Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

   

A szók értelmezése
A magyar nyelv szótára » Második rész
Az "értelmező szótár" fogalmához tartozik, hogy a szók érteményét minél szabatosabban körülirva meghatározza.
Helyviszonyító névutók példáji
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
zek is, mint a névragok, a latin praepositióknak felelnek meg, csakhogy az illetőviszonynevektöl elválvák; de, valamint amazok, fölveszik a személyragokat, s ugyanazon tőszóbólképződve a hová ? hol ? honnan ? kérdésekre szabályszerüleg hasonló alakot öltenek, s következetes, világos öszvefüggés van köztök.
szeder - szleng
Szótár » Eszperente szótár
szeder szegecsel szegény szegényes szégyenteljes székel szekerce székrekedéses szekrény szekreter szelén szélesség széljegyzet szellem szellemes szellemtelen szellent széltében szélvédett szemcse szemcsepp szemcsés szemébe szemek szemelvények személyesen személyeskedés szeméremrés szeméremtest szemérmes szemérmesen szemészet szemét szemetelés sz...
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: CS
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
csa, ökörterelő szócska: csára menni, csálé, csáli. Alapérteménye: félre, egyenes iránytól eltérés. Ennélfogva származékai: csák, csákó, csáklya, csám, csámp, csámpás, csánk, csavar stb. csacs, v. csács, természeti h. csacsog, v. csácsog, csacska, csasogás, csacsi. csad, v. csád, csadaj, csadajos, csádé. Változattal: csát, csáté. csah, természeti h.
A gyökök fogalma
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Vannak a nyelvekben bizonyos alapszók, melyekből vagy belváltozás, vagy toldás által más-más,alapeszmében egyező, vagyis ugyanazon eszméből kiinduló szók erednek. Amazokat a nyelvészekgyököknek, emezeket származékoknak szokták nevezni. Minden szó vagy egyetlenegy fogalmat fejez ki, vagy többet; amaz egyszerü, emeztöbbszerü, vagy öszvetett, pl.
hacsak - háztartástan
Szótár » Aszparanta szótár
hacsak hadar hadnagy hadtáp hagymaágy hagymasaláta hajdanában hajlakk hajlam hajnal hajnalban hajnalhasadás hajt hajtás hajthatatlan hajthatatlanság hála hálaadás halál halálsápadt haláltánc halálvágy halandzsa hálás hálásan halász halászat halasztás hálátlan hálátlanság halfajták halhatatlan halhatatlanság halkan hallgat hallgatag haltrágya ...
A személyragokról, mint a személynévmások módosított alakjairól.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
A személyragok nem lévén egyebek, mint a személynévmásoknak különféle alakbanalkalmazott módosulatai; a dolog rendé kívánja, hogy először a szcmélynévmásokról szóljunk.
A bötük felosztása.
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A hangok és így a bötük is önhangzók vagy mássalhangzók. A szokott jegyű önhangzók időmértékre nézve: a) rövidek: a, e, ě, i, o, u, ö, ü, b) hosszúk: á, é, í, ó, ú, ő, ű. 1) A rövid a szabatosan megkülönböztetve a köz beszédben is kétféle kiejtésü volna.
A helynevek ragozásáról.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Mikép ragoztatnak a helynevek e kérdésekre ! hová ? hol ? és honnan ? Vagyis mely esetekben használ a nyelvszokás be, ben, ből, (vastaghangon, ba, ban, ból) és melyekben ra, on, ról, (re, én, ön, ről) ragokat? Ha valahol, itt gyakorolja nyelvünk, mit Horátz a szokásról állít: „Quem penes arbitrium est ét jus ét norma loquendi.
Az önhangzóval végződő főnevek után.
A magyar nyelv szótára » Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
II. 1) Az a és e az utána járuló k előtt megnyúlik : fa, fá-k, kapa kapá-k, karimá-k, paripá-k; epe epé-k, kefe kefé-k, medenczé-k, köpüczé-k. Ennek valószínű akarói szólánk.2) A szélső önhangzókat illetőleg pedig, a) A rövid t a k előtt rövid marad: tepszi-k,kocsi-k, gugyi-k, ki-k, mi-k, ti-k.

217 cikk | 9 / 22 oldal