Igaz, hogy még nincs Május, de fogadjátok
Szeretettel Édesapámnak ezt a szép versét-:)))
TAVASZ A GYŐRI
RÁBA – HÍDNÁL
Virágba borult gyönyörű város
Engedd meg ma, hadd üdvözöljelek,
Ebben a nagy ünnepélyes csendben
Ezer virága nyílt ki lelkemnek.
S hol a május legszebben orgonál
Megállok halkan a Rába – hídnál.
Lent a vadgesztenye óriások
Fehér – lila virággal borongnak.
Alattuk – jaj, de édes az élet! –
Szerelmesen ifjak álmodoznak.
S szelíden álmodó partok között
A víz remegve, lassan hömpölyög.
Állok a híd korlátjára dőlve,
Meleg csókjával üdvözöl a Nap.
Valahonnan halk zene szűrődik,
Virágokon vad méhek zsonganak.
Méltósággal, komoran átnyúlnak
A víz tükrébe a bástyafalak.
-Elszomorodok egy pillanatra,
Elgondolom, hogy feled a világ.
Nincsen kéz, amely megkoszorúzná –
A hősök szobrán, sajnos, nincs virág.
Mellettem vidáman jönnek – mennek
Tavaszt ünneplő, boldog emberek.
Állok a híd korlátjára dőlve
Miként a város, én is álmodom.
Valami nagy, ősi pogány hittel
A Természet oltárán áldozom.
-S szelíden álmodó partok között
A vén Rába remegve hömpölyög.
Nagy Bálint