Elfeledett szép szavaink


Elfeledett szép szavaink

 

Mapaság már csak úgy jellemezzük a napszakokat, hogy reggel, délben és este, néha hozzá teszzük pontosítva délelőtt vagy délután. Enyire egyszerűen és semmitmondóan, de volt idő az 1700-as években, amikor a pásztorok egy napot számtalan gyönyörű jelzővel illettek. Ezen szavakat hallva vagy olvasva szinte azonnak színekkel együtt látjuk magunk előtt az órákat. 

"Hajnalban először dereng vagy megtetszik, azután szűkül a hajnal, utána hajnalodik vagy világosodik, majd virrad, utána hajnal hasad. Azután feljön, majd felsúddul a nap, később fahegybe ér, majd delelőre áll. Délután hanyatlik a nap, azután esteledik vagy alkonyodik, majd lemegy a nap, s jő az esthajnal, utána öregeste lesz, végül beáll az éjszaka. A napot tréfásan tarhonyaszárító-csillagnak nevezték." 

 

Pár feledésbe merült szép magyar szó, betűrendbe szedve értelmezve:

 

Akoljáték: páros pásztorjáték. A gyepszínkét méllyedés készül. Kinyitott bicskájukat a játékosok magasba dobták úgy, hogy az a saját gödrükbe essen. Ha nyelével ért az "akolba" tizet, ha hegyével ötvenet, ha oldalával egyet jelentett. Többszöri ismétlés után, akinek nagyobb száma lett az lett a nyertes. Avesztesnek szaladnia kellett s, ha a másik botjával eltalálta, a játékot ő kezdhette. 

Ábellálódik: ráérő idejében nézelődik, bámészkodik. 

Árvagané: a legelőn a jószág álltal elhullajtott száraz gané, amivel télen tüzifa híján tüzeltek. 

Bagófüles csizma: azt a csizmát nevezték így , amelyiknek a szárán elől bagófülhöz hasonlólekanyarítás van. Ilynek voltak a régi magyar csizmák. 

Bazsalgat: kémlelget, leskelődik. 

Becskérez: becsülget, az értékét akarta megtudni valaminek. 

Belekandít: bekémlel, beletekint. 

Beleragaszt: megfogja a kutya, a pásztorok kutyájukat jellemezték így amikor elkapott valakit vagy valamit. 

Bercel: erdős hely. 

Bevastagodik: jóllakik a jószág. 

Bitófa: a pásztorcserény vagy csárda elé leásott kb 3 m magas szegletes oszlop, ehhez kötötté a vendégpásztorok a lovaikat. 

Boroskobak: lopótökszerű, de keményebb bortartóedény. 

Budártűz: szőlőzsendülés idején a szőlőpásztorok által gyújtott tűz. 

Bufándli vagy pufándli: a nők derekára kapcsolt korpával bélelt, kemény vászon, hogy "derékban vállas legyen" a viselője. 

Buszma: szótlan, kevésbeszédű. 

Cakompak: juhászok felszerelése, tárgyai. 

Cenzár: alkusz. 

Céh: betyáremberek szövetségének tréfás elnevezése. 

Címerfa: pásztorcserény elé állított hosszú, egyenes gömbfa, alátett cöveklépcsőkkel. Erre másztak fel a pásztorok, hogy messze láthassanak róla, tetejébe nyúlvessző-bokrétát vagy árvalányhajat tűztek. 

Csaszmat: az ökrész béres tréfás neve, mert az ökörszekér mellett lépkedve csizmáját egymáshoz "cseszi, csaszmatolja". 

Csásszem: bal szem. 

Csáva: krumplival vagy korpával föleresztett híg, főtt sertés eledel. 

Cselefendi: mások beszédébe beleszóló, belekotnyeleskedő. 

Csobolyó: 5-10 literes víztároló edény. 

Csollák: kancsal. 

Csomoros: bütykös jegenyefa. 

Csülökre áll: támadásra készen. 

Daku vagy dakuködmön: rövid, szőrös bőrből készült téli felöltő. 

Degeszködik: a pipában a füst..ha rágyújtanak a pipa füst a kupakot nyomja fölfelé. 

Dögrovás: az a rovás pálca, amire az elhullott állatokat vésték. 

Dudaszájú ing: kissé bőujjú ing, az ujja nem gombolódik. 

Dudva: takarmányhulladék. 

Dücski: fejőjuhász tréfásan, ugyanis fejés közben dücsköli a birka tőgyét. 

Egykerék suba: 10-16 db ürüből készült suba, amit ha leterítenek a földre egész kőrt formál. 

Egykutyás: kisvagyonú. 

Elárnyékol: elcseni a birkát, ha az a barmok árnyékába húzódik. 

Elfüstöl: elmenekül. 

Elhullároz: kissebb csoportokban lassan legelni indul a nyáj. 

Eloltja a gyertyáját: megöli, agyonveri. 

Elrivogat: elijesztget. 

Elsusol: huncutul eldug valamit. 

Esztrenga: léckerítéssel körülvett terület a tanya közelében, fejés idején ide rekesztették el a fejős birkát. 

Farkassötétje: az estjanal utáni első félóra, amikor borús időben a legsötétebb van. 

Felbokráncsol: a bográcsba darabolja a húst. 

Felmelegszik: bort iszik. 

Felolvassa: megszámlálja. 

Feldúsul a nap: felkel a nap. 

Felsuvad a nap: a napfelkelte utáni idő amikor már majnem fahegybe ér. 

Félcsipejű paraszt: kisvagyonú. 

Félfölöstökömön az idő: mikor már kezdődik, de még nem érkezim el a früstök ideje. 

Félre áll: betyár lesz. 

Fényesebbszemű: szemfüles. 

Férjhez ad: túlad a lopott lovon. 

Fordított táska: bográcsban zsírosan főzött köleskása, ami ha megfőtt a bográcsban megfordíthatják. 

Fölkezel:elszegődik.

Fúróval ültetett bajuszú: ritkabajuszú. 

Gaga: akadozva beszélő. 

Gamós: juhászbot másik neve. 

Gatyásfinánc: útonálló, betyárkodó ember. 

Gazat vet a történetekre: hallgat róla. 

Göböly: felhízlalndó szarvasmarha. 

Hajlottidejű: öreg. 

Hancsikol: mezsgyét készít. 

Hasít: dalol. 

Hátamögé teríti a szűrt: bujdosóvá vagy betyárrá válík. 

Horgos: kampós juhászbot, somfából. 

Hosszúkezű: lopós.

Huja: ebédre hívogató eszköz. Kézszár hosszú rúd végére kötött szalmacsóva, a főző egy dombra szúrta le, hogy messziről láthassák kész az ebéd. 

Járás: legelőterület. 

Kabak: bor vagy só tartásra alkalmas erre a célra termesztett tök. 

Kacafántos idő: esőre hajló idő. 

Kakukferkó: szótlan. 

Kappanbőr: suba tréfásan. 

Karcagi lejtőst jár: akit vallatáskor ütlegelnek. 

Katonafolt vagy pócalék: a nadrág mindkét szárán térdnél, oldalt kívülről elhelyezett betét, amitől a láb egyenesnek látszott. 

Kehfurt-leves: köménymagos leves. 

Keresztnyűgbe kerül: aki másik emberrel haragba kerül. 

Keszőce: régi étel, szilvalekvárba kevert, darabolt zöldpaprika. 

Kiböggyent: elszólja magát, elárul valamit ha nem is akarja. 

Kihúzós: fösvény. 

Kikapja a nyargalót: elverik. 

Kikurvanyázott: kihímzett. 

Kismandli: mellény. 

Kiszínel: kiválogatja a jószág javát. 

Komendál: ajánl. 

Komiszjószág: pásztorok által titkon őrzött jószág. 

Kopolya: kisebb hirtelen mély víz. 

Köblös: melles. 

Ködmenes nyár: hűvös nyár. 

Krampog: károg. 

Labahajas: akinek a haja vállig ér. 

Lajbi: mellény. 

Lóra ül: betyárrá lesz. 

Magagyüttjános: idegenből szakadt, egyedülálló. 

Mazurrá lesz: elszegényedik. 

Megabrakol: elver. 

Meghasogat: tövéről hegyre megtárgyal valamit. 

Megkapkodtat: kutyával megmarat valakit. 

Menyecskeszemű csillag: fényes csillag. 

Mustrafalka: kiselejtezett juhok. 

Nagydóka: vastag télikabát. 

Nyargaló: az üldözőnek járó hajtópénz. 

Nyenyere: tekerőmuzsika. 

Nyomorútt: a kenyér, ha rosszul munkálják ki a lisztet. 

Ördögbocskor: eleje-hátulja egyforma bocskor, ha ilyet húzott a lábára valaki nem lehetett tudni jön-e vagy megy-e. 

Öregeste: a besötétedés utáni idő. 

Patalléroz: lovagol 

Pipiske: búbos pacsirta 

Poszogó: a juhász tréfás neve 

Pörnyevágó: a kisbojtár tréfás neve. 

Pötyke: díszes, cifra. 

Prófuc: börtönálló tiszt. 

Pupák: szótlan. 

Remonda: honvédség által vásárolt ló. 

Rivogat: elijeszt. 

Rovás: jószágszámot és a béllyegjegyet mutató pálca. 

Seprőtollbajuszú: nagy bajuszú. 

Sihenc: fiatal legény. 

Sósgurgulya: a Só elhelyezésére szolgáló fából faragott kerek fadoboz. 

Sullogó: a puszták detektívje, a pásztorok a tolvajok és a vármegye embereinek is kémkedett. 

Suprikált vagy szávonyás: az ingujj vagy gatyaszár aljából kilógó fonalból több szálat kihúznak és abból lyukacsokat hímeznek. 

Sügely: bozótos. 

Szájbér: legeltetési díj. 

Szájra-markos: igen beszédes. 

Szelek jelzői: anvárról fúj=keletről fúj, ártalams szél, barátságtalan szél, bogdány=neki-neki lóduló, dudáló szél, dudóló szél, fütyülő szél, garabonciás szél, kínlódo szél, kölletlen szél, lehölő szél, nyavajgó szél, pipafüstöt félresodró szél, szélzsák, vágtató szél, zamandas vagy zivataros szél. 

Szemmeltartásban van: a leány vagy legény akik megtetszenek egymásnak. 

Szóbeli ember: akit hírba hoznak. 

Szörködzik: valahova odatelepszik. 

Tahó: pápista. 

Tanyahasú: kövér 

Terő: teher. 

Tokos: osztrák katona. 

Totya: széles fenekű cserépedény. 

Tőkés-atyafiasság: rokonságegyüttese gyerekekkel együtt. 

Vadlúdhátú: kissé hajlított hátú. 

Vesés: erős széles férfi vagy nő. 

Végigüres: igen vékony férfi vagy nő. 

Zakatol: békétlenkedik, perlekedik. 

Zivatarpaprikás: gombapaprikás. 

Zsindölszöghajú: durva, fölfelé álló hajú.

 

 

        Kismandli                                                      Nyenyere

 

            Lopótök                                         Egykerék suba

 

 

                 Bufándli

 


Szerkesztés dátuma: péntek, 2012. május 18.
Nézettség: 7,525 Kategória: Szótár » Értelmező szótár
Következő cikk: Mesterszavak értelmezése


   








Megjegyzések

Hrotkóné-Bálint Ágnes
péntek, 2014. november 21. 21:49
nagyon érdekes! k



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: