Nyelvi érdekességek - Legújabb cikkek

   

Elfeledett szép szavaink
Szótár » Értelmező szótár
  Mapaság már csak úgy jellemezzük a napszakokat, hogy reggel, délben és este, néha hozzá teszzük pontosítva délelőtt vagy délután. Enyire egyszerűen és semmitmondóan, de volt idő az 1700-as években, amikor a pásztorok egy napot számtalan gyönyörű jelzővel illettek. Ezen szavakat hallva vagy olvasva szinte azonnak színekkel együtt látjuk magunk előtt az órákat.
Mesterszavak értelmezése
Szótár » Értelmező szótár
Ábrázolás: képrögzítés, sémától a mesterműig. Fajtái: az árnykép, tükörkép, fénykép, vázlat, tanulmány Ábrázoló geometria: vetített vagy mértani rajz, a vetületek, nézetek segítségével ábrázol. Absztrahálás: elvonatkoztatás, az ábrázolás sajátossága az absztrakció, a stilizálás, a lényegítés, a képjel, a szimbólumalkotás.
Virágok jelentése
Szótár » Értelmező szótár
   Akác:imádom, hogy zárkózott vagy. Ritkán választják csokorba, inkább a természetben csodálják. Édes mézes virága a meleg, édes, barátságot, a boldog fiatalságot idézi. Láttára felidéződik bennünk a gondtalan, vidám kirándulások emléke, séták a szerelmünkkel. (lila): csókollak, csak úgy       Amarílisz: Büszkeség, költészet.
íme a birtokragozás és szemeli/ragozás párhuzamai
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
:(én) ház-am, föld-em, nál-ain, töl-em;(te) ház-ad, föld-ed, nál-ad, töl-ed;(ő) ház-a, föld-e, nál-a, töl-e;(mi) ház-unk, föld-ünk, nál-unk, töl-ünk stb.Ezen minták szerint a) névmódosítókkal: (én) benn-em, (te) benn-ed, (ő) benn-e, (mi)benn-ünk, mintha volna : (én) benső-m, (te) bensö-d stb.
A névmódosítók és névutók személyragozása.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
A névmódosítók és névutók is, melyek a latin praeporitiokat képviselik, s nyelvünkben mint más altaji nyelvekben tulajdonkcp postpositiok, vagyis az illető nevek után ragasztatnak, a személynévmásokkal ismét úgy ragoztatnak, mint a tulajdonító nek, és minden birtoknevekazon különbséggel, hogy ezek majd öt, majd három, majd kétágú hangrendet követnek, mi n t:haj-om, fej-em, szém-...
A személynévmások tárgyeseti és tulajdonító ragozása.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Az első személynévmás az egyes számban : engemet, a másodiké : tégedet, rövidültalakban : engem, téged.
A személynévmások birtokragozása
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
.Ez egyes egyedül csak abban tér el személyragos nevek é és éi birtokragozásától,hogy a személynévmások birtokos é-jéhez még saját személyragja is járul: én-é és cm, íe-é és ed,mi a következő elemzési példákból bővebben kitűnik :Egy birtok, egy személy ; (meum, tuum, suum),én-é-em = énem v. enyém, te-é-ed = teéd v. tiéd, öv-é-e v. övé-je = övé.
Birtokos £, éi és ék.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Ez két elemből áll, ú. m. a birtoktárgyra visszamatató a- vagy «-böl, és a személyremutató 6-ből, mely mint tudjuk a- vagy e-re rövidül, tehát a (vagy e) és e öszveolvadva = é, pl.ez a ház Péteré = ez a ház Péter e-e, mintegy Péter az-ja v. ez-je. így a persza nyelvben is :áni-ó, vagy azdm'-o, szószerént ám. azzá övé v.
A névszók birtokragozásáról.
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
A birtokragozásban (azon kivttl, hogy az elülálló személynévmásoknak csak nyomós -bitás esetében van helyök, pl. én házam és házam, még pedig a többesben rövidült alakban : miház-unk, ti ház-átok, ő ház-ok) három fő elemet különböztetünk meg: a) a birtokképviselő szót,b) a tárgymutatót, c) a személyragot A birtoknév- és személyrag mindenkor nyilván ki vanfejezve.
 
A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
Ezen igék ragozása általán egyezik a tárgytalan igeragozáséval, kivévén az egyesszámú első személyt, melynek ragja : -m, és a harmadikat, melynek ragja rendszerént (t L amásodik múlt kivételé vei): ik. Az egyes második személyragja pedig mindenütt 1. Példák : es-ém;es-ém (= ese-em); esí-em; esend-ém; ess-em; esn-ém (= esne em).

217 cikk | 1 / 22 oldal