Háromágú képzők és ragok.


Háromágú képzők és ragok.

Ezekben o, ě, ö az uralkodó önhangzók. Az első o mindenféle vastaghanghoz járul.

Az ő közvetlenül az ö vagy ü hangokat követi, a többi vékonyhanguak után zárt

ě következik

a) gyakorlatos igeképzők:

         

og, ěg, ög: nyaf-og, zuh-og, csev-ěg, röf-ög, sür-ög;


         

og-at, ěg-et, ög-et: lát-og-at, néz-ěg-et, üt-ög-et, hűt-ög-et;


         

ong, ěng, öng: boly-ong, ker-ěng, düh-öng, őrj-öng;


         

og-ál, ěg-él, ög-él: járd-og-ál, mend-ěg-él, üld-ög-él;


         

odik, ědik, ödik: takar-odik, teker-ědik, töpör-ödik;


         

okol, ěkěl, ököl: fald-okol, nyeld-ékěl, öld-ököl;


         

oklik, ěklik, öklik: fuld-oklik, esd-ěklik, tünd-öklik;


         

ozik, ězik, özik: dolg-ozik, éh-ězik, ölt-özik;


         

dos, děs, dös: kap-dos, lop-dos, csip-děs, öl-dös;


         

doz, děz, döz: csap-doz, tol-doz, kérd-ěz, ül-döz;


         

kod, kěd, köd: kap-kod, csip-kěd, köp-köd;


         

kodik, kědik, ködik: úr-kodik, két-kědik, őr-ködik;


         

kozik, kězik, közik: zár-kozik, ér-kězik, üt-közik stb.;

b) névmódosítók:

         

on, ěn, ön: fal-on, domb-on, tér-ěn, völgyön;


         

ott, ětt, ött: Kolozsvár-ott, Pécs-ětt, Győrött.


         

Kivételesen: utt, ütt: más-utt, minden-ütt, vagy att, ett: al-att, mell-ett;


         

hoz, hěz, höz: fal-hoz, ól-hoz, hely-hěz, kör-höz, nő-höz;


         

hangrend ellen az újabb: hely-höz, kör-hěz, nő-hěz;


         

szor, szěr ször: sok-szor, száz-szor, egy-szěr, több-ször;

c) igemódosítók:

         

ok, ěk, ök: vár-ok, fut-ok, lel-ěk, visz-ěk, öl-ök, üt-ök;


         

om, ěm, öm: vár-om, tol-om, lel-ěm, visz-ěm, öl-öm, üt-öm;


         

od, ěd, öd: vár-od, tol-od, lel-ěd, visz-ěd, öl-öd, üt-öd;


         

nom, něm, nöm: vár-nom, tol-nom, lel-něm, vin-něm, öl-nöm, üt-nöm;


         

tok, těk, tök: vár-tok, tol-tok, lel-těk, visz-těk, öl-tök, üt-tök.

Ha a gyöki önhangzó után nem közvetlenül járulnak, csak kétáguak: tok, těk láthat-tok,

ölhet-těk, üthet-těk, nem: ölhet-tök, üthet-tök, hasonlóan om, ěm: láthat-om, verhet-ěm,

ölhet-ěm, üthet-ěm, nem: ölhet-öm, üthet-öm; tatom, tetěm: lát-tatom, üt-tetěm, nem: üt-tetöm.

Jegyzetek.


1) A fent elszámlált képzők és viszonyragok eredetileg kétpárosak, azaz négyáguak lehettek:

t. i. zárt a, ě és o, ö: ház-an (on), méz-ěn, gomb-on, gömb-ön;

ház-haz (hoz), méz-hěz, gomb-hoz, gömb-höz; Ujvár-att, Mór-ott, Pécs-ětt,

Győr-ött. Ezen zárt a-nak az erdélyies kiejtésben maiglan világos nyomai vannak, de a közösebb

szokásban o-ra ment által. Azonban országos divat szerint négyáguak a számnevekhez járuló

ad, ed, od, öd: száz-ad, ezer-ed, hat-od, öt-öd, valamint ezek is: as, es, os, ös:

száz-as, ezer-es, hat-os, öt-ös.


2) Hibás, vagyis a köz szójárás elleni különczködés így szólani és írni: tőr-hěz,

gőzös-ěn; e helyett: tőr-höz, gőzös-ön vagy kéz-ön, e helyett: kéz-ěn,

verek-öd-ik, e helyett: verek-ěd-ik.


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. február 8. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,726 Kategória: A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Előző cikk: Kétágú képzők és ragok. Következő cikk: Hatágu képzők és viszonyragok, vagyis hárompárosak, t. i. nyilt ă e, zárt a ě és o ő hangzókkal.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: