Nyelvi érdekességek - Legújabb cikkek

   

Szóalkotás öszvetétel által.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Lásd erről „A magyar nyelv rendszere" czimű munka 27-d és 28-d §-ait, melyekhez pótlékul ezeket adjuk: Vannak öszvetett szók, melyek alkatrészei az állati, nevezetesen emberi testnek egymással szoros viszonyban levő részeit jelentik, u. m.
Abajdocz szók.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
így nevezzük a) azon öszvetett szókat, melyek egyik alkatrésze idegen, másik honi, pl. iskola-ügy, pincze-torok, kártya-vár, vacsora-idő, gálya-rab, zsálya-levél, kapta-fa, czérnaszál stb. b) azon idegen szókat, melyekből magyar képzők által új szókat alkottunk, pl.
Némely kétes származásu képzők.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Az igeképzők általán határozott alakúak, világos szerkezetűek, s azon értemények szerint, melyeket az illető szóknak kölcsönöznek, nehézség nélkül rendszerezhetők.
Torokhangi kisarjadzások:
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
—h, —g, —k.
Nyelvhegyi hangok kisarjadzásai
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
-j. Ez néha, hogy úgy szóljunk, merő buja hajtás, mely az alapszó lényét csak anyagilag szaporítja leginkább r után: fűr-j, eper-j, fér-j, vagy könnyebb hajlítás végett járt rá a nyelv, pl. é éj, fe, fej, vagy közvetlenűl v-ből alakult: ív ij, dív, díj, hív híj, szív szíj, terv terj.
Ajakhangi kisarjadzások
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Mint az ó, ő képzékről szólva már eléadtuk, ezen hangzók gyakran vagy közvetlenül, vagy az ü, ű révén ajakhangokra változnak által, és pedig hol megtartván elébbi érteményeiket, mint: adu adv, szaru szarv, fenyő fenyv, hol némi új érteményi árnyalattal, pl. az által— 141 —lánosról különösre, nemről fajra menvén által, mint: ölő ölv, nyelő nyelv, csomó csomb, gomó gomb.
Kisarjadzás által alakult képzők.
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
A szóképzésnek harmadik s igen dús forrása a kisarjadzás, midőn, t i. nem valamely ép vagy csonkított szó ragasztatik az alapszóhoz, hanem vagy véghangzója mássalhangzóvá növekszik ki, vagy mintegy sarj gyanánt oly hangot ereszt ki magából, mely a bevett nyelvszokás szerint új érteményt kölcsönöz neki. Ezen képzésmód teszi a nyelvek legsajátságosabb oldalát.
Igehatárzói képzők
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
—lag, —leg. Ezekben és ilyenekben: futó-lag, muló-lag, kellő-leg, illő-leg, módhatárzókat képez igékből és nevekből, s értelme: kép, képen, módon, hasonlóan, úgy, oly neműen: futólag = futóképen (futva), mulólag = mulóképen; kellőleg = kellőkép, kellő módon; királyilag=királyi módon.
Négyes igeképzők
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
d-os-g-at, d-és-g-et, d-ös-g-et : kap-d-os-g-at, lop-d-os-g-at, ver-d-és-g-et, lök-d-ös-g-et;d-oz-g-at, d-éz-g-et, d-öz-g-et: fog-d-oz-g-at, hor-d-oz-g-at, csip-d-éz-g-et, ül-d-öz-g-et;k-ál-g-at, k-él-g-et: jár-k-ál-g-at, ir-k-ál-g-at, cser-k-él-g-et;l-al-g-at, l-el-g-et: fog-l-al-g-at, szag-l-al-g-at, iz-l-el-g-et, szem-l-él-g-et;l-al-k-oz-(ik) : fog-l-al-k-oz-ik, táp-l-ál-k-oz...
Hármas igeképzők
A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
ar-g-at, er-g-et, or-g-at, ör-g-et: tak-ar-g-at, vak-ar-g-at, tek-er-g-et, kot-or-g-at,söp-ör-g-et;al-g-at, el-g-et, ol-g-at, öl-g-et: nád-al-g-at öl-el-g-et, bot-ol-g-at, tör-öl-g-et, ör-öl-g-et;os-g-ál, es-g-él : rak-os-g-ál, fut-os-g-ál, ker-es-g-él;os-g-at, es-g-et ; rak-os-g-at ker-es-g-et;oz-g-at, ez-g-et, éz-g-et, öz-g-et: por-oz-g-at, mot-oz-g-at, nev-ez-g-et, rend-éz-g-...

217 cikk | 3 / 22 oldal