MISKA BÁCSI ÉS A CSUPASZ PUNCI ESETE Ifjúkori emlékeimből


MISKA BÁCSI ÉS A CSUPASZ PUNCI ESETE  Ifjúkori emlékeimből

 

 

 

 

 

 

 

 

MISKA BÁCSI ÉS A CSUPASZ PUNCI ESETE

Ifjúkori emlékeimből

 

   Valamikor réges – régen, mikor még 1962 – 65 között Győrben tanultam, a nyári szünetben lehetőség nyílt egy kis pénzkeresetre. Szülőfalum Bakonyszentkirály és Bakonyszentlászló között van az Ördög - rétnek nevezett erdős terület, ahol Zsargó Gábor Erdész lakott, aki a környékbeli Erdőgazdaságot felügyelte. A kisebbik lánya Ildikó egy időben még Általános Iskolában osztálytársam is volt. Gabi bácsi csemeteültetésre, ritkításra és egyéb erdei munkálatokra a környező falvakból, szinte egész évben alkalmazott lányokat és asszonyokat, akik a szükséges műveleteket elvégezték. Természetesen férfiak is voltak közöttük és ezt nem véletlenül jegyzem meg az írásom elején.

   Szerencsénkre, a nyári szünetben én is éltem a lehetőséggel és akkor még nem diákmunkának nevezett tevékenységre vállalkoztam, pedig nem is volt közel a terület és gyalog kellett reggel odamenni és délután visszajönni. Legtöbbször nem volt semmiféle munkás szállítási lehetőség még akkoriban. Persze, mi fiatal gyerkőcök egyedül nem végezhettünk munkát, éppen ezért a felnőttek keze alá dolgoztunk az erdőben. Volt olyan nap is, amikor az erdészház udvarán kellett egy kis mezőgazdasági munkát végezni, de szívesen csináltuk ezt is.

   Az előbb említett felnőtt férfi megjegyzésemhez most már szorosan hozzátartozik az, hogy én M. Miska bácsi felügyelete alá kerültem. A hozzám képest idősnek számító bácsi nagyon szeretett pajzánkodni a lányokkal és asszonyokkal, természetesen ezt olyan aranyosan tudta csinálni, hogy senki nem haragudott meg érte, sőt… Voltak, akik ha valamiért aznap nem jött dolgozni, már hiányolták a célozgatásait, amiket a hölgyek testrészeire vonatkozóan szokott tenni. Állandóan mesélt, hogy fiatalkorában miképpen szokta a lányokat és asszonyokat megkaparintani azzal a céllal, hogy esetleg majd kettesben gyakorolni tudják az akkor még nem nagyon ismert Kámaszútra könyvben leírt páros gyakorlatokat.

   Huncut ember volt Miska bácsi, mert bennünket fiatal, suttyó legénykéket is állandóan arról faggatott, hogy volt – e már a lányok combjai között dolgunk és meg szoktuk – e csöcsörészni őket? Persze, akkor mi még nem nagy „szakmai” gyakorlattal rendelkeztünk ezen a téren, ezért szégyenlősen próbálkoztunk a magyarázatokkal, amin csak nevetett, mert vagy elhitte, amit mondtunk, vagy nem. Ma már nem tudjuk meg sohasem, mert ha jól tudom, Miska bátyánk is nem a földi lét síkján pajzánkodik a hölgyekkel, örökre eltávozott.

   Node térjünk vissza a gyökerekhez, mert ma is, 69 évem előtt pár hónappal, nagy tisztelettel gondolok rá, hiszen nem hajtott túl bennünket a munkálatokkal, mert nem teljesítménybérben dolgoztunk. A téma azonban kifogyhatatlansága miatt mindig a nőkre kanyarodott vissza, bármiről is beszélgettünk a nap során. Egyik nap, mikor kicsit távolabb voltunk a lányok – asszonyoktól, sejtelmesen megkérdezte tőlünk, suttyó legénykéktől:

-Ide figyeljetek gyerekek!

Láttatok már csupasz puncit?...

Természetesen szemérmesen nem nagyon akaródzott egyikünknek sem válaszolni erre a kérdésre. Azt azonban még mi is tudtuk, hogy akkoriban faluhelyen még a lányok – asszonyok combjai közötti „bozontost” nem nagyon fazonírozták, főleg nem borotválták. Ahogyan az Isten megteremtette, legtöbbnek úgy maradt a későbbiek során is a szőrzete azon a bizonyos combközi találkozásnál. Miska bácsi, mivel nem válaszoltunk a feltett kérdésre, elkezdett mesélni:

-Képzeljétek el, még fiatal koromban megtetszett egy nagyon helyes lány a faluban és ez kölcsönös is volt a részéről. Mások elmondása alapján tudtam róla, hogy már nem szűz, ezért gondoltam, nekem is sikerül majd egy kis gyakorlatozás vele valahol a vár környékén, hogy ne legyünk szem előtt. Úgy is történt, ezért lementünk a Totya utcán keresztül az Aranyos patak völgyébe, hogy majd ott keresünk egy csendes kis zugot az akcióhoz. Akkor még kevés kiránduló járt arra, nem kellett attól félni, hogy valaki meglát bennünket. Úgy is történ, sikerült egy füves kis hajlatot találni a sziklás hegyoldal alatti területen. Gondolhatjátok, hogy már mennyire felajzott voltam, mikor nekiálltam a leányzóról a bugyogóját levetni és én is előremeredő árbóccal készülődtem a kertbe hatolásra. A látványtól azonban el is ment a kedvem, mer a várva – várt bozont helyett egy lecsupaszított punci szája tárulkozott elém.

-Miska bácsi aztán miért volt ez akkora probléma? – kérdeztem tőle bátortalanul.

-Azért fiacskám, mert nekem az ilyen lecsupaszított jószágok soha nem tetszettek, ma öreg fejjel sem kellenének, bármilyen ifjú leányzó kelletné előttem a meztelen testét teljesen lecsupaszítva. Éppen ezért azonnali hatállyal faképnél hagytam a leányzót és egyedül indultam vissza a faluba.

   Ezzel a mesének vége is szakadt, mert tovább már nem volt hajlandó beszélni erről az esetről, de a pajzán jókedve továbbra is megmaradt, főleg, mikor a lányok – asszonyok közelében jártunk. Előfordult, hogy hangosan rákérdezett valahogyan így, az emlékezetem szerin:

-Hadd látom, melyikőtöknek csupasz a pinája?

   Persze azok sem hagyták szó nélkül és a kellő válasz meg is érkezett Miska bácsi felé:

- Azt lesheti vén kujon! Csak a szája jár!

 El is futna, ha megmutatnánk! - azzal dolgoztak tovább.

   Régi már a történet, de valahányszor eszembe jut az évtizedek távlatából, mindig elmosolyodom, mint mikor évekkel később egyszer az utcán vele találkozva rákérdeztem:

-Miska bátyám ma hogyan állunk azzal a bizonyos csupasz kérdéssel:

Hamiskásan rám kacsintva valahogyan így felelt vissza:

-Bálint fiam! Én már annak is örülök, ha nem pisálom le a térdemet, mikor előveszem, ilyenekre már nem is gondolok, de azért most is azt mondom, hogy a bozontos punci az igazi!

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2017. 01. 06. Péntek Délután 13: 10


Szerkesztés dátuma: péntek, 2017. január 6. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 892


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: