Ikerszók.


Ikerszók.

Az öszvetett szók egyik külön nemét teszik az ikerszók, melyek ugyanazon fogalmat, ugyanazon szónak ismétlésével vagy némi változtatásával fejezik ki, s mintegy szószaporítva, ismétlést, sokasítást, nagyítást, vagy játszi eszmehasonlítást jelentenek. Ezek nyelvünkben fölös számuak, a magyar észjárást különösen jellegzik, s maguk helyén kellőleg alkalmazva a népies, kivált elbeszélő költészeti nyelv képes kifejezéseit némi kedves zamattal fűszerezik. Ilyenek :

a) A gyermek- vagy dajkanyelvben divatozók, melyek az emberi nyelv első nemzödési csecsemőkorára emlékeztetnek, honnan többen közölök különféle nyelvcsaládokban egyezrek, u. m. baba kis gyermek, babba szép, belbel álom, bibi seb, fájdalom, bumbum víz, mint ital,csecse ékes, szép, csicsi álom, csendesség, csücsü ülő helyzet, cziczi emlő, czoczo ló, csacsi szamár, czocza malacz, disznó, gaga lúd, dada vén banya, gogo dió, gügü kenyér púpja, gyürkéje, gyagya, kakuk, ily hangon szóló madarak nevei, kaka csúnya, rosz, kuku v. kukó tojat, lili liba, mama, nyanya anya, mumu tehén, ökör, nene idösb nötestvér, nőrokon, nünü nádsip, papa étel, és apa, pipe madárfi, süsü süveg, sisak, fejkötő, tátá messze, távolság, tutu síp, tütü ital, sese, susu susogó b-széd, zsizsi tűz. Hasonlókat lelünk más nyelvekben is, pl. a latinban : furfur, murmur, turtur, rerber, quisquis; a francziában joujou, bonbon, cancan, troutrou, péleméle stb.

b) Melyek ugyanazon önálló szót ismétlik, s általán folytonosságot, ismétlést, fölosztást vagy sokaságot jelentenek, u. m. megymegy, világvégig megy, futfut, világvégig fut, néznéz, majd kifoly a szeme; újúj, másmás, többtöbb bajok, egyegy embernek egyegy forint, tíztíz ember a.á egyegy szekér; fölföl, lele, kiki, bebe, aláalá, továbbtovább, megmeg ; hajhaj! nono ! jaj jaj !

c) Melyek két rokon vagy azonos fogalmat két rokonértelmü szóval fejeznek ki: ácsorivicsori szájtátó, szájvigyoritó, tüskén- v. csekrenbokron cserjeken, bokrokon, aprócseprő

apró cseppnyi, ásvés, bűbáj bűvöl bájol, se bűt, se bát nem mond, mindkét elem bámész csudálkozó

— 148 -

szájtátásra vonatkozik; csatapata, csattogpattog, cziczamacza, császkálmászkál, csúszmász, cserebere, csereberél, csögbög, mindegyik csomót jelent; hasonlók : csörölpöröl, csürcsavar, dúlfúl, eszemiszom, eszikiszik, fúrfarag, hányvet hányiveti, húzvon huzavona, hözboz, heves boszus, izebűze, járkel, kacskaringó, kenfen kencsefencse, kerekutyó, locspocs, lótfut, lótifuti locskafecske=locsogó fecsegő, nyalfal, okkalmóddal, összevissza, üvöltkiált, perpatvar, pereputty = piri-pöttön, riherongyos, sebbellobbal, sirí, súgbúg, sundabunda= sunyva bújva, sülfői, sürögforog, szántvet, szanaszét, szarahora, szánbán, szedivedi, szedettvedett, szegszug, tétova, törimarja, ütivéti, zürzavar, zegzug, zenebona stb .

d) Midőn csak az önhangzó változik, s ekkor jobbára az első alak vékonyhangu és kicsinyező értelmű, a második vastaghangu, u. m. billegballag, bizsegbozsog, czeleczula, csihelcsahol, cselecsala, csettencsattan, csipcsop = csepkicsiségü, tipegtopog, denedana, deredara deréldarál, diribdarab diribeldarabol, dinomdánom, dérdúr, dibdáb, dünnyögdunnyog, filitfalat, gizgaz, gézengúz, gyimgyom, gyűrgyúr, genyegúnya, görbegurba, hibeghabog, hibitelhabatol, hetelhatol, hetlekotla, hebehurgya, hímezhámoz, ímmelámmal, hiphop! herczehurcza, hűhó, hejjehujja! mizegmozog, keczetkaczat, kiffegkaffog, kipkedkapkod, kelekóla, keteputa, keverkavar, kitykoty,kityegkotyog, kingkong, kipegkopog, lifinczlafancz, lifeglafog, limlom, libeglobog, ligglógg, likluk,lityloty, lityeglotyog, licslocs, licseglocsog, mézesmázos, mendemonda, nyifegnyafog, nyímnyám, nyímegnyámog, nyekegnyikog, pitypoty, pitypalaty, pittegpattog, retyerutya, ripegropog, rityegrotyog, sesesusa, szíreszóra ne hallgass, szittyszotty, szityegszotyog, teretura, tipegtopog, tityegtotyog, stb.

e) Midőn az első önhangzóval, a második mássalhangzóval, s leginkább ajkival kezdődik, u. m. ajbaj, agyabugyálni, ákombákom, ángóbángó, elegybelegy, enczenbencz, ekczemoncza, erregberreg, iczegbiczeg, iczipiczi, inczifinczi, iczkeficzke, illőfillő, ihogvihog, iháczolviháczol, illegbilleg, inczenpincz, ingóbingó, iregfireg, irúlpirúl, izsegbizseg, ityipityi, ityegfityeg, irkafirka, utfut, űzfűz.

f) Midőn az elülálló mássalhangzók változnak : szöröstűlböröstűl, csecsebecse, csenegbeneg, csigabiga, csiribiri, csinjabinja, csonkabonka, csórábnórál, czókmók, háibái, hegykebegyke, handabanda, horgasborgas, kajabaja, keczebecze, kongbong, lityegfityeg, retyemutya,suspus, suttogbuttog, szuazimuszi, tarkabarka, tereiére, tengleng, tiripiri, torzonborz. Ilyenek a mesélő és játéknyelvben előfordulók : farkasbarkas, az is szép, rókabóka, az is szép, őzömbőzöm,az is szép, nyúlombúlom, az is szép, kakasbakas, az is szép, tyúkómbúkom, jaj be rút! egyembegyem, bikavár; igyiridibigyiridi, váradi vaskoh stb.

g) Ellentétesek : álhal, errearra, emezamaz, ilyenolyan, ütött, ideoda, ígyúgy, innenonnan, idestova, hegyvölgy, égföld.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,899 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Előző cikk: Szóalkotás öszvetétel által.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: