Mutatványok az ik-ea igék személyragozásából.


Ezen igék ragozása általán egyezik a tárgytalan igeragozáséval, kivévén az egyesszámú első személyt, melynek ragja : -m, és a harmadikat, melynek ragja rendszerént (t L a

második múlt kivételé vei): ik. Az egyes második személyragja pedig mindenütt 1. Példák : es-ém;

es-ém (= ese-em); esí-em; esend-ém; ess-em; esn-ém (= esne em). A második személyrag l, hangrend szerint változó segédhangzóval: es-él; ét-él (= ese-el); est-él; csend-él; ess-él; esn-él. A harmadik személyrag (a második multat kivéve) : ik, (esik), változattal: ék, esek (= es-e-ik); hasonlók : esend-ik; «ss-ék (= essen-ik); esn-ék (= esne-ik); de a 2-ik múlt: esett. A többesszám

ragozása szintén mint föntebb.

Amely tk-es igék tárgyesetet is vonzanak, ekkor a tárgymutató igealak szerint is ragoztatnak, pl. eszem, eszed, eszi, észszük, eszitek, eszik (a húst); évem, éved, évé, evők, évetek,

évek, stb., iszom, iszod, iszsza, iszszuk, iszszátok, iszszák (a bort); ivám, ivád, ivá, ivók, ivátok,

ivák,stb.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,706 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Előző cikk: Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából. Következő cikk: A névszók birtokragozásáról.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: