Weinrauch Katalin (Kárpátalja)
Szilveszter
Szilveszter éjjelén
tántorgó, részeg szél
járja útját,
kötegszik, kopogtat,
itt matat, ott kutat,
unja magát.
Ki megy ott? A Vén Év!
Görnyedte baktat, lép,
zord, mogorva,
hátán a batyuja,
múlt év búja-baja.
- Szél nem szánja.
Éji ég vásznára
csillag fényt sápasztva
tűzmadár száll:
görögtűz, petárda
durranó hangjára
kezdődjön bál;
fényszikrák ezüstje
szitáljon fejükre.
Ujjong a szél,
itt az Új Esztendő,
bánatot elűző!
Bízzon, ki él!
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. Este a templomokban óévi hálaadást tartanak. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az hogy, biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét.
A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe van a zajkeltésnek, melynek elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, gulyafordítás. Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése elsősorban az erdélyi protestáns vallású falvakra volt jellemző, de szórványosan előfordult másutt is. Pl. a kalotaszegi Nyárszón fél tizenkettőtől fél egyig húzták a harangokat: elbúcsúztatták az óesztendőt és összekötötték az óesztendőt az újjal, majd aranyosvizet merítettek a kútból, vagy a forrásvízből. A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondul a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: "Boldog újévet!" Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: "Tüzes kereken jött be az újév!"
Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása iránt. A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt