Luca napi népszokások


Luca napi népszokások

 

 

A régi Luca-ünnep a női dologtiltó napok közé tartozott, tilos volt sütni, varrni, mosni. Nógrádban, ezen a napon még kenyérsütés sem volt megengedett, nem fonhattak, sőt egynéhány helyen, még a tollfosztás is tiltott volt. (Ez utóbbi azonban csak a Lucákra vonatkozott.) Luca-napján az asszonyok tüzet sem rakhattak, ekkor ez a férfiak dolga volt. A tyúkoknak abroncsba szórták a magokat, nehogy a szomszédba járjanak majd tojni. A kisfiúk Lucázni jártak, a házaknál az alkalomnak megfelelő rövid versikékkel azt kívánták, hogy sokat tojjanak a ludak és a tyúkok.

Luca-napján kedvelt foglalatosság volt a jóslás, ami termésre, halálra, szerelemre és időjárásra egyaránt vonatkozhatott. Ezen a napon cserépbe búzát vetettek, amely ha karácsonyra szépen kicsírázott, azt jelentette, hogy a következő évben bőséges termés várható. A tollas pogácsa sütésének hagyománya ugyancsak sokfelé ismert volt. A vidéki házaknál annyi pogácsát sütöttek, ahány tagból állt a család. Minden pogácsába egy-egy tollat szúrtak, s akinek megégett a tolla arra halál várt, akinek megpörkölődött, az a következő évben súlyos betegségre számíthatott.

Számos szerelmi jóslás is kötődött e naphoz. Szatmárban a lányok Luca-estéjén bal kézzel font fonalat kötöttek a derekukra, azt remélvén, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. A hajadonok Luca napjától karácsony napjáig minden reggel megettek egy almát, majd miután az utolsó alma utolsó falatját is lenyelték, kimentek az utcára, és - hogy megtudják leendő párjuk nevét - megvárták, hogy milyen keresztnevű férfival találkoznak először. Egy másik praktika szerint Luca napján a lányok 13 papírra 13 férfi nevét írták fel, majd miután a papírdarabokat gondosan összehajtogatták, mindennap eldobtak egyet belőlük. Karácsony napjának (december 25-ének) estéjére - a megmaradt papírdarabról - megtudhatták, hogy ki lesz a vőlegényük. Egy másik praktikával a házasság idejét is megállapíthatták. Az a lány, aki kíváncsi volt erre, Luca napján megrúgta a disznóól oldalát, s a disznó röfögését megszámlálva megtudta, hány esztendő múlva megy férjhez.


Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek. Ha az egyes napok időjárását - este 6-tól másnap este 6-ig - hatórás bontásban figyelték meg, azt is megtudhatták, hogy a következő év adott hónapjának a megfelelő negyedeiben milyen idő várható. A hagymakalendárium, amelyet Luca napján (néhol Szilveszter napján) készítettek el, ugyancsak jól ismert időjóslás volt. Egy nagy fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedve, kiválasztottak 12 szép gerezdet, melyek mindegyikére kis sót szórtak. A következő esztendő hónapjait jelképező hagymagerezdeket egy tálcán vagy tepsin az óév utolsó napjáig meleg helyre tették, majd naponta megnézték, melyiken olvadt el a só. A nedves gerezd azt jelentette, hogy a megfelelő hónapban sok eső várható, míg azokban a hónapokban, melyeknek a hagymagerezdje száraz maradt, csapadékszegény időre számítottak

.Rostás Erzsébet

A legnevezetesebb népi szokás a Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja, állítólag már a kelták varázsló papjai, a druidák is ismerték. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, és csak karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: lassan készül, mint a Luca széke.

A szék arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta, ki az, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint leleplezése után azonban ugyancsak jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha útközben szüntelenül szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, és így nem érhették be. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.


Szerkesztés dátuma: péntek, 2015. december 11. Szerkesztette: Fazekas Piroska
Nézettség: 610


   







Tetszik  

Megjegyzések

Fazekas Piroska
hétfő, 2015. december 14. 09:26
Mentovics Éva

Luca széke és a boszorkányok

Decemberben Luca széke
miről híres, ki tudja?
Barkácsolj majd te is egyet,
s rálelhetsz a titokra.

Tizenhárom fajta fához
végy jó erős szerszámot,
kezdetnek az épp elég lesz,
ha a kérgét lehántod.

Drótot, szeget sose használj,
s tizenhárom darabból,
facsapokkal illeszd össze
- úgyis rájössz magadtól.

Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át,
s meglátod, hogy valót mondok,
nem csak ósdi babonát.

Háromszöget formáljon majd
- s tudja, aki faragja -
jó erősen illeszkedjen
minden egyes darabja.


Hogyha kész a Luca széke,
ami most jön, semmiség:
hogyha ráállsz, meglátod a
boszorkányt a szentmisén.

No de aztán fürgén iszkolj,
s hints egy zsáknyi mákszemet,
azzal a sok gonosz banyát
egész biztos, rászeded.

Amíg ők a mákot szedik,
szaladj haza vágtázva,
s ne tétovázz, égesd el a
székedet a kályhába'.

Fazekas Piroska
csütörtök, 2015. december 17. 08:13
Temesvári Gabriella-tól

LÓ- Napisten – Luca-Fény



Tulajdonképpen nem is Luca-székről, inkább Luca-lócáról van szó, melyet a napforduló előtt 9 nappal kezdenek el faragni 9 féle fából, és 9 darabból. (A 9 mágikus szám, a legtökéletesebbet jelenti.) A kis ülőpad a közepén keskenyebb, vékonyabb, hogy a gyerekek hosszirányban tudjanak rajta ülni, azaz lovagolni, tehát a lóca eredetileg lócskának, azaz lovacskának készült, tehát inkább innen (is) jöhetett a Luca név. A lovat még manapság is egyes tájszólásban LÚnak nevezik. A Nap földi jelképe a Ló.

A Ló a magyar nyelvben nagyot, istent, Napistent is jelent. Például a lódarázs nagy darazsat, a víziló a vizek istenét jelenti




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: