A névszók birtokragozásáról.


A névszók birtokragozásáról.

A birtokragozásban (azon kivttl, hogy az elülálló személynévmásoknak csak nyomós -

bitás esetében van helyök, pl. én házam és házam, még pedig a többesben rövidült alakban : mi

ház-unk, ti ház-átok, ő ház-ok) három fő elemet különböztetünk meg: a) a birtokképviselő szót,

b) a tárgymutatót, c) a személyragot A birtoknév- és személyrag mindenkor nyilván ki van

fejezve. Ellenben a tárgymutató nem mindig tűnik ki világosan, oly formán mint némely szemé-

lyeknél a tárgymutató igeragozásban is, melylyel a birtokragozás csaknem egyezik, kivévén, hogy

hangzóik néha más hangrendet követnek, például :— 161 —

/fej-ém, fej-éd, fej-i,

Inyel-ém, nyel-éd, nyel-i,

§o | les-ém, les-éd, les-i,

*"" l nyom-om, nyom-od, nyom-ja,

' dob-om, dob-od, dob-ja.

fej-em, fej-ed, fej-e,

nyeí-em, nyel-ed, nyele,

les-em, les-ed, les-e,

nyom-om, nyom-od, nyom-a,

dob-om, dob-od, dob-ja.

Midőn egy a birtok, s több a birtokos, az első és második személyrag a tárgyra nem

mutató, a harmadik pedig a tárgymutató igeszemélyraghoz hasonló :

t fej-iiak, fej-ték; de fej-ik,

«, ;nyel-ünk, nyel-ték; nyel-ik,

•^Vnyom-unk, nyom-tok; nyom-j-ák,

(dob-unk, dob-tok; dob-j-ák.

fe/-ünk, fej(e)-ték, fej-ök,

nyel-ünk, nyel(e)-ték, nyel-ök,

nyom-unk, nyora(o)-tok, nyom-uk v. nyom-j-ok.

dob-unk, dob-tok, dob-j-ok.

Az egyesszámu harmadik személy előtt a tárgymutató nemcsak a vastag, hanem

gyakran a vékonyhangu birtoknevek után is kitétetik, mi az igeragozásban nem történik, hol a

tárgymutató rendesen elmarad, vagyis a személyragba olvad, pl. ver-i-i ver-i, Ut-i-i ilt-i, kedrel-i-i kedvel-i. Más részről a birtokragozásban a tárgymutató néha a vastaghanguaknál is kimarad, pl. ház-a, láb-a, bor-a.

L Egy birtok, egy birtokos. Az első és második személyrag hangzója az illető név

többesének hangrendét követi, a harmadik pedig kétágú : a, e, vagy ja, jé :

ház-am, ház-ad, ház-a, kar-om, kar-od, kar-j-a;

nyel-em, nyel-ed, nyel-e, csépp-ém, csépp-éd, csépp-j-e;

tör-öm, tör-öd, tör-e, nyüg-öm, nyüg-öd, nyüg-j-e.

De lehet igy is elemezni: ház-a-m, ház-a-d, ház-a, csepp-e-m, csepp-e-d, csepp-j-e; a

középső tag (a, e, j-) tárgymutatóknak tekintetvén, mely nézetben mind külföldi mind hazai né-

mely nyelvészek osztoznak.

II. Egy birtok, több birtokos. Itt a birtoknév egyesszámban marad, a személyrag

többesbe tétetik: kar-unk, kar(o)-tok, kar-j-ok, nyőg-ünk, nyüg(ö)-tök, nyüg-j-ök; haz-unk, ház(a)-

tok, ház-ok, nyel-ünk, nyel(e)-tek, nyel-ök.

III. Több birtok, egy birtokos, kar-j-a-im, kar-j-a-id, kar-j-a-i; ház-a-im, ház-a-id,

ház-a-i; nyűg-j-e-im, nyüg-j-e-id, nyüg-j-e-i; nyel-e-im, nyel-e-id, nyel-e-i. E viszony természeté-

b.V.1 önként foly, hogy a birtoknévnek többesben kell lennie, valamint a személyragnak egyesben.

