A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében Kresz Géza - a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület későbbi alapítója és első igazgatója - kezdeményezésére megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé. Az egylet hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ez után, 1875-ben épült az első állandó csarnok, majd 1893-ban a Lechner Ödön által tervezett, napjainkban műemléknek számító egyesületi székház.
A higgadt korcsolyázó első dolgának tartja, hogy meggyőződjék, vajjon megbírja-e, elég vastag e már a jég. Mindenekelőtt az élvezet veszélytelenségéről, a jég erejéről kell tehát szólnunk. A nagyobb folyamokon és tavakon minden évben történnek szerencsétlenségek, melyeknek oka a jég vastagságának nem eléggé való megfigyelése.
A jég erejének megpróbálásául rendesen köveket dobálunk rá elég helytelenül, mert ez sehogy sem biztos próba és még el is rontjuk a pályát, ha kövekkel bedobáljuk. Helyesebb egy széles deszkát tenni a jégre és ezen biztosan bemenve felvágni a jeget. Ha a vastagsága 5-6 czentiméternyi, ugy biztosan rámehetünk.
A jó korcsolyázók ideálja a természetesen mindig smaragdzöld tükörsima jég, mely csak szélcsend kemény hideg időben képződhetik. Az ily jégtükörben még az a gyönyörűség is megvan, hogy mozdulatainkat visszatükröződve láthatjuk. Hanem a már csontkeménységű sima jég ismét nem igen kedves, különösen a műkorcsolyázásra.
Hanem a szabad szép jeget egy éjjeli hóesés hamar megsemmisíti s már ekkor elő áll a mesterséges jégkészítés és tisztítás szüksége.
A tisztításnál a legtöbb baj rendesen a hóval van, de nagy gondot kell sok helyen a falevelek seprésére is fordítani, mert ha a jégen hagyjuk a szél által ráfujt leveleket, ezek setét színén a nap meleg sugarai könnyebben megtörvén, alattuk a jeget felolvasztják. Épp ez okból nem kell megengedni a szivarvégeknek, papírosoknak jégre való hányását.
A mesterséges jégpályák legkezdetlegesebbje úgy keletkezik, ha valamely magasabb fekvésű vízből a természetszerűleg körülzárt, vagyis katlanszerű mélyedésbe eresztünk és megvárjuk míg kellő vastagságúra fagy.
De itt az a baj, hogy sok víz kell és nehéz ily helyet találni. Ezért már magát a talajt is előre el kell készíteni. Első kelléke e jégpálya-készítésnek, hogy a talaj a lehető legvizszintesebb és legsűrűbb legyen, erre nézve pedig legjobb, ha a tért beton vagy aszfalt réteggel vonjuk be, de ennek költségeit nálunk még kevés egylet birja meg. Ezért a legajánlatosabb az agyagréteget erősen ledöngöltetni, vagy hengereztetni. Még jobb lesz a pálya, ha ez agyagréteget még ki is téglázhatjuk. Az igy elkészített tért 50 czentiméternyi magasban körül falazva vizet eresztünk rá 40 cm. magasságig. Erős fagyású időben a vizet jó lesz több oldalról egyszerre beereszteni, hogy egyenletesen fagyhasson.
1900
A Tattersall-jégpálya, melyet mai képeinkkel mutattunk be olvasóinknak, a főváros egyik legelőkelőbb és legmodernebb berendezésű téli sporttelepét képezi.
A mesterséges jégpályát amerikai rendszerű légfeszítékszerkezetre szerelt villamos ívlámpák világítják be, mely rendszer azon előnynyel bír, hogy a 10,000 négyszögméter nagyságú jégtükör sehol sincs lámpa vagy vezetéktartó dúczokkal megszakítva.
A jégpálya fenekét faczement, koksz és asszfaltpapírból készített víz- és hőszigetelési réteg képezi, mely nemcsak a víz elszivárgását gátolja meg, hanem a föld anyamelegének felsugározását is kiküszöbölvén, ezáltal a jégréteg gyorsabb vastagodása nyer elősegítést. E szigetelő rétegek elkészítése a futóhomok területén egymagában 14,300 frt költségbe került.
Egy 16 lóerejű gázmotor szivattyúzza a vizet és egyúttal egy 62 amperes dinamót is hajt, mely a pályát 20,000 gyertya fényével bevilágítja.
Ezenkívűl megtalálhatók e pályán a közönség által más pályákon is megszokott összes komfortok.
A városhoz közel, kedvező fekvésű sporttelepen hetenként legalább négyszer katonazene szórakoztatja a közönséget, melynek a keleti pályaudvarig járó villamos kocsik kényelmes közlekedési eszközül szolgálnak.
Budapest, január 19.
Magyarország gyorskorcsolyázó bajnoka:
Manno Miltiades.
Magyarország műkorcsolyázó bajnoka:
Kronberger Lili.
Osztatlan érdeklődés mellett folytak le vasárnap a Budapesti Korcsolyázó Egyesület kitűnő rendezésében az 1908. évi korcsolyázóbajnokságok és országos versenyek.
A versenyek sikere érdekében a BKE. vezetősége, ugy mint a multban, ezuttal is nagyszabásu előkészületeket tett. Ezekből természetesen kimagaslik az egyesület azon áldozatkész ténykedése, melyet a sportnak érdekében kifejtett a versenyzők előkészítése és tréningje által.
A BKE. vezetősége versenyzőit szorgalmasan tréniroztatta. Kronberger kisasszony – Seiberth tréner felügyelete alatt –a Csorba tó jegén, Manno a bajor riechashi tavon, Wampetics pedig Davosban trénirozik hetek óta. A városligeti tavon pedig hatalmas tréning-pálya állott rendelkezésére az összes versenyzőknek, miáltal minden résztvevő szorgalmasan készülhetett a nagy sportérzékkel bíró versenyekre.
Csodálatos játéka a természetnek! A BKE. versenyéig kemény fagy volt s a verseny előtt két nappal az idő oly enyhére fordult, hogy kétségessé tette a verseny megtartását.
A BKE. a legnagyobb apparátussal látott hozzá a jégnek használhatóvá tételéhez. A jéggyaluk éjjel-nappal csiszolták a jeget; helyenkint ujabb locsolásokkal szilárdították a jégpánczélt és nagy gonddal sikerült is a jégpályán a fontos versenyek megtartására alkalmassá tenni.
A verseny napján reggel a hőmérő 2 1/2 fokot mutatott; délfelé már csak 1 fok volt fagypont alatt a hőmérő állása. Aggodalommal tekintett mindenki a szép versenyek lefolyása elé.
A mentőegyesület a napokban elhalt igazgatójáról kevesen tudják, hogy a nemes czélú egyesületen kívül a budapesti korcsolyázó-egylet is neki köszönheti megalakulását. Az azóta rendkívül kifejlődött egylet hálával is emlékezett meg alapítójáról, ravatalára pompás babérkoszorút helyezett, arczképét pedig a nagy korcsolya-palota díszterme számára lefesteti.
Hogy miként sikerült a korcsolyázó-egyletet létrehozni s mennyi mindenféle nehézséggel kellett megküzdeni, míg végre az intézmény megszületett, ép oly érdekesen, mint kedélyes hangon irta volna le a megboldogúlt Kresz Géza is egylet 1894-ik évi jelentésében, a melyet most időszerűnek tartunk itt megismertetni.
*Tudomásomra jutván, hogy Bécsben korcsolyázó-egylet van alakulóban, felutaztam a császárvárosba, hogy ott a dolgot tanúlmányozzam s onnan három nap időzés útán visszatérve, magammal hoztam a bécsi egylet alapszabályit. Meggyőződve, hogy hasonló egyletekre nekünk is szükségünk van, ifjúságunk testi fejlesztése és edzése végett, lefordítottam a magammal hozott alapszabályokat, de ezzel még ugyan messze voltam az egylet megalakúlásától.
A lapokban értekezlet tartására közzétett felhívásomra senki sem keresett fel, talpra állottam tehát, felkerestem barátaimat, ismerőseimet, s iparkodtam bennük az egylet iránt érdeklődést ébreszteni. Sikerült is dr. Vajda Adolf, Jezovich Kornél és Strihó Gyula urak segítségével a *Korona* kávéház egyik helyiségében néhány barátunkkal az első értekezletet megtartani, melynek eredménye az lett, hogy újabb felhívást bocsátunk közre napilapokban, de még erre is csak alig 15 előitélet nélküli ifjú jött el.
Nálunk a korcsolyázás még akkortájt nem volt divatos szórakozás, sőt az orvosoknál és az előkelőbb körökben egyenesen ellenszenvvel találkozott az eszme. Amazok az egészségre károsnak tartották, emezek pedig az hölgyekre nézve illetlennek mondták azt.
Végre 1869. deczember 2-án sikerült az egyletet megalakítanunk. De most azzal az ellenszenvvel kellett megküzdenünk, hogy az egylet működését is megkezdhesse.
A korcsolyázást nehányan megkezdvén, a nézők között észre vettük boldogúlt báró Eötvös József két fiatal, bájos leánykáját, a kik mintha nagy érdeklődéssel kísérték volna ezt az új sportot. Felkerestük tehát az előkelő világ ezen egyik legelőkelőbb családját, s arra kértük, hogy a szülők engedjék a hölgyeket a jégre necsak nézőkül, hanem a korcsolyázás megtanúlására is.
A báróné ellene volt s a házi orvos is, mint az egészséget veszélyeztető dolgot, ellenezte. Csak mikor báró Eötvös kijelentette, hogy lehet az egészségre a tiszta levegőben való mozgás ártalmas, sőt az az egészségnek a javára szolgálhat, - akkor engedtetett meg az ifjú báró kisasszonyoknak a korcsolyázás megkezdése. Ezzel aztán megvolt nyerve a játszmánk.
"A jégpálya fenekét faczement, koksz és asszfaltpapírból készített víz- és hőszigetelési réteg képezi, mely nemcsak a víz elszivárgását gátolja meg, hanem a föld anyamelegének felsugározását is kiküszöbölvén, ezáltal a jégréteg gyorsabb vastagodása nyer elősegítést. E szigetelő rétegek elkészítése a futóhomok területén egymagában 14,300 frt költségbe került."
Sok fővárosi ember fájó szivvel búcsúzik őszszel a kedves Városligettől, elgondolva, hogy hány hosszú hónapon át nem láthatja már ezt a bájos helyet, ahol napi munkája után oly sokat gyönyörködött az ismerős fákban, pompás virágokban, a tavon uszkáló hattyúkban, a sétálók tarka tömegeiben, a katonazenekar játékában. Mind ennek tavaszig vége, addig már csak a kávéházakkal kell megérni!
Pedig hát felesleges így elszomorodni, de még búcsút venni is a Városligettől. Mert megvannak annak a maga téli bájai is. Ha fás, erdős részei nem oly nagyszerűek, vadregényesek is, mint például az ilyenkor teljesen elhagyatott Zugliget berkei, de mégis igaz gyönyörűséget találhatja a természetbarát az ő jól ismert fái, bokrai közt is, melyek most zöld lombok helyett ezüstnél csillogóbb zuzmarával vannak borítva.
Néha rájuk száll egy-egy fekete varju, vagy csóka, levernek egy csomó zuzmarát, a mi halk neszszel szállong alá a gyep hótakarójára. Ezek a fekete szárnyasok helyettesítik most a nyár fejér hattyúit, mint a fákon a zöld leveleket a fehér hó.
De az élénkség, a sürgés-forgás sem szünetel. Igaz, hogy hinták, forgómalmok, bábszinházak s más effélék csendes téli álomba merültek, ámde azért ugyancsak népes a Városliget, csakhogy a társaság a kavicsos utakról, a fák árnyékából a tó jegére költözött le.
1905. január
(budapestanno)
Egészen pontosan senki sem tudja, hogy ki és mikor találta fel mára talán a legnépszerűbb téli sportnak számító jégkorongot: jó néhány teória létezik a kialakulásával kapcsolatban. Egészen az 1980-as évek közepéig az volt az általánosan elfogadott tézis, hogy a jégkorong az angol gyeplabda és az indiánok lacrosse nevű játékának keverékéből eredeztethető. Már csak azért is, mert Nagy-Britanniában és Franciaországban 500 éve rendkívül népszerű volt a gyeplabda, amelyet a tél beköszöntésével a befagyott tavakon, folyókon is előszeretettel űztek. Ezzel együtt a ma ismert jégkorong őshazája minden kétséget kizáróan Kanada, ugyanakkor meg kell említeni: a játék észak-amerikai elterjedésében minden bizonnyal az angol katonák játszották a főszerepet az 1800-as évek derekán. A sportág történetének első két csapata – a McGill Főiskola és a Victoria együttese – Montrealban alakult meg 1881-ben. Kezdetben még kilenc, majd hét játékosból állt egy csapat, s a mérkőzések két órán át tartottak.
A Kanadai Amatőr Szövetség 1891-ben írta ki az első nemzeti bajnokságot, az első válogatott meccset pedig 1897-ben vívta – természetesen – Kanada és az Egyesült Államok társulata. A jelenleg is legnagyobb és legerősebb liga, az NHL (National Hockey League, azaz Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga) 1892-ben alakult meg, de említett nevét csupán 1917. november 22. óta viseli. Az liga első győztesének Lord Stanley, az angol királyság kanadai kormányzója ajánlott fel trófeát 1893-ban, s a sorozat győztese máig ezt a serleget, a Stanley Kupát emeli a magasba a NHL-döntőt követően. Az Egyesült Államok klubjai az 1920-as évektől kapcsolódtak be a küzdelmekbe, s a lebonyolítás – többszöri átszervezést követően – 1970 táján állandósult. A Nemzetközi Jégkorong Szövetséget (IIHF) európai nemzetek alapították 1908-ban, Párizsban. Az eltérő versenyrendszer miatt Kanada és az Egyesült Államok csak tizenkét esztendővel később, 1920-ban lépett be a szervezetbe. Az első Európa-bajnokságot 1910-ben rendezték, s a sportág 1920-ban már az olimpiai programban is helyet kapott. Az első hivatalos világbajnokságot 1924-ben – a téli ötkarikás játékok keretében – írták ki; a női csapatok 1998-ban mutatkoztak be az olimpián. A vb-ket az 1950-es évektől három, 1990-től pedig már négy, játékerő szerinti kategóriában rendezik. Az NHL legjobbjai 1998-ig nem vehettek részt a világbajnokságokon. Magyarországon a XX. század elején a tengerentúli hoki és az európai futball keverékét, a bandyt (jéglabda) űzték előszeretettel, így hazánkban ez a sportág tekinthető a jégkorong előfutárának. Az 1920-as évek elején aztán végképp teret hódított magának a jéghoki, s a sportág fellendüléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy 1926-ban, Budapesten átadták a kontinens első műjégpályáját, a városligeti létesítményt. Az első mérkőzést 1925-ben játszották a Budapesti Korcsolyázó Egylet és egy bécsi csapat részvételével, míg az első „valódi” jégkorongegyüttest a Magyar Hockey Club szervezte. A bajnoki premiert 1937-ben tartották, noha a válogatott már 1927-ben szerepelt az Eb-n, és a harmadik helyet szerezte meg. A sportág hazai irányítása hosszú évtizedeken át a korcsolyasportokat is magába foglaló Magyar Jégsport Szövetségen belül működött, ám 1988-ban megalakulhatott az önálló Magyar Jégkorong Szövetség -
A sportágat sokáig csak a fővárosban űzték, ráadásul a fedett pályák hiánya miatt szezonális játékként tartották számon. Az 1980-as évektől komoly fejlődés kezdődött: Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Jászberényben, Miskolcon, s az ország további településein épültek létesítmények. A nemzeti csapat sokáig a világbajnoki C, majd a B csoportban szerepelt, ám 2008-ban sporttörténeti sikert ért el Japánban: kivívta az elitkategóriában szereplés jogát. Noha a 2009-es, Svájcban rendezett A csoportos vb-n nem tudott megkapaszkodni az élvonalban, s visszacsúszott a „másodosztályba”, a játék a legnépszerűbb sportágak közé tartozik hazánkban, s utánpótlás korú játékosok tömegei választják a már évtizedekkel ezelőtt a XXI. század sportjának titulált hokit -
A Maribor nem tudott a székesfehérváriak ellenfele lenni, így a hazaiak 5-0-ra győztek. A juniorligában a Ljubljana 2-1-re nyert a Debrecen ellen. -
www.utanpotlassport.hu
www.utanpotlassport.hu