KINEK, MINEK AZ ÜNNEPE MA MÁR AUGUSZTUS 20? Csapongva szálló gondolataim az ünneplés kapcsán, de nem Ünneprontóként.


KINEK, MINEK AZ ÜNNEPE MA MÁR AUGUSZTUS 20?  Csapongva szálló gondolataim az ünneplés kapcsán, de nem Ünneprontóként.

 

 

 

 

 

 

 

 

KINEK, MINEK AZ ÜNNEPE MA MÁR AUGUSZTUS 20?

Csapongva szálló gondolataim az ünneplés kapcsán, de nem Ünneprontóként.

 

   Valamikor kisdiákként és még később felnőtt fejjel is ezen a napon az Alkotmány ünnepéről és az úgynevezett Új kenyér ünnepéről emlékeztünk meg Országszerte. Természetesen, ha hivatalosan nem is, kisebb közösségekben és egyházi Istentiszteleteken, Miséken Szent István királyt is megünnepelték a neve napján.

Utána, az úgynevezett rendszerváltástól kezdve már hivatalosan is ez a nap akkor még szintén Alkotmány Ünnep és Új kenyér születése mellett István király is jobban előtérbe került, majd az Alkotmány ünnep jellege elkezdett megkopni. Főleg, mikor a jelenlegi Hatalmi berendezkedés sutba dobva a régi Alkotmányt, helyette elkészítette és az uralkodó Parlamenti többséggel elfogadta az Alaptörvényt. Fejtetőre állította az eddig érvényes Alkotmányos viszonyokat, ami ma már teljesen a hatalmi berendezkedés kiszolgálójává vált. Időközönként toldoznak – foldoznak az éppen aktuális viszonyok érdekében, pedig köbe vésettnek mondták az elkészültekor.

 

AKKOR HÁT KIT ÉS MIT ÜNNEPLÜNK MA MÁR EBBEN A KICSIRE ZSUGORODOTT, SOKAT SZENVEDETT HAZÁBAN?

  

   Bölcs ember lenne, aki ezt meg tudná mondani, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai ma már nem a Kereszténységről, Nem Szent Istvánról szólnak, de Nem is az Új kenyérről, kiváltképpen Nem az Alkotmányról, hiszen az MÁR NEM LÉTEZIK!!! Hát akkor miről?

   Nemzeti Megbékélésről, Békességről, Összefogásról?

Bizony egyikről sem, hanem az aktuálpolitikai árokásás szélesítéséről, nem létező ellenségről, ami ellen meg kell védeni az Országunkat és erre felsőbb szintű normatívákat, sorvezetőket is rendszeresen kiad a hatalmi berendezkedés azok számára, akik támogatják őket ebben a mesterségesen szított és fenntartott, háború nélküli hadiállapotban.

 

KINEK JÓ EZ?

 

   Azoknak biztosan nem, akiknek gondot okoz még a napi betevő falatra való megszerzése is, nemhogy Bólogató Jánosként, térden csúszva éljenezzék a királyt, akiről a mesét felidézve tudjuk, hogy meztelen.

Szomorú vagyok, hogy ezeket le kellett írnom a felhőtlen ünneplés helyett, de nem tudom megtenni, hiszen a koromnál fogva sok mindent megélve ma már nem tudok igazán mosolyogva ünnepelni ezen a napon, pedig de jó is lenne.

   Ma már sokkal többet tudunk Nemzetünk történelméről, de a hivatalos oktatásban még mindig „csak” István király államalkotó tevékenységről tanítanak, holott Nimród, Atilla és Árpád nevének jobban ki kellene domborodni, hiszen része a nemzeti Identitásunknak. Sok dokumentum szolgálja ma már az Őstörténelmünk bizonyítását, de az elavult, úgynevezett Akadémikus szemlélet ki tudja miért, ezt semmibe veszi.

   Az eddig felsoroltak is azt bizonyítják, hogy nem akarunk, vagy nem tudunk továbblépni azon az elavult útvonalon, ami ma már messze meghaladta a hosszú évtizedek tudományos felfogását. Le kellene térni róla és a régi ösvényeket feltárva haaladni visszafelé a múltba, mikor még Eleink tudták mi a Nemzet és Összefogás, hiszen az Ország Léte Volt a Tét!

 

HOVÁ, MIVÉ LETT A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS?

 

  Aki azt gondolja, hogy nem helyénvaló a mai napon erről szólni, az óriásit téved!

Aki azt hiszi, hogy a mai napon erről teljesen el kell feledkezni, az ugyancsak!

Ha ma csak jó képet vágva kell minden másról beszélni, csak a lényegről nem, az megint csak csukott szemmel, vagy csőlátóként látja a hétköznapok történéseit.

   Ma már Hazánkban dicséretes módon egyre szaporodnak az úgynevezett Hagyományőrző Egyesületek, Csoportok, Dobkörök Stb., ahol az Őseink dolgaival, a ránk hagyott Örökséggel próbálnak valamilyen szinten sáfárkodni és én ennek nagyon örülök. Mikor belecsöppentem ebbe a régióba, az Alföld Gyöngyszemébe Gyulára kerülve, számomra teljesen másféle vonatkozásban kezdett kitágulni a látóköröm, mint ahogyan ez a Bakonyban, a Szülőföldemen volt. Új információk birtokában kezdtem visszatekinteni és jobban megbecsülni az általuk végzett munkát, főleg akkor, mikor egy idő után már én is közöttük lehettem. Új emberek, új távlatok nyíltak ki előttem és egyre jobban kezdett felértékelődni számomra az Őseink Táltosi hagyománya, azoknak folytatói által, akik a nyomdokaiba lépve próbálták megőrizni és továbbvinni az Jussolt Értékeket.

   Minél többet megtudtam erről, annál jobban kezdett letisztulni előttem az is, hogy egy idő után „Már itt is előtérbe került” sok esetben az Értékek aprópénzre váltása, nem beszélve a rivalizálásról, ami szomorúvá tett engemet is sokadmagammal együtt. Egyre jobban megfogalmazódott bennem az, hogy már ezen a vonalon is felbomlott az egység a rivalizálásban, hogy ki a hiteles, hitelesebb tanító, Fő Táltos, Táltos, Sámán (Ma már tudjuk, hogy a Magyarságnak Táltosaik, nem Sámánjaik voltak, vannak és ezt nagyon sokan hajlamosak összekeverni) vagy bárminek is legyen elnevezve. Ki – kitől tanult és melyik a helyes út?

   Szomorú vagyok, hogy pont ezen a napon nem tudok úgy ünnepelni, hogy a már felsoroltakról el tudnék feledkezni. Szeretnék egyszer úgy ünnepelni, ha megérem még, amikor ez a széthúzás új mederbe lépve, egy irányban folyik tovább és Augusztus 20 egy olyan ünnep lesz, ami a Megbékélés és Szeretet, Összetartozás Napja lesz. Nem aktuálpolitikai csatározások színhelye szerte az Országban, Határokon kívül és nem a hatalmi politika játszótereként funkcionál. Senkit nem volt szándékom megbántani a mai napon, ha pedig valaki mégis annak érezte, előre is elnézést kérek Tőle, Tőlük az Egyetemes Szeretet és Békesség jegyében.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2017. 08. 20. Vasárnap Délelőtt 10:50

 

A többi fotó a cikkel együtt megnézhető az alábbi linkre kattintva:

https://www.facebook.com/balint.v.ifjnagy/posts/1970229643194810?pnref=story

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2017. augusztus 20. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 663


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: