Debreceni Zoltán író 

Cigány zsidó író 

. 

. 

Kisvejkén késő őszi estén ballagott munkából haza egy boldogtalan férfi Stríz Mátyásnak hívták.
Senkit nem szeretett,
emiatt őt sem szerették az emberek a faluban. Nagyon magányos volt és szomorú a szíve.
A hegyekben erősen kezdtek fújni a hideg szelek a nagykabátját összehúzta menet közben magán
mert nagyon fázott.
Fejét lehajtva, hogy ne fújjon arcába a fagyos szél úgy siettet haza a házába a gazos gondozatlan udvarába.

Már az utca ki volt világítva mire hazaért a gondozatlan, házához.
A kopott, rozoga kaput a kulccsal kiakarta nyitni.
De az ujjai elgémberedtek a hidegtől és a kulcs kiesett a kezéből.

Idegesen morgolódva lehajolt, hogy a kapu kulcsát fölvegye a száraz gyom közül.
S akkor vette észre a kerítés tövében ültetett zöld színű virágot.
Mindenhol csak nagy a gaz -morogta félhangosan.

Kedvesen ráköszönt a szomszédban élő cigány kisfiú.
Szelíden mondta neki: bácsi azt a virágot én ültettem neked.
A férfi vállát rángatva mondta én ilyet nem kértem tőled te fekete tücsök.
Azzal bement a sötét hideg házba.

Majd a kályhába tüzet rakott.
Közben kavargott benne a kisfiú mondata.
Minek nekem a virág?
- mormogta magában.
Már késő éjszaka lett,
de a boldogtalan férfi szemére nem jött álom.

Akarata ellenére mindig a cigány kisfiú jutott az eszébe.
-Virágot nekem?

-nekem?

Nekem ültette?

Majd könnyes szemmel a tornácáról levette a cukorrépa hámozó kést és kiment az utcára,
a félhomályba mikor nem látta senki és kiásta az agyagos földből a megdermedt virágot,
amit neki az a kis vézna beteg cigány kisfiú ültetett.

Bevitte és egy edénybe gondosan elültette.
Másnap ahogy dolgozni indult már kint volt az árva cigány kisfiú.
Ugyan is a szülei autó balesetben már régebben meghaltak.
Csókolom bácsi köszönt mosolyogva szelíden a kisfiú.
A férfi mosolytalanul komoran bólintott köszönés helyet a kisfiúnak.
A kisfiú oda szólt: bácsika látom bevitted a virágot.

Be - válaszolta majd elballagott dolgozni.
A munkából este sietett haza,
mert tudta a kis virág várja.
A kis virág napról napra szépen növekedett.
Mert rendszeresen ápolta,
öntözte a boldogtalan ember.

Egy napon nagyon szép sárga virágot hozott.
A férfi nagyon, de nagyon boldog lett.
Mert a szürke sötét szobájába a virág fényes napot hozott.

Munkába indult
mint ahogy mindig szokott,
reggelente a boltba tértbe a tarisznyába élelmet venni.
De az elemózsián kívül kért egy nagy tábla csokoládét.

Másnap reggel nem látta a kisfiút a kerítés előtt mint ahogy szokta,
egy darabig várta a cigány kis fiút,
de hiába várta csak nem jött.
Elment dolgozni de nem volt jó érzése egész nap mindig a vézna kedves gyerek járt az eszébe.
Alig várta,hogy vége legyen a műszaknak,
hogy tudjon sietni haza,
de nem is a saját házához ment hanem egyenest a kisfiú házához.

Többször bekiáltott,
a kisfiú helyett,
egy öregasszony jött ajtót nyitni.
A kisfiút keresem mondta izgatottan.
A kisfiú az éjszaka nagyon beteg lett.
A mentő kórházban szállította. én a mamája vagyok.

A férfi rohant ész nélkül a kórházba.
A folyosón hangosan kiabálta,
a kisfiút keresem,
azt akit az éjjel hozott be a mentő.
Sajnos
ma délelőtt meghalt a vézna szép kisfiú ,
megállt a picike szíve, mondta neki egy fiatal nővérke.
Késve érkezett sajnos uram.

Sírva fakadt, hangoson zokogva ment az után haza.
A férfi kisfiú sírjára élő sok színű virágból
csináltatott egy nagy koszorút.

A temetésen odament a sírgödörhöz és zokogva dobta a picike koporsója után a nagy tábla csokoládét.

Majd később egy szép holdvilágos éjszaka,
virágot ment ültetni a cigány kisfiú picike sírjára.
Azt a virágot amit a kisfiútól kapott. Majd megköszönte a kisfiúnak kint a temetőben többször sírva, zokogva. Amiért szeretetre megtudta a nevelni .

Kisvejke .... Híres emberek - Debreceni Zoltán - képei és Versei       Debreceni Zoltán író  ( Debreceni Zoltán versíró ) HBm. Sándoros tanya   Debreceni Zoltán író. Kisvejke  Cigány író  .    Debreceni Zoltán Zsidó cigány író   Cigány író  .  .  Kisvejke    Cigány író Hajdúbagos .  .  Hajdúbagos rólad beszél - Cigány író tollából . Hajdúbagoson a pusztaságon jártam. A homokos utakat egyenként bejártam. A dombunkon is voltam a távolba néztem, Majd könnyezve mélyen elmerengtem. Köddé vált minden a messzeségbe. Nem láttam sehol akit úgy szerettem. Az emlékek mind hozzám szegődtek. A régi múltunkról de sokat meséltek.. Majd el hessegettem az emlékeket messze. A régi házamat vettem én szemügyre. A gazdáját elvitte régen a halál. A házam mosolygott úgy nézett reám. A szomszédok vidáman fogadtak. Rájuk mosolyogtam tobább is ballagtam. A templom messziről meg ismert, szép ruhát kapott. Nem büszkélkedett benne, könnyezve lócával fogadott. Leültem mellé egy barna színü padra. Könny hullott szeméből a sok panaszomra. Sokat beszélgettük majd búcsút vettem tőle. Kisétáltam onnét a zöldellő mezôre. A Rókás tó is ott áll, ahol régen állott. Szorosan átölelt nem tétovázott. Egy madár többször mondta el a kakukk éneket. De lehet nem is dalolt, csak tégedet kérdezett. .  KISVEJKE  Cigány író Kisvejke 2012(fotózó: Csajé)  .  .  .  Dombóvár  Cigány író dombovari-haza .  .  .  A Mecsekben - Egy cigány író tollából  .  .  Néha megnézem a Pécsi hegyeket. A Dobay tavat a magas fenyveseket. Csodálom a csendes vadregényes tájat. A madarak dalát és az égik érő fákat. Veled sétáltam itt a keskeny gyalogúton. Elmerengek némán a régi szép múlton. Könnyszökik a barna két szemembe. Úgy tekintek fel a magas kék egekbe. .  .  .  Derecske  Cigány író életrajza és művei .  .  .  Miket is beszélek - Cigány író tollából . Gyönyörű vagy mint a legszebb rózsa. Hogy miért kedvellek csak a jó Isten tudja. Nem láttalak mégis vágyom a csókodat. Nézni a szemedet hallgatni a hangodat. Ó Istenem miket is beszélek, hisz másé már a szíved. Ne haragudj rám mert buta az én szívem. . . Rókás tó Cigány író fotózta: Rókás tó  .  .  Szép emberek // Hajdúbagos Cigány író Kékestető 2015 nyara .  .  Kisvejke  apuci-Kisvejke - Egy cigány író  .  .  Miket is beszélek - Egy cigány író tollából . Gyönyörű vagy mint a legszebb rózsa. Hogy miért kedvellek csak a jó Isten tudja. Nem láttalak mégis vágyom a csókodat. Nézni a szemedet hallgatni a hangodat. Ó Istenem miket is beszélek, hisz másé már a szíved. Ne haragudj rám mert buta az én szívem. .  .  Biharkeresztes  Cigány író Biharkeresztesi háza .  Egy cigány író  .  .  