A személynévmások tárgyeseti és tulajdonító ragozása.


A személynévmások tárgyeseti és tulajdonító ragozása.

Az első személynévmás az egyes számban : engemet, a másodiké : tégedet, rövidült

alakban : engem, téged. — Ezek vagy ennetnet, tennedet szókból az egyik n-nek orrhangbeli ng-vé

változtával alakultak át, mi mellett az is harczol, hogy a többi személyek is mind csak utói veszik fel a tárgyeseti ragot: ő-t, mink-et, titek-et, ök-et; vagy pedig Révai nézete nyomán az első

alapja: én—em, a másiké: te—ed akképen, hogy ezek is, valamint más személynévmás ragozásban

(én vel-em, te vel-ed) középben vették föl a tárgyeseti t ragot: ent-em, te-t-ed, s lágyítva lett belölök :endem, feded, a d pedig g-vel rokon lévén, mint a halotti beszédben ge = de: engem, téged,

s végre a t utói kettőztetve (mint ezekben is : öt-et, azt-at, ezt-et) : engemet, tégedet. Az ő tárgyesete rendes, de kettöztetni is szokták : ötét, s tájejtéssel: ötét, s ez utolsót szintén kettős elemből

lehet származtatni, t. i. az önálló ó'-böl és a tagul használt e-böl, honnan mindkettőt ragozva, leszen : őt-ét. A többesszám első teljes személye mink tárgyesete: minket, a második személy tárgyesetben kettöztetett ti-tek : tt-tek-et, vagy mint némely tájakon ejtik : tik-tek-et. A harmadik

személy is szabályos : ők, tárgyesete : őket, tájejtéssel : iket. Eléjönnek mind régi emlékekben,

mind mai nyelvben bennünket, benneteket szók is, melyek leghihetöbben minnilnket és termeteket

módosulatai.

A tulajdonító-ragozás szintén úgy történik, mint általán a birtokragozásnál érintettük,

hogy utói még saját személy rágj okát is fölveszik, de elül a személynévmás csak nyomosbitás

esetében marad meg, máskor pedig elhagyatik, pl. (én)nek-em, (te)nek-ed, (ö)nek-i; (mi)nek-ünk,

(ti)n«k-tek, (ö)nek-ik; miből következtetjük, hogy a nek és minden más névmódosító ragok eredetileg önálló szók valának, ami többeknél világosan ki is tetszik, pl. én vel-em = énfel-em, a névutók pedig ma is önálló szók.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,635 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Előző cikk: A személynévmások birtokragozása Következő cikk: A névmódosítók és névutók személyragozása.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: