Mássalhangzóval végződő származék-főnevek után.


Mássalhangzóval végződő származék-főnevek után.

III. Itt oly származékokat értünk, melyek képzője önhangzóval jár, legyen ez akár állandó,

niint ecekben: lát-ás, rúl-sdg, szép-ség, akár ékvesztö, mi n t: mad-ár, eg-ér, akár kiugratható, mint

••zekben : ól-nrn, hatal-om, ver-ém, öb-öl, csup-or.

Általános szabály. A származék-főnevekben zárt önhangzó az uralkodó, és pedig a vasughanguakban o, a vékonyhanguakbán « vagy ö, emez az ö tí, amaz a többi vékonyhangok után

k"zvedenül járulva. Nyilt (á e) hangzók csak kivételesen fordulnak elé, melyek kiváltkép a mel-

'•-koevek többesét jellegzik; különösen

1) Az egyágu ék képző után a vastagokhoz ok, a vékonyakhoz ék járul: marad-ék-ok,

takad-ék-ok, toldal-ék-ok, hullad-ék-ok; mened-ék-ék, kell-ék-ék, töred-ék-ék, üled-ék-ék.

2) Az egytagú tk után ok, illetőleg ék : ladik-ok, kuvik-ok, poczik-ok, kuczik-ok, ibrik-ék, csiszlik-ék, zsizsik-ék, pöcsik-ék.

3) A kéttagos képzöjüek többese ok ék ; család-ok, garád-ok, cseléd-ék, ebéd-ék, se-

^-ék, virág-ok vüág-ok, vendég-ék, alap-ok, talap-ok, telcp-ék, ülep-ék, moraj-ok, robaj-ok, zö-

'•j-^k, csörej-ék, hivatal-ok, rovatal-ok, incnetcl-ék, jövetol-ék, ital-ok, étel-ék, vitel-ék, hitel-ék,

-zabály-ok, nadály-ok, szegély-ék, görvély-ék, vágány-ok, csákány-ok, legény-ék, kökény-ék; az

'-.!•» oh őny képzőhöz ők : red-önyök, clö-nyök; kádár-ok, bodnár-ok, vezér-ék, füzér-ék, tapasz-ok,— 66 —

kuvasz-ok, rekesz-ék, csipesz-ék, halász-ok, vadász-ok, ökréss-ék, furjész-ék, látás-ok, lopás-ok,

verés-ék, ütés-ék, akarat-ok, folyamat-ok, menet-ék, jövet-ék, hallomány-ok, iromány-ok, lelemény-ék, sütemény-ék, látvány-ok, járvány-ok, szelvény-ék, örvény-ék, bálság-ok, rútság-ok, vétség-ék, bőség-ék.

4) A hatáguaknál a vastaghangu törzsekhez ok, a vékonyakhoz közvetlen ö ü utánffk,

a többi után ék járul: likacs-ok, tálacs-ok, bodocs-ok, szégecs-ék, kertécs-ék, tőröcs-ök, kukaczok, ketrécz-ék, gömböcz-ök, lovag-ok, süveg-ék, üszög-ök, kobak-ok, törek-ék, bürök-ök v. bürk-

ök, orm-ok, verm-ék, körm-ök, magyar-ok, siker-ék, csömör-ök, savany-ok, fövény-ék, görhöny-

ök, kupak-ok, érdek-ék, küldök-ök.

Kivételkép nyílt ő, e-vel ragoztatnak :

1) Az ékvesztők : agar-ak, bogar-ak, madar-ak, sugar-ak, kosar-ak; eger-ek, cserepek, kenyer-ek, kerek-ek, tenyer-ek, vereb-ek, fenek-ek, szeker-ek, tehen-ek stb.

2) Az alom elém képzőjüek: hat-almák, olt-almak, nyug-almak, kér-elmek, figy-elmek,

tttr-ehnek; mert ezek igenév-féle melléknevekből fejlődvén ki a melléknevek tulajdonságaival birnak.

3) A j képzöjü vagy toldaléka nevek : var-jak, sár-jak, tar-jak, mór-jak, if-jak, OMT-

« l j»f « l^ ^ 1 1 • TT

jek, fér-jek, eper-jek, szeder-jek.


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. február 8. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,576 Kategória: A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Előző cikk: Az önhangzóval végződő főnevek után. Következő cikk: Mássalhangzóval végződő melléknevek.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: