Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

klónoz - nyöszörög
Szótár » Öszpöröntő szótár
klónoz klór klórozott klotyó köbgyök kóborló kóborol köd ködfoltos kódorog ködös köhög kohol köldök Köln kolomp kolostor költő költőnő komoly komor kőmosott komposzt könnyfoltos konty könyörög könyvtok kopó kopog kopogó koporsó kopott korcs kormos köröm korong kóros köröz körző kősó kóstoló köszönöm kotor kotyogó köz közjó közömbös ...
labanc - lyukaszt
Szótár » Félreértelmező szótár
labanc ugyanaz, mint a kuruc ( lásd ott ), csak a Grabenen. labda pattanás Gennyes góc a foci felületén.
Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mindenek előtt megjegyzendő, hogy a tárgymutató tőige öszve van téve, a) a pusztatőigéböl, b) a tárgymutatóból, mely eredetileg maga a mutató a vagy e (am. az, ott v. ez, itt),mely alkalmazásban i-, vagy j-, vagy ja, je-re, változik (mint ig jog, ihar juhar, igenye jegenyeszókban is), pl. ver, ver-i, ver-j-ük, verend-i, verend-j-ük, vere, vere-e v. vere-i = veré, verne,verne-e v.
A magyar szók öszhasonlítása áz altáji, nevezetesen a finn családdal
A magyar nyelv szótára » Második rész
Hogy a dologról tisztább fogalmunk legyen, azon szókat, melyek e nyelvekben közösek, több categoriára osztjuk. 1) Melyek mint természet- vagy kedélyhangutánzók más családbeliekkel is egyeznek, mint finn: harakka, m. szarka, szl. sztraka,           -   härkä, - ökör, wog. okuz. ném.
A helynevek ragozásáról.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mikép ragoztatnak a helynevek e kérdésekre ! hová ? hol ? és honnan ? Vagyis mely esetekben használ a nyelvszokás be, ben, ből, (vastaghangon, ba, ban, ból) és melyekben ra, on, ról, (re, én, ön, ről) ragokat? Ha valahol, itt gyakorolja nyelvünk, mit Horátz a szokásról állít: „Quem penes arbitrium est ét jus ét norma loquendi.
Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: A
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
a, távolra mutató, pl. ott van a! oda menj a! ahol a! az a! úgy a! Ellentéte: e, pl. itt van e! ide jöjj e! ehol e! ez e! így e! toldva am, sőt kettősen is: an, pl. am-ott-a, am-ott-an; am-oly-a, am-oly-an; származéka a mutató névmás az, honnan mást jelent: "a bika nem tehén" és "az bika (= az ott bika) nem tehén".
A szók értelmezése
A magyar nyelv szótára » Második rész
Az "értelmező szótár" fogalmához tartozik, hogy a szók érteményét minél szabatosabban körülirva meghatározza.
Mássalhangzóval végződő melléknevek.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
IV.AUaldnot szabály. A melléknevek többese jobbára nyílta, e hangzót vészen föl, s osakkivételkép zárt o, é, ö-t, különösen1) A gyökök és azon törzsek, melyek képzőji önhangzó nélküliek, ú. m.
Némely kétes származásu képzők.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Az igeképzők általán határozott alakúak, világos szerkezetűek, s azon értemények szerint, melyeket az illető szóknak kölcsönöznek, nehézség nélkül rendszerezhetők.
A személyragokról, mint a személynévmások módosított alakjairól.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
A személyragok nem lévén egyebek, mint a személynévmásoknak különféle alakbanalkalmazott módosulatai; a dolog rendé kívánja, hogy először a szcmélynévmásokról szóljunk.

217 cikk | 7 / 22 oldal