Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

Mutatványok a tárgytalan (a tárgyra nem mutató) igealak személyragozásából.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Első személy ragozása.Jelentőmód. Jelenidö. Tőalakok a puszta igék: ver, tör, mar (egyes harmadik személy).egyesszám többesszámver-ék; tör-ök; mar-ok; ver-ünk, (tájejtéssel: ver-önk, ver-enk); tör-ünk, stb.Első múlt: a, e raggal, töszemélyek vagy alakok: vére, tőre, mára.vere-ék, verek; mara-ek, marék; vere-enk, verénk; stb.Második múlt: t v.
waterloo - yukon
Szótár » Félreértelmező szótár
wacker-rapid gyors duma ( bécsi argó ). wagram Nagyobb csatamezők kivilágítására szolgáló, erős fényü villanyégő fajta. waterloo A viziló angol neve ( Waterloo Bridge kártyás kifejezés. Jelentése úgy bridzsel, mint egy viziló ). Watt neves angol orvos volt a XIX. Században, ő találta fel a gőzfürdőt, valamint a róla elnevezett steril kötszert ( vatta ).
Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mindenek előtt megjegyzendő, hogy a tárgymutató tőige öszve van téve, a) a pusztatőigéböl, b) a tárgymutatóból, mely eredetileg maga a mutató a vagy e (am. az, ott v. ez, itt),mely alkalmazásban i-, vagy j-, vagy ja, je-re, változik (mint ig jog, ihar juhar, igenye jegenyeszókban is), pl. ver, ver-i, ver-j-ük, verend-i, verend-j-ük, vere, vere-e v. vere-i = veré, verne,verne-e v.
A gyakorlatos igeképzőkről.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
I. —t, —sz, —z, —zs, —d. Ezek a fentebb elemzett és kötszónak módosulatai, mindegyik saját hangrendü önhangzókkal. —s, (—és, —os, —ös) rep-és, tip-és, foly-os, tap-os, szök-ös, köp-ös, csipd-és, verd-és,fogd-os, kapd-os, lökd-ös, törd-ös, mint középképzö: hem-s-eg, har-s-og, pör-s-en. —ász, —ész.
Ugyanazon szónak többféle érteménye
A magyar nyelv szótára » Második rész
Az emberi észjárás valamint a fogalmakat, úgy azok hangképeit is rokonítani szokta, vagyis, amelyek bizonyos közjegyben egyeznek, s ennélfogva egynemű fogalom alá vonhatók, ugyanazon szóval fejezi ki. Ez esetben az értelmezés föladata a rokonértemények észtani öszvefüggését, illetőleg származási egymásutánját és rendét eléadni.
A szóképzés nemei.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
A szóképzés általán kétfélekép történik: belváltozás, vagy hozzátétel által.Belváltozáskor a gyökhöz vagy törzshöz semmi sem járul, hanem valamely hangja vagy szótagja átalakúl. E módot követi nyelvünk, mint föntebb is érintettük, véghetetlen gazdagságban, főleg a rokonnemű gyökökés törzsek képzésében.
A gyökök módosulatai
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
1) Midőn az elülálló önhangzó változik, s az alapfogalomnak másmás árnyalatát vagy nemét fejezi ki, pl.
Az önhangzók rendszeres viszonya, illetőleg hangrendé a képzőkben és viszonyító ragokban.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
Általán ismert dolog nyelvünk szervezetében, hogy a vastaghangu gyökök és törzsekhez vastag, a vékonyhanguakhoz pedig vékony hangu képzők és ragok járulnak, mint a török és némely más altaji vagy szittya nyelvekben. E sajátságnál fogva a szók két fő rendre oszlanak, egyik a vastagok (al vagy mély hangúak) másik a vékonyak (föl vagy magas hangúak) rende.
Torokhangi kisarjadzások:
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
—h, —g, —k.
Különös tárgyalásra méltók.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
A) — akodik, —ekédik, v. —kodik, —kédik, —ködik, —okozik, —ekézik, v. —kozik, -kézik, —közik, -akoszik, —ekészik. 1) Igéket képeznek igékből: huz-akodik, von-akodik, ver-ekédik, tör-ekédik, várakodik, gyül-ekézik, árul-kodik, emel-kedik, szüköl-ködik; 2) főnevekből: király-kodik, emberkédik, őr-ködik ; 3) melléknevekből; bátor-kodik, kevély-kédik, eszelős-ködik.

217 cikk | 9 / 22 oldal