A 24 Törzsszövetség


A 24 Törzsszövetség

A 24 Hun Törzsszövetség

Az oldal egyes részeihez forrásként használtuk Molnár Gábor: "A palócok regevilágának vázlatos ismertetése" című írásának egyes részeit, amely az Arvisura 1998-as kiadásában szerepel.

A 24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. E rendszert Agaba főpap és fővezér építette fel. Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, amely a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglalt, összefogó és irányító életforma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben, az életképesen működő "Káll alkotmányos intézmény"-ének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat:
1. A káll köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.
2. Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.
3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.
Ezt a három pontot még Ataiszban alkották. E földrész elsüllyedése előtt a 24 Hun Törzsszövetség fővárosában, Dorozsmában a 24 hun törzs "Vezéri Tanácsá"-nak, az "Öregek Tanácsá"-nak, valamint a "Fejedelmek és Királyok Tanácsá"-nak ajánlatára, tanácsára, javaslatára hozták. A közösen választott káll, a nagy káll a három pont alapján uralkodott. Helyettese a kis káll volt, aki mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan.
Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr.e. 3870-ben öt pontra bővült.
Agaba főpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 hun törzs a föld különböző részeire, nagyobb részük Ataiszban talált otthonra.

 

(Lenke)


Szerkesztés dátuma: szombat, 2016. február 13. Szerkesztette: Fazekas Piroska
Nézettség: 1,130


   







Tetszik 1 Hajnal Miki kedveli
Hajnal Miki

Megjegyzések

Fazekas Piroska
szerda, 2016. április 6. 17:22
Nimród Oszét nemzetségéből származott. Apja az úz nemzetségbeli Kusz (Kám) vitéz volt, aki a Tigris mellől menekült el a nagy árvizektől, Magyarkának a Nagy-Meleg-Tó felé eső hegyvidékén telepedett le, és könnyen beilleszkedett az oszét nemzetség asszonyuralmi társadalmába. Nagy vadász volt, aki még a barlangi med¬vékkel is megbirkózott. Nimród a bátorságát apjától örökölte és Magyarka nagy ve¬télkedőjén elnyerte, hogy Ordoszba küldték sámánképzésre.
Nimród, aki a nagyállat vadászatokon 35 oroszlánt ejtett el, hős lett a nép szemében.

Fazekas Piroska
szerda, 2016. április 13. 13:23
Ataisz:
Ataisz, a mediterrán éghajlatú földrész. A hunok ezt a gazdagon termő földrészt ezen a néven nevezték. Magas kultúrát teremtettek. Lépcsőzetesen kialakított, csatornázott öntözéses területein minden megtermett. Itt három szinten kialakított mesterséges kultúrszigetet teremtettek. A sík területen, valamint a dombok és hegyek lejtős területein lépcsőzetes talajművelést folytattak. Földalatti alagútjaikban, melyek az egész földrész területét, különösen a hegyeket összekötve behálózták, földalatti raktárakat létesítettek. Ez háború esetén azt a célt is szolgálta, hogy hadsereget tudtak észrevétlenül az ország egyik végéből a másikba átcsoportosítani. Hegyeiken voltak a szent Kegyhelyek és a különböző törzsek vezéri székhelyei.
A földrészek különböző területein kolóniákat létesítettek. 24 lapátos vitorlás hajóikkal az egész világot, illetve a világtengereket bejárták. Ezen utakról az egyes Arvisurák számolnak be.
Beavatottak, karéjos beavatottak:
A beavatott pateszik, sámánok, bátok és papok azt vallják: minden embernek 2 lelke van: az egyikkel és és gondolkozik, a másikkal álmában dönt, hogy mit fog másnap dolgozni, hogy az emberiségnek és családjának hasznára váljon. Sokan álmodnak éjjel, tehát a lélek nem alszik.
A beavatottak a lelkükkel még haláluk után is vánndorolnak és a népüket harcaikban támogatják. Ezért vannak 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 21, 21, 22, 23, 24, és 25 karéjos lelkek, akik haláluk után beavatott erejükkel hatni tudnak népük több beavatottjára.
Abacilről tudták, hogy 11 karéjos beavatott, ezért Zseliz kislányával közel 11 éves koráig tudott gondolatot közölni. A názáreti Jézus 25 karéjos beavatott Istenfia volt, ezért a keresztény beavatottakkal még 25 évig tudott gondolatokat cserélni. Az akkor ismert világ összes beavatottjával megértették egymást.
Bát-ok: Legfontosabb feladatuk az volt, hogy békességet és szeretetet hirdessenek, és az Avar Birodalomban egyesült törzsek védelmét megszervezzék.
Dorozsma: A hun törzsek fővárosa Ataiszon
Az Élet Temploma:
A Távol-Keleten, főleg a kolostorokban ismert név és "Szellemi Központ". Sajátos és egyedi fogalom. Művelődési értékeket és leleteket tároló központi gyűjtőhely. Mint szellemi központ, ide tartozott többek között Karnak, Nippur (Mezopotámia), Hetevarett (Egyiptom). Megszűnésekor minden értéket átszállítottak Ordoszba, az új szellemi központba. Paszametik fáraó volt az, aki Hetevarett megszűnésekor a Szövetség Ládáját a többi kincsekkel együtt a szkíta hadsereggel átszállíttatta Ordoszba. Az Élet Templomának jelentősége a mindenkori keleti bölcsek abban látták, hogy az esztelen háborúk rombolásaitól a jövő számára megőrizzék a minden idők állandó értékeit jelentő, a szellemi haladás vívmányait szolgáló bizonyítékokat, iratokat, a tudást.
Az Élet Temploma hivatást tölt be az emberiség fejlődésének történelme során éppúgy, mint ahogyan a szent kegyhelyek, kolostorok, melyek a különböző korok, emberi alkotások emlékeit őrzik az utókor számára. Ezen helyeken sokáig megfelelő képzettségű emberek maradnak őrzőül vissza.
Hun törzsek:
türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari,komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, ujgur, mongol, avar

