ÉJJEL A HŐSÖK EMLÉKKÖVÉNÉL


ÉJJEL A HŐSÖK EMLÉKKÖVÉNÉL

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Barátaim!
A verset elolvasva eldöntheti Mindenki, hogy 1959 - ben mikor megírta, miért nem jelenhetett volna meg Édesapámnak ez a verse sehol, sőt...


ÉJJEL A HŐSÖK
EMLÉKKÖVÉNÉL

Alszik a falu nagy éji csöndben,
Éjfél van, mintha kísértet járna.
Hősök kövére hull enyhe lombbal
Szomorúan a Hétvezér fája.
Virágot hoztam – nappal nem szabad
Emlékezni Tirátok, hős fiak.

Kik ott hulltatok el idegenben,
Visztulánál, Doberdónál, Donnál –
Jaj nektek most itt a mi hazánkban,
Felétek a szívünk csak sírva száll.
Miért nem kiálthatom Nevetek én
Ti hős fiak, a dicsőség egén -?

Lombok között aranyló betűkre
Gyönyörűen csillog az éji hold.
Elrejtem magam a kőszobornál –
Vérzik a lelkem, ahogy megállok.
Felzokog a szél – félőrült vagyok, -
Miért nem lehetünk mi itt magyarok!

Beburkolózva idegen rongyba
Erőszak útján veszik szép fajunk.
Szláv oroszlán tátja felénk torkát,
Nincs ki gyógyítsa véres, nagy bajunk.
Ti hős fiak, Ti kihűlt hős szívek,
Ezért hullottatok, véreztetek -?

Kövek, itt az éji hársak alatt,
Őrizzétek a hősök szép Nevét.
Lesz még idő, lesz még nap, amikor
Elhozza a nép szabad ünnepét.
Lesz még idő – és kardot ránt a kar
S magyar földön újra él a magyar.

Nagy Bálint

Bakonyszentkirály. 1959


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2016. május 29. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 664


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: