önhangzóval végződő melléknevek után.


önhangzóval végződő melléknevek után.

. .

1) Az a, e megnyúlik, mint a főnevekben: csúnya csúnyák, buta buták, henye henyék, büszke büszkék.

2) A szélső hangzók után a) Az i után nyílt a v. e: házi-ak, budai-ak, kerti-ek,

pesti-ek, midőn főnevekké lesznek i s: Pápai-ak, Aradi-ak, Gömöri-ek, Teleki-ek; lábnyi-ak,

anyányi-ak, felényi-ek, ölnyi-ek. b) Az «, ü után is nyílt a v. e: domboru-ak, szomoru-ak, szigorn-ak, keserü-ek, gyönyörűek, vagy ös z v ehúz v a: domborúk, szomorúk, szigorúk, keserűk,

gyönyörük, mely esetben az eredeti ó, ö-höz köz e l ednek: domboró-k, savanyó-k, keserö-k, mint

némely tájakon ejtetik. Hasonló viszony van ezek között: pattantó-k, pattan tyúk, csikoltó-k,

csikoltyá-k, cséngetö-k, cséngetyü-k, s több ilyek között, azon különbséggel, hogy az elsők

melléknevek,, emezek pedig főnevek.

Észrevételek. A mondottakból kitetszik, a) hogy a mássalhangzóval végződő gyökök

és egytagú törzsek után a többesszám képzője többnyire az illető gyök vagy törzs hangzóját,

vagy ennek legrokonabbikát veszi föl; b) hogy a két vagy több tagú főnevek többes képzője

zárt hangzókat vonz, és pedig a vastag hanguak után általán o-t, tájejtéssel zárt a-t, a vékonyhanguak után a végső szótag önhangzójához alkalmazkodik, t. i. ö S, il ü után ö-vel, a többi

után zárt «-vel; c) hogy a melléknevek többes képzője a főnevekével ellenkezőleg nyílt a e-vel

j á r; minélfogva ha ugyanazon szó melléknév is, f ő n év is, akkor amaz esetben nyíltan, emebben

zártan ragoztatik pl. „a huszárok sllveges-ek, a nászúJos-ok knlapos-ak, amazok fövegét hajdan

türegét-ék (süveggyártók) most mindegyikökét kalapos-ok készítik." „A. váczi utczai házak

Wfoí-afc, s haszonbérlőik boltos-ok.

tt

Kik nyergeket készítenek, nyerges-ék, a nyereggel fölszerelt lovak nyergés-ek." „Az ablakok üvegés-ak, e a törött ablakokat kijavítják az üveges-ék. Hasonlóan a családnevek: Boros-ok, Erös-ök, Lakatos-ok, különben: boros-ak, erös-ek, lakatos-ak stb.

1) Az a, e megnyúlik, mint a főnevekben: csúnya csúnyák, buta buták, henye henyék, büszke büszkék.

2) A szélső hangzók után a) Az i után nyílt a v. e: házi-ak, budai-ak, kerti-ek,

pesti-ek, midőn főnevekké lesznek i s: Pápai-ak, Aradi-ak, Gömöri-ek, Teleki-ek; lábnyi-ak,

anyányi-ak, felényi-ek, ölnyi-ek. b) Az «, ü után is nyílt a v. e: domboru-ak, szomoru-ak, szigorn-ak, keserü-ek, gyönyörűek, vagy ös z v ehúz v a: domborúk, szomorúk, szigorúk, keserűk,

gyönyörük, mely esetben az eredeti ó, ö-höz köz e l ednek: domboró-k, savanyó-k, keserö-k, mint

némely tájakon ejtetik. Hasonló viszony van ezek között: pattantó-k, pattan tyúk, csikoltó-k,

csikoltyá-k, cséngetö-k, cséngetyü-k, s több ilyek között, azon különbséggel, hogy az elsők

melléknevek,, emezek pedig főnevek.

Észrevételek. A mondottakból kitetszik, a) hogy a mássalhangzóval végződő gyökök

és egytagú törzsek után a többesszám képzője többnyire az illető gyök vagy törzs hangzóját,

vagy ennek legrokonabbikát veszi föl; b) hogy a két vagy több tagú főnevek többes képzője

zárt hangzókat vonz, és pedig a vastag hanguak után általán o-t, tájejtéssel zárt a-t, a vékonyhanguak után a végső szótag önhangzójához alkalmazkodik, t. i. ö S, il ü után ö-vel, a többi

után zárt «-vel; c) hogy a melléknevek többes képzője a főnevekével ellenkezőleg nyílt a e-vel

j á r; minélfogva ha ugyanazon szó melléknév is, f ő n év is, akkor amaz esetben nyíltan, emebben

zártan ragoztatik pl. „a huszárok sllveges-ek, a nászúJos-ok knlapos-ak, amazok fövegét hajdan

türegét-ék (süveggyártók) most mindegyikökét kalapos-ok készítik." „A. váczi utczai házak

Wfoí-afc, s haszonbérlőik boltos-ok.

tt

Kik nyergeket készítenek, nyerges-ék, a nyereggel fölszerelt lovak nyergés-ek." „Az ablakok üvegés-ak, e a törött ablakokat kijavítják az üveges-ék. Hasonlóan a családnevek: Boros-ok, Erös-ök, Lakatos-ok, különben: boros-ak, erös-ek, lakatos-ak stb.


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. február 8. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,333 Kategória: A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Előző cikk: Mássalhangzóval végződő melléknevek. Következő cikk: Az önhaugzók rendszeressége érteményi tekintetben.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: