URAM, MÉG MEDDÍG TŰRÖD…

Meddig lehet tűrni az álszentséget?

 Uram, Még Meddig Tűröd a Békétlenséget,

Amikor Testvérből Csinálnak Ellenséget,

Barátból olyat, akitől harsog gyűlölet

Mert nem azt szereti, akit ma már ő szeret?

Kirekesztenek Felvállalt Magyarságunkból,

Mert nem akarunk behódolni önmagunktól

Azok előtt kik hiszik, tévedhetetlenek

Pedig csak hatalmaskodók és szemtelenek.

Elhiszik, hogy hatalommal azt is megkapták,

Hogy Országunkat maguknak kisajátítsák,

Pedig valamikor még volt bennük tisztesség,

Ma már azt sem tudják, mi a becsületesség.

Elképzelt trónon ül ma már meztelen király,

Körötte pedig sok nyelvnyújtogató lakáj,

Aki csak azt várja, rávesse tekintetét,

Cserébe illethesse fenséges alfelét.

Uram, Még Meddig Tűröd a Békétlenséget,

Amikor Testvérből Csinálnak Ellenséget?

Meddig lesz még Hazájában Bitang a Magyar,

Mert nem tűri már tovább, hódolni nem akar

Stadion ország koronázatlan urának,

Nem akar asszisztálni már senki fiának!

Ne Engedd, Hogy Koldusoknak Országa Legyünk,

Ne Engedd, Hogy Veszélyben Legyen a Nemzetünk!

Uram, a tenger már nagyon kezd háborogni,

Hiába próbál a hajó még fennmaradni,

Mert egyre erősödő hullámai lassan

Szövetkeznek a viharral és eztán gyorsan

Felborítják a pöffeszkedő hajósnépet,

Aki mindenről csak pingálja a jó képet.

Uram! Meddig Hagyod Szenvedni a Népedet?

Meddig a Szemhunyókat, Ál - keresztényeket?

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2017. 09. 15. Péntek Délelőtt 9:45