ÖT ÉVE MÁR, HOGY
ÖRÖKRE ELMENTÉL ÉDESANYÁM…
Öt Éve Már, Hogy Örökre Elmentél Édesanyám,
Gyönyörű Arcocskádat Csak Még Egyszer Megláthatnám.
Megcsókolhatnám a ráncossá vált szép kezeidet,
Újra megkóstolhatnám nagyon finom főztjeidet,
Amelyet mindig nagyon jó étvággyal fogyasztottam,
Ezeket a perceket örökre szívembe zártam.
Széltől is óvtál, mikor nyolc hónapra megszülettem,
Tehozzád a napvilágra oly nagyon igyekeztem.
Soha Nem tudom feledni a szépséges arcodat,
Kedvességedet, az elsőnek kiejtett szavakat
Melyeket Tetőled Tanultam Drága Édesanyám,
Aki öt éve már a Mennyországból Figyelsz Reám.
Nagyon hiányzol, hiszen ma már Édesapám Sincsen,
Örökre Együtt Vagytok Hűségben, Örökös Bilincsben,
Amely Földön túl is a Szerelmeteknek Záloga,
Példaértékű, mint ahogy a Földön Volt Valaha.
Szomorú vagyok most, mikor emlékek közt kutatok,
Pedig tudom azt, hogy Vigyáznak Rátok az Angyalok
Abban a Boldogságosan Tündéri Szép Világban,
Gondok Nélküli Örök, Békességes Mennyországban.
Öt Éve Már, Hogy Örökre Elmentél Édesanyám,
Gyönyörű Arcocskádat Csak Még Egyszer Megláthatnám.
Hallhatnám a hangodat: ”Ugye nem hagysz itt kisfiam?”
Hangosan kiáltanám újra mosollyal boldogan:
„Itt Maradok, Veled Édesanyám Ameddig Leszel,
Ameddig a Földi Világban Mivelünk Létezel!”
Megnyugodnál újra, hogy nem hagylak el én sohasem,
Mert tudnád azt, hogy még Mindig Milyen Fontos Vagy Nekem.
Most, Mikor Rólad Emlékezem Drága Édesanyám,
Könnyező Szemeimmel Nézek és Elnémul a Szám.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2017. 05. 07. Vasárnap Délelőtt 10: 40
https://www.youtube.com/watch?v=rZgFFqju210&feature=youtu.be
