Nyelvi érdekességek

• Legújabb cikkek
• Legolvasottabb cikkek
• Legtárgyaltabb cikkek
• Utolsó megjegyzések


• A magyar nyelv szótára
• Első rész
• Második rész
• A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
• Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
• A gyökökről
• A szóképzésről
• A szóviszonyító ragokról


• Szótár
• Értelmező szótár
• Félreértelmező szótár
• Eszperente szótár
• Aszparanta szótár
• Öszpöröntő szótár

Nyelvi érdekességek - A magyar nyelv szótára - A szóképzésről

Torokhangi kisarjadzások: —h, —g, —k. Olvasd tovább »

Némely kétes származásu képzők. Az igeképzők általán határozott alakúak, világos szerkezetűek, s azon értemények szerint, melyeket az illető szóknak kölcsönöznek, nehézség nélkül rendszerezhetők. Olvasd tovább »

Abajdocz szók. így nevezzük a) azon öszvetett szókat, melyek egyik alkatrésze idegen, másik honi, pl. iskola-ügy, pincze-torok, kártya-vár, vacsora-idő, gálya-rab, zsálya-levél, kapta-fa, czérnaszál stb. b) azon idegen szókat, melyekből magyar képzők által új szókat alkottunk, pl. Olvasd tovább »

Szóalkotás öszvetétel által. Lásd erről „A magyar nyelv rendszere" czimű munka 27-d és 28-d §-ait, melyekhez pótlékul ezeket adjuk: Vannak öszvetett szók, melyek alkatrészei az állati, nevezetesen emberi testnek egymással szoros viszonyban levő részeit jelentik, u. m. Olvasd tovább »

Ikerszók. Az öszvetett szók egyik külön nemét teszik az ikerszók, melyek ugyanazon fogalmat, ugyanazon szónak ismétlésével vagy némi változtatásával fejezik ki, s mintegy szószaporítva, ismétlést, sokasítást, nagyítást, vagy játszi eszmehasonlítást jelentenek. Olvasd tovább »