Útmutató 2018-ra


Útmutató 2018-ra

 Útmutató 2018-ra

 

Az állam alapja minimum a törvényhozás joga és lehetősége. Lehet még listázni azokat a szempontokat, ami az állam meghatározásába beletartozik, de a mai korban a törvényhozás az, ami számít. Az állam keretein belül tehát azé a hatalom, aki a törvényhozás jogával, vagy ahhoz felhatalmazással rendelkezik. Ez a jog kizárólag hatalomban - erőben gyökeredzik. Az alaptörvény érdekes tanulmányt jelent a hatalom és a törvény viszonyára. Az alaptörvény szerint a nép a hatalom forrása, de törvényt hozni még sincsen joga. Márpedig az erő és a jog viszonyában az erőé az elsőség, hiszen az előbbiből következik az utóbbi. Az alaptörvénynek éppen ez az üzenete: tiéd (a népé) a hatalom, de én (az országgyűlés) hozom a törvényeket. Ez egy képtelenség. 

Az alaptörvény idevágó rendelkezései a hatalomról:

,,B) cikk 

 (3) A közhatalom forrása a nép.                                                                                                                                                                                            (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” 

A törvényhozás jogáról:

,,6. cikk

(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője...”

Mindez az, amiről írtam. De a folytatás:

,,C) cikk 

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.”

Mi van olyan esetben, amikor az állam sérti meg a törvényeket azzal, hogy a döntéshozás folyamatából kirekeszti a népet, vagyis a hatalom forrását. A 6. cikk (2) sunyin fogalmaz, de azért kikövetkeztethető, mit akar mondani: aki nem tagja az országgyűlésnek, az nem is kezdeményezhet törvényt. A hatalom lényegében a nem országgyűlési tagok kezében van, miközben a törvénykezdeményezés jogával rendelkeznek. Amennyiben ezt a passzust egy valódi hatalommal rendelkező országgyűlés hozta, akkor az alaptörvény ide vonatkozó részei tisztán szemfényvesztés, megtévesztés céljával kerültek be az Alkotmányba. Vagyis naív dolog lenne komolyan venni. Így gondolja az emberek nagy része.Pedig nem biztos, hogy így van. Akit érdekelnek az összeesküvés-elméletek, annak fejében esetleg megfordulhat, hogy miért deklarálják szerte a demokratikus világban is a demokráciát, a népek önrendelkezését, az emberek szabadságát, ha azt nyíltan figyelmen kívül hagyva is lehet országokat irányítani. Úgy tűnhet, de méfg sem úgy van, hogy csak azért, hogy a megtévesztett emberek rendszer ellen kevesebb hajlandóságot érezzenek lázadni. Biztosan van ebben igazság, de nem csak eről van szó. Ha Magyarország elmúlt 26 év történetét veszem, akkor abból az derül ki, hogy vezetőinket messze nem érdekelte még a demokrácia látszata sem, amikor döntéseit egyszerűen leerőszakolták a nép torkán. Az országgyűlés a gazdagok intézménye lett, amelynek működését a pártok a kezdet óta lenyúlták a saját pillanatnyi érdekeiknek engedve. Méghozzá külföldi segítséggel, mert 1990-ben az ország vezetői nem tudtak volna  amaguk lábán megállni. És persze nem ingyen kaptak segítséget azért a hatalomért, amit olyan gyorsan ki tudtak annak idején építeni az első ,,szabad" választásokat követően, és a mai napig még meg is tartani. Nem régen az interneten kutattam fel idevágó anyagot a hitlesség kedvéért, hogy mennyire egy valódi demokráciába, piacgazdaságba csöppentünk bele az általunk megválasztott politikusok tudásának és elhivatottságának köszönhetően. Hogy mit lehet a demokrácia látszatának lelepleződés nélkül megtenni. Ez az anyag le is tölthető, ha valaki nem ismerné (kisit hosszú lesz): 

http://oskar.atw.hu/downloads/elhallgatott.pdf 

,,A rendszerváltás és az államadósság 

Ki áll a magyar pártok mögött?

2010-ben hazánk 2321 milliárd forintot, azaz 11,6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény.

Pedig az adat igaz! Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.

 Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.

 

22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? „Mindössze” a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)

Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: „…ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat.”

Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!

Amennyiben erről beszéltek volna azonnali hatállyal „forradalmat” robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az átütemezésről is. 

Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!

Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.

 

Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított és Horn Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt. Vagy privatizál és fizeti a kamatokat vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent.

Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása. 

Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit

Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak mégis idegen kézbe került.

Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett. 

Orbán és Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.

A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy, ahogy működő magyar mezőgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerződések. Mikor Torgyánnal szétverették a mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.

A Fidesz is kihasította a saját sápját. Lásd bábolnai gazdaságok privatizációja stb. De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket ejtették és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 választás eredménye fontos volt, mert az Orbán-Torgyán-féle mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar mezőgazdaságra a nyugati árukat.

Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek is.”

A mai magyar politikai-gazdasági rendszert nem a magyar társadalom fejlődése hozta létre, hanem magyar sajátosságokat figyelembe véve külföldi mintára, külföldi segítséggel, de magyar ,,politikusok” részvételével készült, akik közül idővel milliomosok és milliárdosok lettek. Ezt kapták judáspénzként Magyarország szétrablásáért. Azok az országok, ahol a ,,demokratikus fejlődésnek” jóval nagyobb hagyományai vannak és fogékonyabb is rá a társadalom, ott a vezetők rájöttek arra, hogy a látszat fenntartása nem csak azért jó, mert csökkenti a társadalom lázadását az erőszakos vezetés miatt és ellen, hanem azért is, mert a látszatot is megcélzó intézkedések reálisabb döntésekhez is vezettek. Csökkent a korrupció, és hatékonyabbá vált az állam működése is. A látszatpolitika idővel bevett gyakorlattá vált, míg nálunk a XX. század első felében még mindig félig-meddig feudalizmus volt. A rendszerváltó pártok egy új rendszert kaptak, szinte kulcsra készen, de a ,,demokrácia” működtetéséhez nem értettek. Ezért mondhatta a politikai analfabéta Gyurcsány az ösződi-beszédet követő tüntetések idején a tüntetőkre célozva, hogy majd elfáradnak és haza mennek. Ugyanakkor a rendszerváltó technológiát szállító hatalmak (háttérhatalomra gondolok), oldalán nagyon is komolyan gondolták a demokrácia, a korrupció elleni fellépés, az igazságosság fogalmát, csak nem nálunk alkalmazva, mert akkor az ország keményebb dió lett volna a bankokkal szemben, és mert tapasztalatuk volt arra, hogy hiányuk hova vezet. A magyar politikusok pedig ezekről a fogalmakról azt hitték, hogy csak csak vicc, amit nekik nem kel komolyan venni. De éppen ezért kellene a népnek komolyan venni ezeket a fogalmakat, mert rajta keresztül meg találhatja az utat az igazi rendszerváltáshoz, amely véget vethet a mostani elit kizárólagos hatalomgyakorlási módszerének és annak minden káros következményének. Az alaptörvényből akkor sem vehették volna ki a B) és az C) Cikk rendelkezéseit, ha azt esetleg Orbánék ki akarták volna hagyni. Arra erős nemzetközi nyomás lett volna a válasz, olyan erő megnyilvánulása, amelyről a törvényhozás jogának kapcsán írtam. 

Ki kell mondani, hogy ez az Országgyűlés nem legitim intézmény, mert a nem a hatalom forrásaként megnevezett nép felhatalmazásával működik. Vagy mondják ki az igazságot arról, hogy kié a valódi hatalom ebben az országban (és persze a többi ,,demokratikusországban is), vagy tartsák be a demokrácia alapelvét az egyén szabadságáról és a nép önrendelkezéséről. Persze az előbbit biztosan nem fogják megtenni, és ez akár egy nagyon jó hír is lehetne, ha látnának benne lehetőséget az emberek. 

Ugyanakkor más megközelítésben sem törvényes az Országgyűlés működése. Minden országgyűlési választás azzal jár, hogy az új országgyűlés megalakítása előtt fel oszlatja magát a régi, hogy helyet adjon az újnak. Ám az új országgyűlést csak a régi országgyűlés által megválasztott köztársasági elnök írhatja ki az alaptörvény szerint. A feloszlatott országgyűlés megbízatása is lejár tulajdonképpen, így az új országgyűlés megalakulásához nincs már senki részéről felhatalmazása sem a pillanatnyi köztársasági elnöknek, sőt, ő maga sem tekinthető már köztársasági elnöknek, hiszen az őt megválasztó-megbízó intézmény önmagát feloszlatta. Nincs semmi, ami a jogfolytonosságot tovább vigye. Az új országgyűlés elvileg jöhet azzal, hogy azon törvényeket, amelyeket a korábbi országgyűlés hozott, nem ismeri el. Persze nem jönne ezzel semmiképpen, egy igen érdekes oknál fogva: azt mondanák a tagjai (a képükön a bőr még csak ki sem pirosodna) , hogy azért marad fent a jogfolytonosság az országgyűlések megszakadásával is, mert a nép, aki a hatalom birtokosa biztosítja a folyamatosságot, így az általa az országgyűlés számár adott felhatalmazások is érvényessé teszik a korábban hozott törvényeket. Hazugság lenne ugyan, és még is igaz. A nép tudomásul veszi a már meghozott törvényeket, és ez jelenti valójában a jog folytonosságát is.

Ki kell mondani azt is, hogy olyan választási rendszer kell, ami teljes mértékben összhangban van a demokrácia, népfelség, az egyéni szabdság elvével, és amely garanciákra és nem ígéretekre épül. A törvénynek lehetővé kell tennie, hogy a választók megakadályozzanak bárkit, hogy az ő és az ország érdekeit sértő törvények szülessenek. Nem lehet a része az alaptörvénynek, hogy a nép miről tarthat vagy nem tarthat népszavazást. Vajon ki szabhatja meg ezt a hatalom ,,birtokosainak”? A rendszerváltást követő időkről ezért kerestem és mutattam be anyagot. Hogy látható legyen, mindaz, amit a dokumentumban olvasható, nem következhetett volna be, ha a választók nem adják ingyen az X-eket. Ha módjuk lett volna törvény útján megakadályozni, hogy az országot szétlopják.

De ha viszafelé nézünk időben, akkor az is látszik, hányszor lett volna jó a népnek, ha fel tudott volna fellépni a vezetőivel szemben. Deák Ferenc kiegyezése helyett egy szuverén nagy Magyarország jöhetett volna létre, amelyet a habsburgok nem tudtak volna belehúzni az első világháborúba. De legalábbis nem könnyen. Vagy mi történt volna akkor, ha Horthínak nem engedi meg a nép a Szovjetúnió elleni háborúba való belépést. lehet, hogy az már eldöntött lépés volt, van rá bizonyíték. De nem adtuk volna meg a ,,Németország utolsó csatlósa" címhez az alapot. 

 

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2016. március 6.
Nézettség: 240


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: