Nyelvi érdekességek - A magyar nyelv szótára - A gyökökről

   

Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: CZ
cza, kicsinyítő, fordítva acz, változattal: acs, csa: Katicza, kukacz, uracs, tócsa. l. ěcs. czab, czabár, = csavargó, csabdi. czad, = sad: czadarni a barmot = sadarni, hajszolni. czaf, 1) = mocs, locs, csaj, csajt; czafat, czafol, czafatos, 2) = laf, lef alálógó valami: czafrang, czafrangos. czáf, czáfol, czáfolat. czak, hangut. czakó (czikákoló), lat. ciconia.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: D
dab, több helynevek gyöke: Dabar, Dabas stb. dacz, daczol, daczos, daczoskodik, daczosság. dag, dagad, dagaszt, dagály, dagonya, dagan, daganat, (mint: fogan, foganat, bocsán, bocsánat). dad, hangut. dadog, dadogás, dada. daj, dajka, dajkál, dajkálkodik, dajna. dal v. dan, hangut. dalol, v. danol, dana. dal v. del, dali, deli.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: DS
dsa, dsadsa, bizonyos madárfaj hangja és neve, máskép: gya, gyagya. dsam v. dsám, hangut, dsamál, dsámisz, dsámiszka.dsid, dsida, dsidás, dsidáz.dsig = zsig: dsiger, zsiger.dsin, dsindsa, dsindzás. Rokona: csim, csimota.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: F
fa, fás, fásít, fásúl, fajd, fajsz. Finnül: puu, svédűl: boom, németül: Baum. facs, facsar, facsarás, facsargat; fordítva: csav, csavar. fád, ige, a halászok nyelvén: hálót fádni = öszverakni. fagy, (1), fagyos, fagyoskodik, fagyjú v. faggyú. fagy, (2), fagyalfa. V. ö. magy, magyalfa, mogy, mogyoró. Rokona: bogy. faj, fajta, fajtalan, fajtalankodik, fajzik.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: G
gab, (1), gabona, gabonás, gabonátlan. gab, (2), v. gáb, hangut. gabos madár (galbula), gáborka, szarkagábor. gacs, gacsaly, gacsos, l. kacs, kacsos. gács, hangut. gácsér, gácséroz. V. ö. kacs, kács. gad, gadócz, halnem, lat. gadus. gag v. gág, lúdhang, gaga, gágog, gágogás. gág, 1) gágó am. tátott száju, 2) gajmó. gagy, hangut.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: GY
gya, gyagya ily hangon szóló madár neve, máskép dsa, dsadsa. gyak, (1), ige, a szurás, bökés alapfogalmával: gyaka, gyakás, gyakdos. Rokonai dák, dákos, dög, dögönyeg, dögönyöz. gyak, (2), a cselekvést, működést jelentő dia, csia, szókkal rokon, gyakor, gyakorol, gyakorta. gyal, (1), gyaláz, gyalázat, gyalázkodik; gyalog, gyalogol, V. ö. al, aláz.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: H
ha, (1), né-ha, vala-ha, minden-ha, so-ha (se-ha). Alapérteménye: idő, kor, innen: hái-bái = régi, ócska. ha, (2), föltételes kötszó, melyet a régiek név gyanánt ragoztak is. "Hával (föltétellel) oldozta fel." Pázmán. ha, (3), elvont gyöke a takarót, burkot, héját jelentő haj, hám, hás, hártya származékoknak.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: J
ja v. jo, jav, jov, javas, jovas, javasol, jovasol, jobb, javit, javul, jó, jós, jósol, józan. Rokona i, az ig jog, igaz jogos, igazság, jogosság szókban. jaj, fájdalmas kedélyszó: jajgat, jajong, jajdúl, jajdít, jajász = gyász. jar v. jár: jargal, régies, am. nyargal; járás, járat, jártat, járdogál, járkál. ját, (1), névtárs, névrokon, drusza. Székely szó.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: K
ka, kaka, kakál, kakás. Mint csunyát és roszat jelentővel egyezik a hellen: kakoV. kab, 1) kaba, babócza; 2) kabona: 3) = kap, kapar. káb, kába, kábít, kábúl, kábaság. V. ö. csáb. kacs, v. kács (1) hangut, kacsa, kacsáz, kácsa, kacsér. V. ö. gócz, gócza. kacs, (2), görbére hajlás: kacska, kacsínt. V. ö. kan-cs. kacz, (1), kedélyhang: kaczag, kaczagás, kaczagtat.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: L, LY
la v. lá, nézésre intő, figyelmeztető: lám, láé, lát, látszik. lab, (1), = lap: laboda, lapulevelü, zöldség neme. lab, (2), = lob: labda, lapdás, lapdázik. lab, (3), hangut. = hab: labatol, habatol, habog. láb, lábas, lábatlan, lábol, lábos (edény), lábad, lábadoz. Mint az állati test alsó tagját jelentő szónak elvont gyöke la, le (alá), honnan: láb v.

41 cikk | 3 / 5 oldal