Nyelvi érdekességek - A magyar nyelv szótára - A gyökökről

   

Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: M
ma, mai, mán v. már, maság, mast v. most, mostanság. má, = bá, mám, mámmám, mamlasz, mamuk. macs, hangut. macsog, macska. macz, macza, maczi, maczkó, cziczamacza. mad, madár, madaras, madarász. Szanszkritúl pat am. repűl. magy = mogy, bogy: magyal, magyalos, magyaró. V. ö. fagy, fagyal. mag, (1), fn. magv, magvas, magvasodik, magzik. mag, (2), elv.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: N
na = no!, biztató, sürgető; l. no. nad = ned: nadár, a borjazó tehéntől elfolyó nedv; nadály, vérnedvet szopó piócza. nád, nádal, nádas, nádaz. Átv. ért. nádol, nádolás. nagy, nagyon, nagyság, nagyságos, nagyít, nagyobbodik, nagyoll. nap, (1), égi test; napi, napol, napos, napság, nappal, napkelet, napest. Talán n előtéttel am. ap, apa?.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: NY
nyaf, hangut. nyafog, nyafogás, nyafiga, nyifnyaf. nyak, nyakas, nyakaz, nyakgat, nyaklik, nyakló, nyaksi. nyák, sűrü, nyálféle nedv, folyadék, (mucus, mucedo), nyákos. nyal, (1), nyalás, nyalakodik, nyalánk, nyalánkság, nyalogat. Átv. ért. nyalka, nyalkaság. nyal, (2), nyaláb (Ballen?), nyalábol; magas hangon: nyel v. nyél.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: P
pa, kettőztetve papa, gyermeknyelven am. étel, papál am. eszik. pacs, pacz, hangutánzók: pacskol, pacskolás, pacsér, pacsérta, paczi, paczka, paczkáz. Hellenül: patassw. V. ö. pat, patél. pacz, paczal, paczalos. V. ö. pocz, poczok. pad, padol, padolat, pados, padoz, padló, padlás. Egyezik vele a német: Boden. páh, ütési, verési hangut. páhol, páholás.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: R
ra, a fölszín, magasság alapérteményével: rám, rajtam, rólam. rab, rabol, rablás, rabság. Hasonlók a lat. rapit, ném. raffen, rauben. rács, rácsa, rácsol, rácsolat, rácsos, rácsoz. V. ö. ró, rovács. rag, (1), hurczoló erőszak: ragad, (áth.), ragadoz, ragadozás, ragadmány. rag, (2), vonzódás, tapadás: ragad (önh.), ragaszt, ragaszték, ragasz, raggat. rág.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: S
sa = csa: sanda, félre, csára néző, sánta, sántikál, sántít, csára lépdegelve megy. sad, sadar, sadargat. V. ö. had, hadar. saj, (1) = sav: sajmegy, sajt, sajtalan. saj, (2), kedélyszó: sajn, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik. saj, (3), szaglási hang: sajdít, sejt. saj, (4) = suj: sajt, sajtó, sajtól = sujt, sújtó, sujtól.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: SZ
sza, (1), tátongó terjedés, nyilás: szá, száj, szád; szana, száguld. Vékonyh.: sze, szét. sza, (2), hasítás, metszési nyilás alapértelmével: szab, szabdal, szak, szakad; szal, szalu, szalúl, szalag; szám, számlik, szánt. Vékonyhangon: sze, szeg, szegdel; szek, szekercze; (szakócza), szel, szelet.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T
ta v. to, messzeség: taa, toa, tova, tahát, táv, távol, táj, tól (től), túl; tal, tol, tasz, tosz, tács, taval. tá, felnyitott száj: tát, táté, tájbász, tácsó, tátogat, tátri, tábirtos. tacs, v. tács 1) dajkanyelven am. messze. távol. Tácsba menni, v. tátába. 2) tacskó (b) = csacskó, csacska. tag, (1), tagad, tagadás, tagadhatlan.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: V
va, elvont gyöke váj, vág, vál, vás, önálló szóknak, melyek nyilásra, szakadásra vonatkoznak. vacz, (1), hangut. vaczog (a fog), vaczogtat. vacz, (2), vaczok, vaczkalódik. V. ö. fész, fészek, fészkelődik. vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadúl, vadság. vád, vádol, vádolás, vádoló, vádos, vádoskodik. Hasonló a szláv: vadím, perlek.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Z
zab, (1), zabol, zabló, zabos. Hasonlók a lat. av-ena, ném. Haf-er, szláv ow-esz. zab, (2), zabál, zabálás. V. ö. hab, habsol, mohón habatolva eszik. záb =záp: zábé = kapufa, kapu zápja. zagy, zagyva, zagyvál, zagyválás, zagyvalék. zaj, hangut. zajong, zajdúl, zajgat, zajos, zajlik. zak, (1), hangut. zakat, zakatol, zakatolás.

41 cikk | 4 / 5 oldal