Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

Táj- és elavult szók.
A magyar nyelv szótára » Második rész
A hasonlításnak különös segédforrásai a táj- és elavult szók. Amazok csak bizonyos tájakon divatoznak s a deréknyelvben szokatlanok, és pedig 1) melyek tudtunkra bizonyos tájnak saját képezményei, mennyiben egyes vidéknek különös tapasztalati, gyakorlati, életnemi stb. ismeretei levén, azok elnevezésére külön szókat szükségel, pl.
fjord - jósnő
Szótár » Öszpöröntő szótár
fjord fogkő fogódzó főkolompos főkönyv fokozott föld folt foltos folyókölcsön folyosó főnök fontos forog forró forrong forsz foszfor frontlógós gnóm gödör gödrös gőgös golyóstoll golyószóró gondnok gondos gondozott gonosz górcső görög gőzmozdony gróf gyomor gyöngy gyöngysor gyors gyorsgőzös gyorstöltő gyötör győz hóbort hógolyó hőközpon...
Az önhangzók rendszeressége a gyökökben.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Mindenek előtt jellemző sajátsága nyelvünknek, hogy a mássalhangzók nehézkes öszvetorlódásátnem tűri, s hogy két mássalhangzóval kezdődő gyökszója, néhány természeti hangutánzót pl. trüsz,trücsök kivéve, alig van, s hogy önhangzója ragozáskor változatlan marad.
Hátratett  mássalhangzók
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Csupán a szók hangzatosságát nevelő toldalékok: csalárd, csalár; fogárd, fogár;édesd, édes; könnyűd, könnyű; hosszúd, hosszú; karcsúd, karcsú; kend, ken; fend, fen; csaláng,csalán; foszláng, foszlán; szatying, szatyin; mócsing, mócsin; borzag, borza ; ottang, ottan; itteng,itten; eperj, eper; szeder;, szeder; nyírj, nyír; cser/, cser; bánásai, bandsa; kancsal, kancsa; hangyái, h...
Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: E Ë É
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
ë, (1), éles, változattal: i, pl. itt van e! ehol, ihol, emitt, imitt, emigy, imígy; származéka: ez. Közelre mutató; ellenkezője: o, a, pl. ezekben: ott, oda, az. ë, (2), éles, mint kérdő szócska: itt van-ë? láttad-ë? Rokona; hé. "Mit akarsz hé?" ě, (3), zárt: ěszik, ětet, ěhetik, ěb (evő, torkos állat), ěh vagy éh, ëhes vagy éhes, ebéd (evéd, evés).
Áttételes  mássalhangzók
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
1) Midőn egy vagy több mássalhangzó eredeti helyét megváltoztatja, mint: parányi,aprányi; czómb, boncz; elme, érnie; ereszt v.
Birtokos £, éi és ék.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Ez két elemből áll, ú. m. a birtoktárgyra visszamatató a- vagy «-böl, és a személyremutató 6-ből, mely mint tudjuk a- vagy e-re rövidül, tehát a (vagy e) és e öszveolvadva = é, pl.ez a ház Péteré = ez a ház Péter e-e, mintegy Péter az-ja v. ez-je. így a persza nyelvben is :áni-ó, vagy azdm'-o, szószerént ám. azzá övé v.
Szóalkotás öszvetétel által.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Lásd erről „A magyar nyelv rendszere" czimű munka 27-d és 28-d §-ait, melyekhez pótlékul ezeket adjuk: Vannak öszvetett szók, melyek alkatrészei az állati, nevezetesen emberi testnek egymással szoros viszonyban levő részeit jelentik, u. m.
A sokasító képzők táblái.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
I. Alaphang: g.
I. ă, e, nyiltak
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
1) A névviszonyító ragokban: ba, be: ház-ba, ól-ba, kert-be, ölbe; ban, ben: ház-ban, ól-ban, kert-ben, öl-ben; nak, nek: ház-nak, ól-nak, kert-nek, öl-nek; val, vel: hó-val, bú-val, lé-vel, tű-vel; ra, re: hó-ra, bú-ra, lé-re, tű-re; abb, ebb: igaz-abb, okos-abb, nyers-ebb, hüs-...

217 cikk | 11 / 22 oldal