Lenke

Fazekas Piroska
csütörtök, 2016. április 21. 08:22
Agaba (jelentése:öreg medve):

Úz bölcs, főpap és vezér volt az, aki a 24 hun törzset újból összefogta.
Agaba építette fel a 24 Törzsszövetség rendszerét, mely mindvégig érvényben is maradt. Ezen rendszer alapos, az élet minden területére kiterjedő volt. Miután ősi alapokból táplálkozott, idő-állóságát is bebizonyította. Agaba főpap és fővezér nemcsak az úzoknak, de minden hunoknak is bölcs vezetője volt, őrzője az "Élet Templomá"-ban 48 ezer évtől kezdve tárolt kincseknek. Írott agyagtáblák, téglák, papiruszok képjeleinek tudó-, megfejtő olvasója, a 48 ezer éves írások történelmének, a feljegyzéseknek az ismerője. Az Agaba alkotta rovás ABC-je 32 betűs, a mai napig helytálló betűsor, a későbbi, úgynevezett latin betűk kialakulásában is szerepet jászott.
Agaba további intézkedései közé tartozott a 10 évenkénti un. ismeretszerző kalandozások indítása, melyek során később lóháton vagy hajón, de szinte az egész világot bejárták, s melynek alapvető célját az Ataiszról menekülő népek esküje határozta meg, vagyis hogy a túlélők és utódaik minden időkig keresni fogják egymást.
Agaba alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ősi otthonát, a Melegvizek Birodalmát.
- Újjászervezték a 24 Hun Törzsszövetséget, mely szövetség tagjai:

a türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun,

manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, újgur, mongol és avar törzsek voltak

- A mitológiájuk egyeztetésével egységes Tórem-hit rendszert alakítottak ki
- Újra kezdték az idő számítását, a holdév számításból áttértek a medvetoros évek számítására. Mivel ez a medvetor Kr.e. 4040-ben volt, ez lett az első medvetoros év
(a 2004. évünk a 15.512. tűzszerzési év, és a 6004. medvetoros év, aminek a tavaszi napforduló jelenti az új év kezdetét)
- Az eddig használt képírást elhagyva egységes rovásírást alakítottak ki
- Elrendelték az őstörténelmünk, azaz az Arvisura-igazszólások rendszeres rovását
- Meghatározták a birodalmi közös nyelvet, amely az úz (azaz az azóta csak keveset változott palóc-magyar) nyelv lett
- Beindították az ötéves sámámképzéseket
- 10 évenként kalandozások indítását határozták meg, melynek elsődleges célja a rokon ataiszi törzsek megkeresése volt.

Arvisura van
Lenke

Fazekas Piroska
hétfő, 2016. április 25. 20:42
Balassa Gyarmat

Gerenna töményvezér fia Balassa, Szentével és Gyarmat nevű kisfiával, valamint hat testvérével, Csitár, Horpács, Tar, Szügy, Szanda és Bodony vitézek¬kel, akik 100-100 kőfaragóval és a vízszabályzó határról leszerelt vitézekkel együtt felépítette Balassa-Gyarmat földvárát nem túl hosszú alsó világával és így két hónap múlva már be is költözhettek. Balassa is bőkezű volt vitézeivel. Kb. 476-ban történt ez.
Mivel Balassa Nekese dédunokája és akinek vaskoporsójába temették el Atillát, valószínűsíthető kabar származása.
Ebből értelmezve Balassagyarmat kabarok épÍtették.
kabar-kvádokat

Fazekas Piroska
kedd, 2016. április 26. 07:46
Kedves Otto!
Örömömre szolgál. ha tetszik és főleg az ha olyasmiről "tudósítók" aminek van érintettje. Mint például Balassagyarmat.
Fazekas Piroska
szerda, 2016. május 4. 21:26
Ataisz utolsó fejedelme 12. Armogur volt. Ekkor Hajós fejedelem vezetésével útnak indította a legjobb hajósait, hogy nézzék meg, Uruk-ómban milyen időjárási viszonyok és életkörülmények uralkodnak, mivel Ataiszon az egyre növekvő felmelegedés miatt mind nagyobb lett az aszály, melyet egyre gyakoribb földrengések is kísértek. A visszatérő fejedelem jó híreket hozott, így 12. Armogur elrendelte, hogy 10 fia közül Suva, Buda és Kuszkó folytassák a felmelegedés következtében lakhatóvá vált területek felkutatását. Suva déli, Kuszkó keleti, Buda pedig nyugati irányba vette az útját hajóival. Nem sokkal később Agaba és népe is elindult Kuszkó nyomában. Ekkor az addigiaknál is jóval erősebb rengés rázta meg a földet, s megindult az özönvíz. Nagyon sok hajó a tengerbe veszett, Agabáék is csak nehezen tudtak megmenekülni, az egyes törzsek hajóit pedig különböző helyeken vetette partra a víz. Ezeken a helyeken különböző Ómokat, azaz gyarmatbirodalmakat hoztak létre. Sajnos a gyarmat kifejezésnek mára már kicsit negatív hangzása lett, azonban akkor ez korántsem a más népek leigázását jelentette, sokkal inkább a kultúra, a tudás átadását, elterjesztését. Az ataiszi rokon törzsek tehát szétrajzottak, egymástól távoli helyekre vetődtek, de megfogadták, hogy örökké keresni fogják egymást!

A déli irányban elinduló Suva egy később visszaküldött jelentésében egy mesés szépségű szigetről írt. Nem kell sokat keresgélnünk a mai térképen sem ahhoz, hogy megtaláljuk a nyomát, méghozzá néhány ezer kilométerre az egykori Ataisztól, a Fidzsi-szigeteken. Ebből is arra lehet következtetni, hogy Anyahita leszármazottja rendkívül nagy jelentőségű dolgokat kellett, hogy véghezvigyen ahhoz, hogy a nevét a mai napig is megőrizte a legnagyobb város!

Fazekas Piroska
szerda, 2016. május 25. 08:14
899 szeptember
Árpád tehát Kalágén (Klagenfurton)
keresztülhaladva (ahol, amint tudjuk, Bős tudunt meggyilkolták), seregével megjelent Berengár
király hadainak közelében. Követeket küldött hozzá és visszakövetelte az elrablott avar
kincseket. Berengár főurai ez ellen tiltakoztak. A kabar törzsek segítségével legyőzték Berengár király seregét.
Az avar-kincsek visszaszerzését célzó tárgyalások azonban akadályokba ütköztek, mivel az arany-ezüst tárgyakból templomi kelyhek és oltári szentségtartók készültek. Ezért Berengár királlyal úgy egyeztek meg, hogy évenként 10 véka ezüsttel vagy be¬olvasztott arany tömbökkel az elrabolt aranykincseket visszaszármaztatják. Az első, 899-es évet igazoló 10 véka ezüstpénzt Árpád a harcosai között szétosztotta, míg az újabb, 900-as évnek a hadisarcát Kurtán várába szállíttatta.


Fazekas Piroska
péntek, 2016. június 10. 07:54
Árpádházi Szent Margit

IV. Béla és Mária királynő végső elesettségükben az Istennek ajánlották fel a Veglia szigetén megszületendő gyermeküket. Margit hercegnő 1242. január 18-án született egy nagy tengeri vihar alkalmával. 1242. őszén Pósa Pál parancsot adott, hogy a kis leányka részére Lam herceg kézművesei a Domonkos-rend irányítása mellett egy apácakolostort építsenek. Pestről egy csoport kőfaragót telepítettek a szigetre, akik régi szokásuk szerint nyulakat is tenyésztettek. Ezért ők a Nyulak szigetének hívták lakóhelyüket.

A kis Margitot a szülői ház mellett Veszprémben nevelték. Itt tanult meg írni, olvasni és imádkozni. A Kancellária is részt vett az otthoni nevelésében Homoródka aranyasszony által, aki megtanította az Árpád-háznak a titkos királyi rovására, amellyel Margit a későbbiekben a bátyjával, V. Istvánnal levelezett.
Csepely tárkányvezér 1252. késő tavaszán tartotta esküvőjét János magyarkai püspök leányával és erre az esküvőre nagybátyját, IV. Béla királyt is meghívta. A királyi család azonban vonakodott megjelenni. A király nem sérthette meg az Árpád-házat, mivel a meghívás a Kancellárián keresztül történt. Betegségére hivatkozva felszólította Homoródkát, hogy szíveskedjék István herceget és a kis Margit hercegnőt elismerni a fejedelmi esküvőn, mint a királyi házaspár képviselőjét.

A magyarkai gyorsszekér járaton megérkeztek a menyasszony hozzátartozói, akik között, mint utólag kiderült Csadaj fia, Mocsi és Büri, és több unokája is részt vett. A magyarkai fejedelem udvarában tűrhetően megtanultak magyarul beszélni, énekelni és táncolni. Kálmán herceg fiát, Csepely tárkányvezért, Möngge nagykán elismerte a Gilgames-ház tagjaként, ezért képviseltette magát Mocsi és Büri hercegekkel és a kis hercegekkel, akik közül egy bogárfekete szemű, nagyon szép ifjú herceget ültettek a kis Margit mellé. A fejedelmi esküvő nagyon tetszett a kis Margitnak, ilyen lakomán még soha nem vett részt. Mivel a 15 éves hercegecskének nagyon furcsa neve volt (Ongikán), Margit elnevezte táncosát Bogárkának, míg a fiú Margitot Tündérkének. Sok felköszöntő, étel és vers után megszólalt Lam hercegék „Purdé-Murgé" bandájának táncra való felhívása. Margit először vonakodott ezen részt venni, de Homoródka és István bátyja kérésére a többi fejedelmi ifjak társaságában táncra kerekedett. Eleinte kissé zavartan ment, de aztán Bogárka szeme állandó bátorítása mellett mindinkább belejött. Sőt a budavári ifjak pajkossága miatt megkóstolták a misebornak elnevezett Tokaji bort is.
Bár a kis Margit csak kóstolgatta a szentnek hitt új italt, a „Misebort", de aztán olyan jó kedve kerekedett, hogy Homoródka biztatására vígan táncolt a kis hercegecskékkel és bizony észre sem vették, hogy a kakas megszólalt. Margitnak még soha nem volt ilyen boldog éjszakája. Bogárka tánc közben elmondta, hogy Möngge nagykán neki adta az ujgurok birodalmát, ahol az uruki-mani keresztény hit már régen államvallássá lett. Ennek kapcsán jött el most a magyarkai uruki-mani püspök leányának az esküvőjére, itt ugyanis nem tiltott a papok nősülése. Bevallotta Margitnak, hogy nagyon megszerette és amint hazaér, megkéri a nagykán édesanyját, Ungika aranyasszonyt, hogy járuljon hozzá a házasságukhoz, s annak idején az ujgurok fejedelemasszonyává fogja tenni. Margit elpirult és a Tündérke megígérte, hogy ennek a boldog éjszakának az emlékére feleségül fog menni Ujgurföldre, bár a szülei az „Istennek ajánlották föl" de már szó volt a királyi családban arról, hogy Ottokárhoz, vagy máshoz férjhez kell majd mennie.

Sikila hun - lapja

Fazekas Piroska
péntek, 2016. június 17. 07:38
Az Arviusra szerint Árpád csak 908-ban halt meg, a pozsonyi csatában szerzett sebesülésében.
A haza védelme.

Theotmár salzburgi érsek 907-ben indított a magyarok ellen háborőt. Ebben a pozsonyi csatában vesztette életét. Miért is. kapzsiságból, vagyonszerzés céljából, a föld megszerzése.
az egész csata indító rugója.





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: