlen, tejke.

tek, (1), tekint, tekintés, tekintet, tekintély, tekintetes.

tek, (2), = tök, gömbölyü: teke, tekéz, tekézés, földteke, égteke.

tek, (3), görbén csavarodó mozgás: teker, tekerés, tekerget, tekeredik, tekervény, teketória.

tek, (4), födő, burok: tekenő, (törökűl: tekne), tekenős. V. ö. teg, tegez, tok, toklász, tokmány, tak, takar.

tel (1), v. töl, telik, teljes, televény, telhetetlen, tölt, töltözik.

tel, (2), = ter v. tér: telek, telep, telepedik = terepedik.

tél, ékvesztő, fn. telel, telelés, teletszaka, téli, télies.

tem v. töm: temet, temetés, temető, temetkezik; tömör, tömhüdt, tömött.

ten, teng, tengés, tenget, tengődik, tenk, tenkre jutni. Török és perzsa nyelven tenk = szük állapot.

těn v. tön: těnk, tönk, tönkő, tengely.

ten v. teny, tenyér, tenyeres; tenyészik, tenyészt; tenger. Alapérteménye: terjedés.

tep, teper, tepiczkél. V. ö. tap, tapos, tip, tipor.

tép, tépés, tépdel, tépeget, átv. ért. tépelődik.

ter, (1), hangut. terefere, tereferél, teretura, terécsel, teréfa.

ter, (2) = tér: tereb, terebély, terep, terepély, tereget, terít, terűl; terj, terjed, terjeszt; terp, terped, terpeszt, terpeszkedik; terty, tertyed; terv, tervez; terem, fn.

ter, (3), a növés alapérteményével: terem, termés, termeszt, teremt, természet, termékeny. V. ö. ser, serdűl, sar, sarjadzik.

ter, (4), terh, terhel, terhes, terhesség, terhenye.

tér, l. tár (1).

tes v. test, testes, testesedik, testesűl, testetlen. V. ö. tet, tetem.

tet, (1), látszat, föltünés: tetik, tető, tetéz, tetszik, tettet, tettetés, tetem.

tet, (2), tetü, tetv, tetves, tetvesedik, tetvészkedik.

tév, téved, téveszt, tévelyeg, l. té, tá, távol.

tik, 1) = tyúk, hangut. tikácsol, fuldokló tik hangon szól, átv. ért. tikkad, a nagy fáradság miatt alig piheg.

til, (1), elavult ige: tilik, tilt, tilos, tilalom, tilalmas, tilalmaz. Rokona a távolító tol.

til, (2), hangut. tilinkó v. tilinka, tilinkóz; tiló, tilól.

tim, timsó, timár, aki timsós csávával készíti a bőrt.

tin v. ten, tincs, tencs (= csomó, tömeg szőr, haj, kender); tincsődik = hízik, teste tömötté lesz. V. ö. tem, töm.

tin, tinó, talán ,tehén' módosúlata; a szanszkrit dhénu am. tehén.

tip, (1), tipor, tipeg, tipeczkel, tipródik. V. ö. tap, tapos, tep, teper.

tip, (2), tipál, tipász, l. tép, tépdel.

tisz, (1) = disz: tiszt, tisztel, tisztes, tisztesség, l. di.

tisz, (2), tiszta, tisztít, tisztúl, tisztaság, tisztátalan.

tir, (1), hangut. tiricsel, tirikol (pacsirtaszó).

tir, (2). a maga nemében apró valami: tiripiri, tirinákó, tirink. V. ö. csir, csiribiri

tit, titok, titkol, titkolódzik, titkos. V. ö. csit, csitít.

tiv, tivornya, tivornyáz. V. ö. dev, devernya, dáv, dávorikol.

tíz, számnév: tized, tizedel, tizedes. Hellen deka, lat. decem, franczia dix stb.

to, tova, tovább. V. ö. ta, táj, táv stb.

v. tav: tavas, tovas. Hasonló a ném. See, Teich, török, tatár szu.

tob, (1) = top, hangut. toborzó, toporzó, toborzékol, toporzékol.

tob, (2) = dob, toboz, doboz,; tobzódik, dobzódik.

toj, tojik, tojás, tojat, tojomány. V. ö. tol, ige.

tok, (1), burok, födő: tokos, tokla, toklász. tokmány. V. ö. tak, takar.

tok, (2), dudoru, dagadt: toka, tokás. V. ö. dag.

tol, (1), odább, távolabbra nyomás: tolakodik, tolong, tolóka, toldít, toldúl; tolu v. toll. V. ö. ta, to.

tol, (2), tolvaj, tolvajkodik, tolvajság. V. ö. dúl.

tom, (1), hangut. tomb, tombol, tombéroz, tombora.

tom, (2), vágás, metszés: tompa, tompít, tompúl. tonka. Fordítva V. ö. met, metél. Hellen temnw, tomoV.

tom, (3) = dom, emelkedett, dudorú: tomb, tombácz, tompor, tompora.

top, hangut. topog, toppan, toppant, toporczol, toporzékol, topa, topán. V. ö. tap, tapod.

tor, (1), hangut. torty, tortyog, torha, tornyikol.

tor, (2), torok, torkol, torkolat, torkos, torkosság.

tor, (3), torol, torolatlan, torének, disznótor.

tor, (4), emelkedés, magasodás: torlik, toromba, torony, torz, torzonborz. V. ö. tar, taré, tarkó.

tor, (5) = metszési, vonalazási or: tordacs = ordacs, ordas.

tor, (6), torzs, torzsa, torma. V. ö. tör, törzs.

tosz, toszít, toszigál, toszkol. V. ö. tasz, taszít.

toty, hangut. totya, totyog, totytyan.

v. töv: tős, töves, tősgyökeres, tőke.

tök, tökös, tökösség, töksi, töketlen.

tőgy, tőgyes, tőgyellik. Alapérteménye: dudoruság. V. ö. tüd, tűgy, csöcs.

töl, 1) tölgyfa, tölgyes, 2) tölt, töltés. V. ö. tel, telik.

töm, tömör, tömöszöl, tömpe, tömött. V. ö. zöm, zömök.

töp, töpik, töpörödik, töpörtő, töpped, töppeszt. V. ö. csöp, csöpörödik.

tör, (1), tördel, töredék, törek, törköly, törpe. Átv. töredelem, törődik, töprenkedik (törpenkedik, töri magát). Rokon dar, darab.

tör, (2), surlási hang: töröl, törölget, törleszt, törzsöl. V. ö. dör, dörzsöl. Latin tero.

tör, (3), törzs, törzsök, törzsökös. V. ö. tor, torzsa.

tör, (4), történik, történet, történetes. V. ö. töl, tölt.

tör, (5), törlejt, régiesen am. szerez, csinál; törvény (szervény), törvényes, törvénytelen.

tőr, tőrök, tőrös. Csupasz gyöke a hegyeset jelentő tő v. tű.

trécs, hangut. trécsel, trécselés. V. ö. ter, tereturál.

trücs, borjuhajtó szó: trücs be! trücs ki!.

trüsz, hangut. trüszög, trüszszen, trüszszent. Máskép: prüsz, prüszszen.

tu, hangut. tutu, tutul, tutulás.

tud, tudakozik, tudás, tudatlan, tudákos, tudalom, tudomás, tudós, tudósít.

tuh, dagadás, torlódás: tuhad, tuhaszt, tuhúl. V. ö. duv, duvad.

tuk, tukma, tukmál. V. ö. dug.

tul, tulajdon, tulajdonít, tulajdonság.

tuny, tunya, tunyálkodik, tunyaság. V. ö. suny, sunya.

tur, (1), hangut. turu (turtur), turbik, turbikol.

tur, (2) = magasodási tor: turzos, turczos = torzas, borzas.

tur, (3), turba v. tulba = bőrönd vagy tömlő, melyet fel lehet fúni. V. ö. dúl = fúj.

túr, (1), ige: túrás, turkál, turdogál. V. ö. szúr.

túr, (2), fn. a) torongy, tarjag, fekély: túros hátu ló; b) túró, túródzik, túrós. Hellen turoV.

tus, (1) = ducz: tusak, tuskó, duczkó.

tus, (2) = tosz, tasz: tusa, tusakodik = toszakodik, taszigálodik, tusakol = tuszkol.

tus, (3), tust inni. V. ö. dus, duska, duskál.

tusz, tuszkál, tuszkol. V. ö. tasz, taszigál.

túsz, kezességűl lefoglalt személy, mintha dú (praeda) gyanánt lefoglaltat jelentene, s annyi volna mint: dúsz.

tut v. tuty, hangut. tutog, tutyog, tutma, tutyma = orron beszélő.

tű, fn. hegyes eszköz vagy test: tüvis, tűz, tüzdel.

tücs, hangut. tücsök, tücskérez.

tüd, tüdő, tüdős; tűgy (pofa), tütt tüttös, vastag gömböczféle hurka. A dudorodás, felfuvódás alapérteményével. V. ö. död, dödölle, dud, dudorú.

tün, tünik, tünet, tündér, tündöklik, tünemény, tüntet.

tűr v. tür, (1) = gyűr: türemlik, gyüremlik, törődzik, gyürődzik, türet, gyüret.

tűr v. tür, (2), türelem, tűrhető, tűrhetetlen; türtőzik, türtőzködik, türtőztet.

tütt, l. tüd.

tűz, ékvesztő fn. tüzel, tüzes, tüzeskedik, tüztön, tüztént (tüstént, hevenyében), mint: füst, füstént, ugyanaz.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,122 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: SZ Következő cikk: Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: V


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: