Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

Az önhangzók rendszeres viszonya, illetőleg hangrendé a képzőkben és viszonyító ragokban.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Általán ismert dolog nyelvünk szervezetében, hogy a vastaghangu gyökök és törzsekhez vastag, a vékonyhanguakhoz pedig vékony hangu képzők és ragok járulnak, mint a török és némely más altaji vagy szittya nyelvekben. E sajátságnál fogva a szók két fő rendre oszlanak, egyik a vastagok (al vagy mély hangúak) másik a vékonyak (föl vagy magas hangúak) rende.
obeliszk - őz
Szótár » Félreértelmező szótár
obeliszk közszemlére állított háremhölgy. obligát védmű az Ob mellékfolyója, az Obli mentén obligát árvíz ellen kötelezö védötöltés. oboa kettös nyelvü óriáskígyó. obsit börtönböl való elbocsátást igazoló okmány. obszcén földtörténeti jelenkor. óceánráró a Nagy Vízen is általkelni képes szilaj paripa ódium igen elterjedt kábítószer.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: H
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
ha, (1), né-ha, vala-ha, minden-ha, so-ha (se-ha). Alapérteménye: idő, kor, innen: hái-bái = régi, ócska. ha, (2), föltételes kötszó, melyet a régiek név gyanánt ragoztak is. "Hával (föltétellel) oldozta fel." Pázmán. ha, (3), elvont gyöke a takarót, burkot, héját jelentő haj, hám, hás, hártya származékoknak.
Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mindenek előtt megjegyzendő, hogy a tárgymutató tőige öszve van téve, a) a pusztatőigéböl, b) a tárgymutatóból, mely eredetileg maga a mutató a vagy e (am. az, ott v. ez, itt),mely alkalmazásban i-, vagy j-, vagy ja, je-re, változik (mint ig jog, ihar juhar, igenye jegenyeszókban is), pl. ver, ver-i, ver-j-ük, verend-i, verend-j-ük, vere, vere-e v. vere-i = veré, verne,verne-e v.
abbahagy - azaz
Szótár » Aszparanta szótár
abbahagy ablak ablakpárkány adag agancs agárhas ágazat aggaszt agyaggalamb agyagmárga agyagpala agyar ágyas ágyban ágytárs aha ajánl akác akadály akadálytalan akár akárcsak akasztás aknazár aktatáska ál alabárd alaktalan alaktalanság alap alapállás alaplap alaptalan alaptalanság alaptárgy alaszka alátámaszt alátámasztás álcázás áldás alfaj...
Közbevetett  mássalhangzók
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Ezek is az alapszó érteményét részint változatlanul hagyják, vagy némileg módosítják.
Különös tárgyalásra méltók.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
A) — akodik, —ekédik, v. —kodik, —kédik, —ködik, —okozik, —ekézik, v. —kozik, -kézik, —közik, -akoszik, —ekészik. 1) Igéket képeznek igékből: huz-akodik, von-akodik, ver-ekédik, tör-ekédik, várakodik, gyül-ekézik, árul-kodik, emel-kedik, szüköl-ködik; 2) főnevekből: király-kodik, emberkédik, őr-ködik ; 3) melléknevekből; bátor-kodik, kevély-kédik, eszelős-ködik.
A származékazók felbonczolása.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
A származékszók alkatrészei rétegek gyanánt egymásra halmozott s szellemileg öszveforrt szervezetesegészet képeznek, minélfogva fel is bonczolhatók. Ennek módja végről kezdeni a műtétet, pl. alázatosság,elhagyom a ság-ot, marad alázatos, és igy tovább: alázat, aláz, alá, al. Mennyibena képzés néha elő- vagy közbetét által történik, erre is figyelni kell, pl.
Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: I, rövid.
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
i, (1), közelre mutató: itt, ide, ily, ihol, így, változattal is régiesen e, ett, ede, ely, ehol. i, (2), remegéssel járó félelmi hang: ied, íeszt, ieszke, v. jeszke. i, (3), gyökeleme iszik, itat, icsar, iand, ihas, ihatik származékoknak.
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
ta v. to, messzeség: taa, toa, tova, tahát, táv, távol, táj, tól (től), túl; tal, tol, tasz, tosz, tács, taval. tá, felnyitott száj: tát, táté, tájbász, tácsó, tátogat, tátri, tábirtos. tacs, v. tács 1) dajkanyelven am. messze. távol. Tácsba menni, v. tátába. 2) tacskó (b) = csacskó, csacska. tag, (1), tagad, tagadás, tagadhatlan.

217 cikk | 12 / 22 oldal