Szép emberek // Pocsaj  Debreceni Zoltán - A meggyilkolt alvó cigányember tőrténet... Debreceni Zoltán - A meggyilkolt alvó cigányember tőrténet... Zsidó cigány iró .  TÉGED VÁRLAK - Cigány író tollából  .  Egyedül bolyongok a hüvös éjszakába. Búsan sóhajtozik az én szívem tája. Mosolygok, pedig sírni volna kedvem. Istenem csak te tudod, mennyit kell szenvednem. Ismeretlen gyere csókold meg a számat. Bejárom veled utána a puszta rónaságot. Nem alusszuk el a rövid életünket. Átöleljük egymást a puszta közepébe. Megfogom a kezed nem engedem el soha. Ha nekem adod a szíved te szerelmes ostoba. A kezedbe adom a bánatos szívemet. Nem csak a szívemet az egész életemet. Taníts meg szeretni, hűségesnek lenni. Hogy ne tudjak rajtad kívül senkit sem szeretni. Te legyél nekem örökké mindenem. ezen a világon. Mert csak téged akarlak öletni gyönyörű virágom.  .  .  Szép emberek // kisvejke  Cigány író /2011 Mátrafüred,  .  .   Derecske  Cigány író Derecske Erkel Ferenc utca 2 háza .  .  RÓKÁS TÓ Cigány író párja fotózta, Rókás tó /szép emlékek  .  .  Séta Veresegyházán - Cigány író tollából  . Gyönyörű szép tavak némán álldogálnak sorba. Valamit mondanak de nem értem a lombtalan fasorba. A téli nap vidáman mosolyog a szendergő tájra. Istenem milyen szép télen is Veresegyháza. Boldogan nézek a bánatos szemedbe. Szeretném tudni, hogy mi jár a fejembe. Boldogtalanság gyötri mindig a szivedet. Tönkre tették teljesen az édes gyermekedet .  .  Szép emberek // Kisvejke   Cigány író  .  .  HAJDÚBAGOS Cigány író Hajdúbagos sinai u 1 .  . Kisvejke   Závod, Cigány író  .  .  HOSSZÚPÁLYI    zsidó, cigány író  . BEDŐ Cigány író  .  Csak azt akarom kérni Vers: Csak azt akarom kérni, ne szeresd már a másikat, ha megtudod ígérni, én akkor leszek boldogabb, én azt akarom látni, a szemeden,hogy értem ég, és nem akarok várni, egy életet a percekért. Refr: Mond,hogy az a másik szerelem, ha volt is más volt nem ilyen, és mond,hogy régen tovatűnt. Mond,hogy velem más lesz az egész, hogy erre nem jön feledés, és jó,hogy újból szeretünk. Csak azt akarom kérni, hogy te szeress nagyon-nagyon, mert nem akarok félni, hogy mit hoz majd a holnapom, Én azt akarom látni, hogy boldogok az emberek, hogy nem kell sokat várni, és én is az leszek veled. . Kisvejke  Zsidó Cigány író .  Estefelé - Debreceni Zoltán Cigány író tollából . Búsan sétálok a város közepén Tudom nem jössz mégis várlak én. Leszállt a városra az este, mindenfele csend honol. Lehet te valakivel boldogan csókolózol valahol. Velem szemben Osvát Pál szobra áll, a pipáját fogja s búsan néz én reám. Mellettem emberek boldogan lépkednek. Ismeretlen vagyok én itt még rám sem köszönnek. A könnyes szememet az ég felé emelem. A holdat keresi rajta a fáradt tekintetem. Hányszor mondtad, hogy örökre szeretsz engemet. Most a holdfény törölgeti a könnytől a szememet. Légy boldog ne gondolj soha rám. Elég ha én szenvedek te gyönyörű Sváb leány Hazafelé veszem szép lassan az utamat. A templom előtt hagyom az összes gondomat. Debreceni Zoltán Zsidó cigány író  .    Szűz hó roppan - Debreceni Zoltán Cigány író tollából     A téli erdő sűrűjében ballagok már egyedül megyek nem fogod a kezem. Lábam alatt szűz hó roppan kedvesem, de sokat jártam itt veled. Lassan a zimankót kikelet váltja, majd újra nyár borul a Hajdúbagosi tájra. Aztán ősz, szines esős, sirnak az eső lepte fák éppen úgy mint amikor megismertelek. Az eső úgy hullik rám a fáról mint a könnycseppek. Olyan szomorú most a szívem... A természet templomában vigaszt lelek kedvesem rádemlékezem. .. Cigány író  .  .  Kisvejke    Cigány író Hajdúbagos .  .  Hajdúbagos rólad beszél - Debreceni Zoltán Cigány író tollából . Hajdúbagoson a pusztaságon jártam. A homokos utakat egyenként bejártam. A dombunkon is voltam a távolba néztem, Majd könnyezve mélyen elmerengtem. Köddé vált minden a messzeségbe. Nem láttam sehol akit úgy szerettem. Az emlékek mind hozzám szegődtek. A régi múltunkról de sokat meséltek.. Majd el hessegettem az emlékeket messze. A régi házamat vettem én szemügyre. A gazdáját elvitte régen a halál. A házam mosolygott úgy nézett reám. A szomszédok vidáman fogadtak. Rájuk mosolyogtam tobább is ballagtam. A templom messziről meg ismert, szép ruhát kapott. Nem büszkélkedett benne, könnyezve lócával fogadott. Leültem mellé egy barna színü padra. Könny hullott szeméből a sok panaszomra. Sokat beszélgettük majd búcsút vettem tőle. Kisétáltam onnét a zöldellő mezôre. A Rókás tó is ott áll, ahol régen állott. Szorosan átölelt nem tétovázott. Egy madár többször mondta el a kakukk éneket. De lehet nem is dalolt, csak tégedet kérdezett. .  KISVEJKE  Kisvejke 2012(fotózó: Csajé) Debreceni Zoltán cigány író  .  .  .  Dombóvár  Cigány író dombovari-haza .  .  .  A Mecsekben - Egy cigány író tollából  .  .  Néha megnézem a Pécsi hegyeket. A Dombay tót a magas fenyveseket. Csodálom a csendes vadregényes tájat. A madarak dalát és az égik érő fákat. Veled sétáltam itt a keskeny gyalogúton. Elmerengek némán a régi szép múlton. Könnyszökik a barna két szemembe. Úgy tekintek fel a magas kék egekbe. .  .  .  Derecske  Debreceni Zoltán Cigány író életrajza és művei .  .  .  Miket is beszélek -Debreceni Zoltán Cigány író tollából . Gyönyörű vagy mint a legszebb rózsa. Hogy miért kedvellek csak a jó Isten tudja. Nem láttalak mégis vágyom a csókodat. Nézni a szemedet hallgatni a hangodat. Ó Istenem miket is beszélek, hisz másé már a szíved. Ne haragudj rám mert buta az én szívem. . . Rókás tó Cigány író fotózta: Rókás tó  .  .  Szép emberek // Hajdúbagos Cigány író Kékestető 2015 nyara .  Gyönyörű vagy mint a legszebb rózsa. Hogy miért kedvellek csak a jó Isten tudja. Nem láttalak mégis vágyom a csókodat. Nézni a szemedet hallgatni a hangodat. Ó Istenem miket is beszélek, hisz másé már a szíved. Ne haragudj rám mert buta az én szívem. .  .  Biharkeresztes  Debreceni Zoltán Cigány író Biharkeresztesi háza .  . .  .  Szép emberek // Pocsaj  Debreceni Zoltán - A meggyilkolt alvó cigányember tőrténet... Debreceni Zoltán - A meggyilkolt alvó cigányember tőrténet... Debreceni Zoltán Zsidó cigány iró .  TÉGED VÁRLAK - Debreceni Zoltán Cigány író tollából  .  Egyedül bolyongok a hüvös éjszakába. Búsan sóhajtozik az én szívem tája. Mosolygok, pedig sírni volna kedvem. Istenem csak te tudod, mennyit kell szenvednem. Ismeretlen gyere csókold meg a számat. Bejárom veled utána a puszta rónaságot. Nem alusszuk el a rövid életünket. Átöleljük egymást a puszta közepébe. Megfogom a kezed nem engedem el soha. Ha nekem adod a szíved te szerelmes ostoba. A kezedbe adom a bánatos szívemet. Nem csak a szívemet az egész életemet. Taníts meg szeretni, hűségesnek lenni. Hogy ne tudjak rajtad kívül senkit sem szeretni. Te legyél nekem örökké mindenem. ezen a világon. Mert csak téged akarlak öletni gyönyörű virágom.  .  .  Szép emberek // kisvejke  Debreceni Zoltán Cigány író /2011 Mátrafüred,  .  .   Derecske  Debreceni Zoltán Cigány író Derecske Erkel Ferenc utca 2 háza .  .  RÓKÁS TÓ Cigány író párja fotózta, Rókás tó /szép emlékek  .  .  Séta Veresegyházán - Debreceni Zoltán Cigány író tollából  . Gyönyörű szép tavak némán álldogálnak sorba. Valamit mondanak de nem értem a lombtalan fasorba. A téli nap vidáman mosolyog a szendergő tájra. Istenem milyen szép télen is Veresegyháza. Boldogan nézek a bánatos szemedbe. Szeretném tudni, hogy mi jár a fejembe. Boldogtalanság gyötri mindig a szivedet. Tönkre tették teljesen az édes gyermekedet .  .  Szép emberek // Kisvejke   Debreceni Zoltán Cigány író  .  .  HAJDÚBAGOS Debreceni Zoltán Cigány író Hajdúbagos sinai u 1 .  . Kisvejke   Závod, Debreceni Zoltán Cigány író  .  .  HOSSZÚPÁLYI   Debreceni Zoltán zsidó, cigány író  . BEDŐ Debreceni Zoltán Cigány író  .. Kisvejke  Debreceni Zoltán Zsidó Cigány író .  Úgy estefelé - Cigány író tollából . Búsan sétálok a város közepén Tudom nem jössz mégis várlak én. Leszállt a városra az este, mindenfele csend honol. Lehet te valakivel boldogan csókolózol valahol. Velem szemben Osvát Pál szobra áll, a pipáját fogja s búsan néz én reám. Mellettem emberek boldogan lépkednek. Ismeretlen vagyok én itt még rám sem köszönnek. A könnyes szememet az ég felé emelem. A holdat keresi rajta a fáradt tekintetem. Hányszor mondtad, hogy örökre szeretsz engemet. Most a holdfény törölgeti a könnytől a szememet. Légy boldog ne gondolj soha rám. Elég ha én szenvedek te gyönyörű Sváb leány Hazafelé veszem szép lassan az utamat. A templom előtt hagyom az összes gondomat. . Debreceni Zoltán Zsidó cigány író      Debreceni Zoltán Cigány író  Kisvejkei temetőben... .  Gyengéden simogatja a nyári szellő az arcomat. A néma temetőbe Kisvejkén lassan ballagok.. Némán nézem a halottak honát. Közben elmerengek azon, vajon van e élet odaát.   Kisvejke, cigány író Debreceni Zoltán .  .  A gondolatok a fejembe teljesen összekeverednek. Mikor látom a sírok nem kopnak, hanem a temetőben egyre többen lesznek.   Csodálkozom a kőből készült szentkereszt is elmállik, pedig az istennek csinálták. Kérdezem magamtól akkor a húsból-vérből lévő ember, hogy élne odaát. A falevél hiába sír ősszel a földre hull megy a körforgásba. Mi is elmegyünk az örök elmúlásba.       /Kisvejke: 2012.06.08./ .  .  Szerkesztés dátuma: péntek, 2016. április 8. Szerkesztette: Cigány Író Író

Megjegyzések

hétfő, 2019. január 14. 19:33 Szabó Tiborné Hajnalka Lám - lám ... mit jelent a szeretet.... Vajon miért félünk kimutatni az érzéseinket.... ki tudja.... nem lesz - e késő... mikor viszonozzuk a szeretetet... mikor megértjük, hogy a legnagyobb ajándék a szeretet. Egy híd, mely összeköti az embereket... a lelkük révén.