nyájas Sok birkája van. nyakába veszi a várost Felülteti a vállaira Miskolcot nyakatekert japán kert, ahol a gazdag ifjak az önvédelmi birkózást, az úgynevezett nyakatét ( az ellenfél nyakának kitekerését ) tanulják. nyakló 1. a csernobili katasztrófa előre nem látott géntorzulásokat előidéző hatása következtében született, csak nyakból álló, járni képtelen haszonállat; 2.
cápa
cár
csak
csákány
csáklya
családfa
csalás
csap
csapágy
csapáz
csarab
császár
csavargás
dada
dagály
daganat
dák
dal
dallamtalan
dán
darabka
drága
drágám
drágaság
így nevezzük a) azon öszvetett szókat, melyek egyik alkatrésze idegen, másik honi, pl. iskola-ügy, pincze-torok, kártya-vár, vacsora-idő, gálya-rab, zsálya-levél, kapta-fa, czérnaszál stb. b) azon idegen szókat, melyekből magyar képzők által új szókat alkottunk, pl.
1844. dec. 16-án.(M. Akad. Értes. 1844. 223-225. 1.). A nagy szótár hirtelen el nem készülhetvén, miután a legnehezebb részek még hátra vannak, úgymint a származtató, hasonlító és nyelvtörténeti, mint a melyekhez még a szükséges előkészületek nincsenek együtt, az Akadémia által egy oly, csupán értelmező szótár fog kiadatni, mely a m.
Ugyanazon gyök vagy törzs két, három, négy, sőt épen öt képzőt is fölvehet, amint t i. együtt véve önhatást, áthatást, miveltetést, külszenvedést, belszenvedést, kicsinyítést, tehetőséget,gyakoriságot akarunk kifejezni, pl. osz, elvont gyökből leszen áth. osz-t, mint az osz-ol, önhatónak párhuzamos társa, innen : osz-t-og-at, osz-t-og-at-tat, oszto-og-at-tat-hat.