„KÜLÖNLEGES KONFIRMÁCIÓ ZIRCEN”
Egy nagyon Kedves Földim, Éderné Biczó Ibolya jóvoltából eljutott hozzám a negyedévente megjelenő Dunántúli Református Lap aktuális számának az egyik oldala. Ebben egy szép tudósítás jelent meg a Zirci Református Egyházközség Lelkész Asszonyától, Nagytiszteletű Vecsey Katalintól. Számomra azért is olyan különleges ez a tudósítás, mert szerepel benne Tárkányi Nagy Roberta Unokám, aki az egyik bizonyságot tette a Konfirmáció alkalmából. Idézek a tudósításból:
„A fiatalok közül ketten, Tárkányi Nagy Roberta és Szűcs Barbara, a konfirmáció ünnepi istentiszteleteken, a fogadalomtételt követően, a szívükben lévő gondolataikat is megosztották a gyülekezettel. Roberta 1. osztályos kora óta jár, hittanra, Barbara viszont a kötelezően választott hit – és erkölcstan kapcsán került be a hitoktatásba.
„Ez alatt a 8 év alatt nemcsak énekeket, és érdekes bibliai történeteket tanultam meg, hanem imádkozni és hinni is. Az ifiken, a kirándulásokon, és a gyerekhéten a családias hangulat mellett bepillanthattam egy közösségbe, új barátokra tettem szert, és ebben a barátságos közegben néha el is felejtettem minden gondomat. Örülök, hogy ehhez a gyülekezethez tartozom, és köszönöm, hogy most itt állhatok, s a konfirmáció által egy új kapu nyílik ki előttem.” (Tárkányi Nagy Roberta)
„Én csak az 5. osztályos korom óta járok hittanra, de nem bántam meg. A csoportból a többiek már ismerték egymást, én pedig új voltam, ám ez nem hátráltatott, sőt így még több barátra tehettem szert. Megvallom, kezdetben nem rajongtam a hittanért, de már látom, milyen jó is volt, hogy sok mindent játékos formában és közösen tanultunk meg Istenről. Közben, 6. osztályos koromban a keresztelésem is megtörtént. 8. osztályba lépve pedig sok új dolog fogadott bennünket: a konfirmációra való felkészülés, és az ifjúsági közösséghez való csatlakozás. Ekkor változott meg igazán a gondolkodásom Istenről is, jobban kezdtem hinni Benne. Az ifinek köszönhetően pedig újabb barátokkal és maradandó élményekkel gazdagodtam. Örülök, hogy református lehetek, mert reformátusnak lenni jó!” (Szűcs Barbara) „
A részletes tudósítás elolvasható a mellékelt fényképen. Akit érdekel, mert nehezen olvasható a kicsi formátum miatt, letöltve már a számítógépen kinagyítva nagyszerűen látható.
Büszke vagyok az unokámra, Robertára, hiszen Református és Evangélikus Família a miénk és még egy lelkésszel is büszkélkedhetünk. Édesapám idősebbik testvére ugyanis Pápán végzett a Teológián és dolgozott Csurgón a Református Gimnáziumban, később pedig több helyen is szolgált Lelkészként, 1943 – ban bekövetkezett haláláig.
Köszönöm a szép tudósítást Nagytiszteletű Asszonynak és természetesen Ibikének is, aki eljuttatta hozzám.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2017. 09. 06 Szerda reggel 7:45
A többi fotó megnézhető az alábbi linkre kattintva:
https://www.facebook.com/balint.ifjnagy/posts/1700166450017991?pnref=story