Jelen ragozást tehát eredetére visszavive, egyik vélemény szerént így elemezhetni : a személynévmások im, td, t = cm, ed, e és ám, ad, a, t. i. az i közös jellegű létére mind vastag, mind

vékonyhangu szókhoz járul. 8 minthogy nyelvünkben a többes ragja általán véve-k, okszerüleg

gyaníthatni, hogy eredeti alakban a fentebbi ragozás igy állhatott:

kar-j-ak-im, kar-j-ak-id, kar-j-ak-i;

ház-ak-im, ház-ak-id, ház-ak-i;

nyüg-j-ek-im, nyüg-j-ek-id, nyüg-j-ek-i;

nyel-ek-im, nyel-ek-id, nyel-ek-i.

Igy van ez a persa és török nyelvekben is, pl. a persa dsáme (ruha, mez) többese :

dtáme-Jtd, ettől dsámehá-j-es, (a.j csak közbeszúrat), szó szerént ám. ruhá-k-ja, a török oghuller-

»Vi» szószerént ám. fi-ak-om. A magyar öszveállitásból a mai kopott alak fokozatos változatokon

Jtal a tárgymutató j (= i)-vel együtt így fejlődhetett k i:

kar-j-ak-im, ház-ak-im, nyüg-j-ek-im, nyel-j-ek-im;

kar-j-ah-im, ház-ah-im, nyüg-j-eh-im, nyel-j-eh-im;

kar-j-aj-im, ház-aj-im, nyüg-j-ej-im, nyel-j-ej-im;

karjaim, házaim, nyűgjeim, nyelvim.

A tárgymutató hol megmaradván, hol nem, a -k többesrag pedig mindenütt eltűnvén.

Ezen ragozás hangrendé azon kívül, hogy im, td, ragokat vesz föl ám, óm, öm stb.

Wyett, a többesszáméhoz abban sem alkalmazkodik, hogy nem ötágú hanem kétágúvá szorul

'uve, vagyis a vastaghangn birtoknév után a, a vékonyhangu után e j áml: pl. e helyett kar-j-

• k-om, nyüg-j-#k-öm, leszen : kar-j-ak-im, nyüg-j-ek-im, kar-j-a-im, nyüg-j-e-im.

És ezek is vezetnek egy más véleményre. T. i. A magyarban igen gyakori, hogy a

t'-bbség fogalmának kifejezésére a szót igen csekély módosítással, leginkább a magas és mély (vei t, ny és vastag) őnhangzók fölcserélésével kettőzteti, pl. itt-ott ám. több helyütt, ide-oda ám. több

•AOT UÓTÍK. 21— 162 —

helyűvé, innen-onnan ám. több helyről, hasonlók hápa-hupa, dirib-darab, té-tova, tél-túl, tinó-binó,

csíri-birí (az elő mássalhangzónak b ajakhanggá változtatásával mint a japánban is JUo-bito ám.

fiák, ivadékok, emberek). Ezek szerént gyanítható, hogy a tárgymutatónak hasonló kettözteté-

aével, eőt hármaztatásával is (a-i, e-i, j-a-i, j-e-i) a tárgytöbbséget akará a nyelvalkotó szellem kifejezni ; hás-a-i-m ám. ház több helyütt vagyis több birtoka az énnek, mintegy ház a(z) e(z) éné,

kar^'-a-t-m-ban pedig három tárgymutatóval is, mintha mondaná : itt, ott, emitt stb. V. ő. alább

é, été* ék.

IV. Több birtok, több birtokos. A fentebbiekből könnyen megérthető. Több birtok

jegyei: a-i v. e-i, vagy j-a-i, vagy j-e-i is. Több birtokoséi —nk, t-k, —k. Tehát: Adz-ot'-nk, karjai-nk, nyüg-jei-nk ; hds-ai-tok, kar-jai-tok, nyiíg-jei-tek, ház-ai-k, kar-jai-k, nyűg-jei-k.

Egyébiránt a birtokragozott valamennyi szók megannyi alanyesetek, melyek a névviszonyító ragokat fölveszik, pl. karjaim, —ba, —bán, —bóL karunk, —rá, —ön, —ról, karjaink, —hoz, —nál, —tói stb. karom, —át, —nak, —mai, karod, —ért, —ig stb. így van ez több

más altaji nyelvben, pl. a törökben is; de a finn nyelvben azon különösséggel, hogy elébb a birtokszó ragoztatik, s azután jön a személyrag, pl. isaUdni szó szerént ám. atyának-om, (.atyámnak' helyett).


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,700 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Előző cikk: Mutatványok az ik-ea igék személyragozásából. Következő cikk: Birtokos £, éi és ék.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: