TIZENEGY ÉVE MÁR… Mónikámra Emlékezem


TIZENEGY ÉVE MÁR…  Mónikámra Emlékezem


TIZENEGY ÉVE MÁR…

Mónikámra Emlékezem


 

 Tizenegy Éve Már, Hogy Te Nem Vagy Közöttünk,

Tizenegy Nehéz Esztendő Áll Már Mögöttünk,

De az Eltelt Idő Sebeink Nem Gyógyítja,

Harminchárom Esztendő Szívtépő Fájdalma

Talán Már Bennem Mindenképpen Meg is Marad

Akkor is, ha Idő Kereke Lassan Halad.

Krisztusi Kort Kaptál Csak Istentől Gyermekem,

Mégis Nagyon Sok Örömet Szereztél Nekem,

 

Hisz Jóságos, Mosolygós Orcádra Gondolva

Emlékezem Most Legszebb Földi Napjaidra.

Ott Látlak Mindennap a Számítógépemen

Mikor Bekapcsolom, Mert Soha Nem Feledem

Azt a Pillanatot, Mikor Elkészítettem

Rólad a Képet, Amit Most is Nézegetem.

Utolsó Földi Mosolyodat Láttam Akkor:

Soha Többé Nem Lesz Erre Alkalmam Máskor.

 

Tizenegy Éve Már, Hogy Te Nem Vagy Közöttünk,

Tizenegy Nehéz Esztendő Áll Már Mögöttünk,

De a Szívem Majdnem Megszakadt Mikor Láttam

Elszállni Belőled Lelked Kórházi Ágyban,

Ahol Szép Szemeid Lecsukódtak Örökre,

Nem Ébredhettél Már Fel Sohasem Örömre.

Könnyeim Csorognak, Mikor Rád Emlékezem,

A Drága Szép Lényed Ül Bánatos Szívemen.

 

Szomorú apropója még a dolognak, hogy mikor elment Mónikám,

akkor is Pénteki nap volt. Emlékező versem írásakor 11 évvel ezelőtt még küzdött a halállal és csak Délután 16 óra után hunyta le Örökre Gyönyörű Szemeit.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2017. 06. 30. Péntek Délelőtt 10:30

 

https://www.youtube.com/watch?v=xFYOSwIUW30&feature=youtu.be

 

 

 


Szerkesztés dátuma: péntek, 2017. június 30. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 577


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: