Nyelvi érdekességek - Legújabb cikkek

   

ő
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
1) A gyökökben megnyujtott ö milyenek: ő, őr, őz, ősz, őn (hal), bősz, szőr, tőr.2) Tájejtéssel öszvehuzott öv üv, mint: öveg őg, söveg, süveg sőg,üvőlt őt.3) Az öl öszvehúzva föld főd, köldök kődök, bölcső bőcső, ölt őt.4) Öszveolvadásból eredt: bö-ög bőg, vevő vő, növő nő, jövő jő,csöv cső, töv tő, köv kő, szöv sző.
ó
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
1) Megnyujtott de eredetileg rövid o, mint: hólt holt vagy halt (hal igétől),óld old, ólom olom (az olvadékonyságtól), óriás orias (or-om. gyökétől).2) Mint igenévképző az ő személynévmás vastaghangu változata.3) Tunya ejtésben ol, al-ból van öszvehúzva: fót folt, bódog boldog,bót bolt, óma alma, szóma szalma, fóka falka, bóta balta.
í
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A hosszu í is kétségen kivűl különböző ezekben: csíp (csípek) és sír (sírok).Emez mélyebben hangzik. Mindkettőtől különböznek ismét azok melyek 1) é-vel 2) ű-velszoktak felváltatni mint ímelygő = émelygő, és mív = mű, nyí = nyű.
é
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Hosszú é bötünk csak egy van, holott párhuzamosan négynek kellene lennie, hogy egyik a nyilte másik a zárt ě, harmadik az éles ë hangnak feleljen meg, még pedig ez utólsótilletőleg mind mély mind magas szókban. Azonban részint a szabatos kiejtésben, részint ragozásban ésképzésben mind a négy é-t megkülönböztethetjük, ú, m.
á
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A magyar hosszu á hang, a magosságot tekintve általában a rövid nyilt ă hangnak felel meg,azaz a közbeszéd általán véve a hosszu á-t nyiltabban, magasabban ejti mint a rövid zárt ahangot, és csak némely tájbeszédben hallható a hosszú zárt à (= aó hasonló a terpedtangol o-hoz nor, for szókban) például: baatyaam.
A hosszu önhangzók és viszonyaik egymáshoz.
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Ezek általán két osztályba rendezhetők, a) melyek egyszerü meg nyujtás által keletkeztek, sidőmértékileg két röviddel érnek fel, mint ág = ă-ăg, év = ë-ëv, ív = i-iv,kór = ko-or, őr = ö-ör; ezek, legalább tudtunkra, nem két külön szórész önhangzóinaköszveolvadásából eredtek, s leginkább a gyökszótagokban fordulnak elé; hanemha azt veszszük, hogy ahoszszú önhangzók, mint több röv...
i.
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Az t közös hangzó, melyet mind a vastag mind a vékonyhangu gyökök és törziek; valamint az i-hangzóju ragok és képzők mindenféle szóhoz járulnak u. m.
u, ü
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
«, «.Ezek a ragokban és képzőkben szabály szerint más hangzót kizárnak, az első avastag, a második a vékony hangú gyökök és törzsekhez járulván:— 41 —görbe láb-M csonka kez-tíszap-w val-M köp-tí gyöp-ti,ház-unk ur-unk fej-tínk sziv-tink,jár-unk áll-unk megy-iink jöv-iínk,lát-t-wk vár-t-«k les-t-«k tör-t iífc,lát-nunk vár-nunk les-ntink tör-ntínk.Néha o, é helyett állanak pl.
III. o, ö.
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
E két hangzónak párhuzamossága nyelvünk hangrendében világos, s mind a gyökökre, mind a viszony ragokra és képzőkre kiterjed, mint: csom csöm csomor csömör, gomb gömb gondor göndör, gombocz gömböcz gomoly gömöly, csomoszol csömöszöl porzsol pörzsöl, bontok döntök bontom döntöm, bontson ...
II. a, ě, zártak.
A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Valamint a zárt a középhangot képez a nyílt ă és o között, úgy a zártě középhang a nyilt e és ö között: ă,       a,       o, e, ě, ö. A zárt a létezését a gyökökben föntebb már érintettük.

217 cikk | 12 / 22 oldal