A származékazók felbonczolása.


A származékazók felbonczolása.

A származékszók alkatrészei rétegek gyanánt egymásra halmozott s szellemileg öszveforrt szervezetes

egészet képeznek, minélfogva fel is bonczolhatók. Ennek módja végről kezdeni a műtétet, pl. alázatosság,

elhagyom a ság-ot, marad alázatos, és igy tovább: alázat, aláz, alá, al. Mennyiben

a képzés néha elő- vagy közbetét által történik, erre is figyelni kell, pl. a gyalázatos,

egyszerűbb gyöke szintén al, a bizgat-é, iz.

A rétegeket hasonlóan vizsgálat alá kell venni, ha egyszerüek-e vagy öszvetettek, milyenek: ség, ság,

aszt, eszt, ast, est, ant, int.

Ha a származékszónak minden hozzátétes részeit elvontuk, hátramarad az alapszó, mint az alapfogalom

képviselője, mely a tőle egyenes ágon származott ivadékokra nézve anyagyökül tekinthető, pl. a

fartat, farol, farolás szókban a far. De ezt még tovább vizsgálni lehet, ha nincs-e egy

vagy több oldalágu rokona? És csakugyan mind alaphangban mind alapérteményben rokonai: fěr, for, för,

fur, für, mint a fěrěg, forog, förög, furó, fürge szók gyökei, melyek alaphangi közjegye:

f-r, s minthogy közös alapérteményök a kerekdedség, ennélfogva, oldalrokonaik b-r, p-r is,

barangol, pěrěg, pěrěszlén szókban.

Hasonló eljárást követünk a képzők hasonlítása és rokonításában.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,443 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Előző cikk: A szóképzés nemei. Következő cikk: Az önhangzókról, mint szóképzőkről


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: