SVEJK A DERÉK VITÉZ…
A Cseh Katonáról Jut Eszembe Vasárnap Délelőtt…
Svejk a derék vitéz sörözik magában,
Írás szerint ott volt háború poklában,
Ahol a főhadnagy urat *„pucerolta”,
Azon kívül mindig kiokosította,
Hogy nem minden ugyanaz mi annak látszik,
Még akkor sem, ha feleségével játszik
Mikor az váratlanul hazaérkezik,
Nagyságával Ő csupaszul vitézkedik.
Történet Első Világháborúban volt,
De Svejk évtizedekig is erről dalolt
Mikor épségben hazájába érkezett,
Valamelyik kocsmában mesélni kezdett.
Miért idézem ezt fel néktek Magyarok,
Talán azért, hogy kicsit gondolkozzatok:
Lódítani nem kell a szomszédba menni,
Ezt Magyarok mi is jól meg tudjuk tenni.
A Második Világháborúban egykor
Nagyotmondó Háry Jánosok, nem doktor
Által kezeltek verték mellük utána,
Hogy mi mindent tettek a Haza javára.
Olyan sok magyar partizán vitézkedett,
Hogy abból egy nagy hadsereg kerekedett,
Amelyet az orkán messzire elsodort,
Csak a szelektív emlékezet igazolt.
Ezerkilencszázötvenhat még oly közel,
Nyolc éves voltam, de mégsem felejtem el,
Hogy mit tanítottak akkor és utána,
Mennyi forradalmár lőtt az orosz tankjára?
Ha így is lett volna, győz a Forradalom,
Ám, szelektív emlékezet győz Igazon.
Miért kell történelmünk hamisítani,
Valóságot önös módon ferdíteni?
Hatalmi mámorban szelektíven élni,
Miért kell a Népünket Hülyének Nézni?
Sok millió ember szemén hályog nincsen,
De szeretne már túllépni a nagy Nincsen,
Hogy számára is legyen egy kis Valami,
Ne csak akkor, ha „patronálja” Valaki!
A jó öreg Svejk, ha még ma is élhetne,
Lehet, hogy erre csak egyet legyintene:
„Nem lehet mindenki okos, óberlajtnant úr, kell,
hogy a hülyék kivétel legyenek, mert ha mindenki okos volna,
akkor annyi ész volna a világon, hogy attól
minden második ember teljesen meghülyülne.”
*Ruháját tisztogatta, magyarul értelmezve,
tiszti szolga volt Jaroslav Hašek történetében.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2017. 05. 21. Vasárnap Délelőtt 10: 05
