Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

Szócsaládosítás.
A magyar nyelv szótára » Második rész
Az értelmezés egyik fő segédeszköze, sőt kelléke a szócsaládosítás. Alig van szó, melynek a maga nyelvében családtársa nem volna. A családi szók egyenes vagy oldalágon rokonok; amazok bizonyos változatlan gyökből vagy törzsből folynak ki, pl.
Némely kétes származásu képzők.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Az igeképzők általán határozott alakúak, világos szerkezetűek, s azon értemények szerint, melyeket az illető szóknak kölcsönöznek, nehézség nélkül rendszerezhetők.
A helynevek ragozásáról.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mikép ragoztatnak a helynevek e kérdésekre ! hová ? hol ? és honnan ? Vagyis mely esetekben használ a nyelvszokás be, ben, ből, (vastaghangon, ba, ban, ból) és melyekben ra, on, ról, (re, én, ön, ről) ragokat? Ha valahol, itt gyakorolja nyelvünk, mit Horátz a szokásról állít: „Quem penes arbitrium est ét jus ét norma loquendi.
Az önhangzóval végződő főnevek után.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
II. 1) Az a és e az utána járuló k előtt megnyúlik : fa, fá-k, kapa kapá-k, karimá-k, paripá-k; epe epé-k, kefe kefé-k, medenczé-k, köpüczé-k. Ennek valószínű akarói szólánk.2) A szélső önhangzókat illetőleg pedig, a) A rövid t a k előtt rövid marad: tepszi-k,kocsi-k, gugyi-k, ki-k, mi-k, ti-k.
Helyviszonyító névutók példáji
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
zek is, mint a névragok, a latin praepositióknak felelnek meg, csakhogy az illetőviszonynevektöl elválvák; de, valamint amazok, fölveszik a személyragokat, s ugyanazon tőszóbólképződve a hová ? hol ? honnan ? kérdésekre szabályszerüleg hasonló alakot öltenek, s következetes, világos öszvefüggés van köztök.
A személyragokról, mint a személynévmások módosított alakjairól.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
A személyragok nem lévén egyebek, mint a személynévmásoknak különféle alakbanalkalmazott módosulatai; a dolog rendé kívánja, hogy először a szcmélynévmásokról szóljunk.
Ezen osztályozat értéke a magyar szóhasonlításra nézve.
A magyar nyelv szótára » Második rész
Minthogy eddig a történetíróknak nem sikerült hitelesen bebizonyítani, hogy a magyar faj, mely altáji népekkel van akár egyenes, akár oldalágú vérségi rokonságban, valamint azt sem, melyik nyelvvel van ezek közől leányi, vagy melyekkel testvéri, szóval egyenes leszármazási viszonyban: ennélfogva a magyar és altáji nyelvek hasonlítását illetőleg oly nyilt téren állunk, mint a töb...
ma - matt
Szótár » Aszparanta szótár
ma madár madarak madarász madrasz magány magas magasság magasztal magatartás máglya mágnás magyarán magzat maharadzsa máj makacs makk malát maláta málta mályva mama mamlasz manapság mangán manna már marad maradvány marás márványszappan másfajta másnap matrac matt
lábak - lázlap
Szótár » Aszparanta szótár
lábak lábas lábtámasz láda lágyság lakáj lakás lakat lakatlan lakhatatlan láma lámpaláz lámpatartály lánc láncatlasz lánchajtás láncszabály lándzsa lankadt lantán lantmadár lány láp lapka lárva lassan látás láthatatlan láthatatlanság láttat láva lazac lázadás lázas lázlap
A szók értelmezése
A magyar nyelv szótára » Második rész
Az "értelmező szótár" fogalmához tartozik, hogy a szók érteményét minél szabatosabban körülirva meghatározza.

217 cikk | 7 / 22 oldal