Ez két elemből áll, ú. m. a birtoktárgyra visszamatató a- vagy «-böl, és a személyre
mutató 6-ből, mely mint tudjuk a- vagy e-re rövidül, tehát a (vagy e) és e öszveolvadva = é, pl.
ez a ház Péteré = ez a ház Péter e-e, mintegy Péter az-ja v. ez-je. így a persza nyelvben is :
áni-ó, vagy azdm'-o, szószerént ám. azzá övé v. abbeK-je, úgynogy azon án vagy ózon (az,
amaz) a többi személyekkel is öszvetétethetik, pl. áni-men (azzá éné vagy énnek), dni-tu (azzá
tenek) stb.
1) Fölveszi a névmódositó ragokat, pl. ezen ház Pálé, amaz Péteré; Pálénak nád-,
Péterének cserépfödele van. Ami házunk Páléval töszomszéd, Péterével szemközt áll; Páliban
sokan laknak, Péterében kevesen; Páléért tíz ezer forintot Ígértek, Péteréért csak ötezerét stb.
2) Járul birtokragos nevekhez : fiam-é, fiad-é, fia-é, fiunk-é, fiatok-é, fiok-é, fiaim-é,
tiaid-é, fiai-é, fiaink-é, fiaitok-é, fiaik-é. E viszonyban szintén fölveszi a névmódositó ragokat:
fiamé-ba, fiadé-ra, fiaé-hoz, fiunké-val, fiaitoké-val stb.
3) Midőn többesszámu birtoktárgyra vonatkozik, még t ragot vészen föl. „Ezen lovak
Pálé-i, nem Péteré-i. Ezen i itt is vagy a többes k képzőjének csonkúlata, s a föntebbi elemzés
szprént tulajdonkép így kellene lennie : Pál-ek-e (= Pál ezek-e v. ezek-je), vagy pedig itt is
kettöztetés rejlik, Pál e(z) a(z) ö(vé) = Pál-e-a-i = Pal-é-i.
4) Midőn az é birtokraggal ellátott személynév valóságos többesragot veazen föl,
családi és más személyt jelentő többes értelmet kap, vagyis jelenti mind azokat együtt véve, kik
az illető személylyel vérségi, vagy családi, vagy más társadalmi viszonyban állanak, pL biróék,
papék, tisettartóék — a bírónak, papnak, tiszttartónak családja, háznépe; Farkasak, Fodorék =
Farkas, Fodor nevű ember családja, tehát tulajdonképen biró-é-ök, Farkas-é-ők, vagy biró-é-ak,
Farkas-é-ak. Itt van már az é-nek valóságos többese. Ez ismét fölveszi a névmódosítókat: a biróék ebe a tiszttartóékét megmarta; Farkasoktól Fodorékhoz ment
5) Személyragozott nevek után is : uram-ék, uraim-ék, urad-ék, uraid-ék, fiam-ék,
fiaim-ék, fiad-ék, fiaid-ék stb.