A CUHA PATAKNÁL.


A CUHA PATAKNÁL.

 

 

 

 

 

 

 

A CUHA PATAKNÁL.

 

Csengő patak mohos sziklák mélyén,

Dúdolva röpít csintalan habot.

Megállok a gyöngyhullámok felett

Mélabúsan, könnyeket hullatok.

 

Itt írtam Róla könnyes költeményt,

Fenn a búsongó szikla tetején.

Messze, messze, az erdős hegyekből,

Csendes alkony csókot dobált felém.

 

Hajtotta a mély pataki zúgás

S merengő álom árva lelkemet.

Leborultam, könnyeztek a habok,

Sírtak a hulldogáló levelek.

 

 

Nagy Bálint

 

1932, Bakonyszentkirály


Szerkesztés dátuma: szombat, 2017. május 20. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 576


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: