I. —t, —sz, —z, —zs, —d. Ezek a fentebb elemzett és kötszónak módosulatai, mindegyik saját hangrendü önhangzókkal.

—s, (—és, —os, —ös) rep-és, tip-és, foly-os, tap-os, szök-ös, köp-ös, csipd-és, verd-és,

fogd-os, kapd-os, lökd-ös, törd-ös, mint középképzö: hem-s-eg, har-s-og, pör-s-en.

—ász, —ész. Rotor-ász, hadár-ász, legel-ész, csiper-ész, eger-ész, mint középképző:

toll-ász-kodik, tetv-ész-kedík, term-ész-et.

—z, (—az, —ez, —éz, —óz, —öz). Von-z, őr-z, cser-z, fő-z, ág-z-ik, hab-z-ik, ágy-az,

level-ez, bélyeg-éz, folt-oz, köt-öz.

—oz, —éz, (kétágú), ingad-oz, roskad-oz, szakad-oz, ömled-éz, hűled-ez.

—oz, —éz, —őz, (háromágú). Eapd-oz, hord-oz, csipd-éz, lökd-öz, üld-öz, vált-oz-ik,

érk-éz-ik,férk-éz-ik, ölt-öz-ik, költ-öz-ik.

—sz, mint középképző: von-sz-ol, on-sz-ol, töm-ösz-öl, csöm-ösz-öl.

—zs, mint középképző, mor-zs-ol, hor-zs-ol, pér-zs-él, dör-zs-öl, leb-zs-él.

—d, (—od, —éd, —öd,) tap-od, kapk-od, csapk-od, csipk-éd, röpk-öd.

Mint középképző: fog-d-os = fog-od-os, kap-d-os = kap-od os, lök-d-ös, = lök-öd-ös, tépd-és = tép-éd-és, lép-d-és = lép-éd-és, nyel-d-és = nyel-éd-és, moz-d-úl, (moz-od-ul, moz-og-úl), ford-úl (for-od-úl, for-og-úl), ren-d-ül, zen-d-ül, csen-d-ül, zör-d-ül, gör-d-ül.

II. —g, —k. A g legszaporább gyakorlati képző nyelvünkben, mely ily nemű igéket képez a) csaknem valamennyi természeti hangból, különösen, melyek, az an en igeképzőt is fölveszik, o, é, ö hangrenddel, mint: csatt-og, csatt-an, péty-ég, petty-en, zör-ög, zörr-en.

Ilyenek; bugy-og, csett-ég, berr-ég, csöp-ög, csör-ög, csor-og, czup-og, dob-og, csosz-og, döcz-ög,

döb-ög, dör-ög, durr-og, duzz-og, forty-og, föcs-ög, hars-og, horty-og, hörp-ög, kocz-og, kop-og,

koty-og, korty-og, locs-og, loty-og, nyif-ég, nyif-og, nyek-ég, nyik-og, patt-og, pih-ég, pisz-ég, pity-ég, poty-og, puff-og, recs-ég, rétt-ég, rez-ég, rop-og, roty-og, roz-og, röf-ög, röh-ög, szoty-og, szorty-og, szusz-og, top-og, toty-og, vics-og, vak-og, zök-ög, zöty-ög, zör-ög; továbbá, melyek az an, en, képzőt nem szokták felvenni: bé-g, bö-g, bú-g, nyö-g, sú-g, zú-g, barcz-og, bek-eg, bizs-ég, csacs-og, csámcs-og, csemcs-ég, csén-ég, czaf-og, czincz-og, dön-ög, dud-og, dunny-og, dünny-ög, err-ég, gág-og, gagy-og, hák-og, háp-og, herr-eg, hinny-og, höb-ög, huh-og, hümm-ög, hőr-ög, kár-og, köh-ög, lih-ég, mi-og, máv-og, mok-og, monn-og, nyám-og, nyáv-og, nyik-og, nyös-ög, pessz-ég, pinty-ég, pen-ég, pip-ég, porcz-og, sáp-og, selyp-ég, sip-og, sus-og, suttog, szisz-eg, vacz-og, vih-og, vinny-og, vorcz-og, zaj-og, zok-og, zen-eg.

b) mozgalmat jelentő gyökökből: bicz-ég, bill-ég, boly-og, czamm-og, döcz-ög, in-og, for-og, für-ög, laf-og, lef-ég, leb-ég, lib-ég, lob-og, iz-ég, moz-og, rem-ég, pill-og, vill-og, sür-ög, stb. melyek közöl némelyek fölveszik az an en képzőt is, mint: biczcz-en, bill-en, lebb-en, lobb-an, mozz-an.

c) r, l, ly, képzőjü törzsekből: ácsor-og, hábor-og, tántor-og, hunyor-og, kóbor-og, kódor-og, bódor-og, csavar-og, sanyar-og, könyör-ög, sünydör-ög. csöpör-ög, dider-ég, teker-ég, szender-ég, henter-ég, fanyal-og, nyavaly-og, támoly-og, émely-ég, szédel-ég, tévely-ég, gőzöl-ög, büzöl-ög, füstöl-ög. Ezek általán hangugratók, valamint az a) és b) pont alattiak is r, n, ly, z, után jobbára azok, mint: dör-g, mor-g, kon-g, don-g, boly-g, moz-g, rez-g stb.

d) mint középképzö az átható igéhhez szokott járulni: lát-og-at, tát-og-at, márt-og-at, nyujt-og-at, von-og-at, ver-ég-et, szed-ég-et, takar-g-at, vakar-g-at, peder-g-et, göngyöl-g-et stb.

c) néha n közbetéttel: boly-ong, csap-ong, zsib-ong, tol-ong, szor-ong, töpr-eng, mely esetben némi nagyítási mellékértelme van.

A hangrend szerint segédhangzója o, é, ö: for-og fér-ég, för-ög, csatt-og, sercz-ég, zör-ög, tántor-og, teker-ég, csöpör-ög. Kivételesen a, i: csat-ang-ol, bar-ang-ol, ker-ing, gur-ig-ál.

Az i kicsinyíteni árnyalat.

—k. Ez önálló gyakorlatos igéket nem képez, hanem, mint középképzö a g-nek módosulata, melynek t. i. szervrokona: ás-k-ál = ás-og-ál, jár-k-ál = jár-og-ál, tur-k-ál = tur-og-ál, szur-k-ál szur-og-ál, ir-k-ál ir-og-ál, váj-k-ál váj-og-ál, vés-k-él vés-eg-él, her-k-él her-eg-é), cser-k-él cser-ég-él, fuld-ok-ol fuld-og-ol, hald-ok-ol hald-og-ol, nyeld-ék-él nyeld-ég-él.