TOLLÁSZKODÓ GALAMBOCSKA…

Tollászkodó galambocska áll a nyírfa tetején,

Büszkén tekint ráérősen szélfúvásban énfelém.

Utca zaja nem zavarja, körötte csak *brukkolás

Hallatszik az ágak közül, mint párzáskor, oly csodás.

Lehet, hogy annak vagyok tanúja, hogyan lesz majdan

Ebből a tollászkodásból, de ezt megsúgom halkan,

Egy jövőbeni vadgalambszerelem, vagy csak téves

Az elképzelésem és ez talán nem lehetséges?

Lényeg a lényeg, nem mindennap látni tollászkodó

Madárkát mindenki háza előtt és ez megható

Azért, mert a mai világban többnyire csak lentről

Figyelhetünk meg, nem úgy, mint én most ablakból, fentről

Galambokat szálldogálni messze fent, magas Égen,

Hiszen az ő világuk a szabad szárnyalás légen

Át Gondtalanul, Amilyen Ember Sohasem Lehet:

Számára Valós Szabadság Csak Vágyálmi Üzenet.

*Brukkolás, turbékolás

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2016. 06. 05. Vasárnap Délelőtt 11: 15