MAGYAR FÁJDALOM


MAGYAR FÁJDALOM

 

 

 

 

 

 

 

KEDVES BARÁTAIM!

Áldott Emlékű Édesapám több versében is beszélt a méltatlan Trianoni diktátumról.

Fogadjátok Szeretettel az évforduló kapcsán a következőt:

 

MAGYAR FÁJDALOM

 

 

Miért a könny a gyászos szemekben,

Miért a lélek mélyén a fájdalom?

Miért az átok, gyászos Trianon…?

Miért van itt annyi véres álom?

Miért sújt annyit Isten ostora,

Ennyi gyászt és könnyet érdemeltünk?

Meddig öl még kínzó magyar bánat,

Meddig versz még, meddig még Istenünk?

 

Voltunk dörgő vészek vad Titánja,

Rohantunk habzó, táltos paripán.

Karunk nem volt gúzsba lekötözve;

Szabad volt ez a nép ős Ázsián!

Láng volt lelkünk, lankadatlan parázs,

Egetverő volt a lobbanása.

Ha jött a vész, vad, véres rohamban

A magyarnak nem volt soha mása!

 

Füstös, duzzadt kalászokat szedtünk

A vitézség és hírnek mezején.

Mi voltunk az elsők a világon! –

Rengett a föld ágyúink ütemén.

Vad, viharos, zordon éjszakában

Miénk volt a dal, győzelem – ének.

Pogány hittel áldoztunk Hadúrnak,

A magyarság örök Istenének.

 

S hiába jött Mohi, Mohács, Arad,

Gyilkos ármány nem ölt meg egészen.

Nem hamvadtak az égi lámpások

Rabságban sem, bilincsbe letörten.

…S most vesszünk el itt a drága földön,

Most öljön meg vad tartományok sodra?

Halál reá, ki ránk halált kiált!

Halál reá, ki a magyart bántja!

 

Szabad lesz ez a nép nemsokára,

Szabad lesz, mert szabadnak született!

Kardforgató nagy ősök véres útja

Nem tűr soká bocskoros népeket!

Új dal fakad a Kárpátok alatt,

Lesz még erőnk újra s izmos karunk!

E csonka hon újra nagy, szabad lesz,

Hisszük – hisszük, hogy még Feltámadunk!

 

Nagy Bálint


Szerkesztés dátuma: szombat, 2016. június 4. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 389


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: