„ÜZENET HAZA” Wass Albertre emlékezve


„ÜZENET HAZA”  Wass Albertre emlékezve

 

„ÜZENET HAZA”

Wass Albertre emlékezve

 

   1908. Január 08 – án, 108 évvel ezelőtt született a kiváló Erdélyi író – költő, Wass Albert. Róla az én iskolai éveim alatt semmit nem lehetett hallani, mert agyonhallgatták a munkásságát. A rendszerváltás előtt a Kossuth Rádiónak volt egy műsora a Vasárnapi Újság, én is ott hallottam először róla. Az akkori műsor színvonala messze másabb volt, mint manapság, hiszen haladó gondolkodású szellemiséggel rendelkezett, mondhatnám azt is, hogy szinte ellenzékiségi hangulata volt, de valamiért már megtűrték, ahogyan közeledtünk 1990 felé. Szóval, ott hallottam először a kiváló, emigrációban élő irodalmár számomra leggyönyörűbb, „Üzenet Haza” – című remekbeszabott versét. Voltak olyan hangok is kezdetben, hogy másnak tulajdonították, még Mécs László katolikus papköltő nevéhez is kötötték, de Ő ezt cáfolta, hogy nem a sajátja.

    Megmondom őszintén, hogy nekem máig az egyik kedvenc íróm, költőm. Sok regénye és az összes kiadott verse is könyvtáram büszkesége. Nem rengett meg benne a bizalmam akkor sem, amikor próbálták őt háborús bűnösnek kikiáltani még a baráti körömön belül is. A technika korában, mikor már a világhálón, azon belül a Facebookon is kezdtem megosztani vele kapcsolatos anyagokat, volt olyan személyes ismerősöm, aki megbontotta a velem való kapcsolatot, amiért megmaradtam Wass Albert „hívőnek.” Természetesen tiszteletben tartottam a véleményét, ezért nem haragszom rá.

        2012. 12. 21 – én költöztem az Alföld Gyöngyszemébe, Gyulára. Fél évvel később a Békéscsabai Tűz – Kör Közhasznú Kulturális Egyesület 2013. 05. 29 – én 18 órai kezdettel tartotta Békéscsabán a heti aktuális összejövetelét a Csabagyöngye Kulturális Központ Jaminai Közösségi Házban. Az estet akkor „A vers és zene egysége – egy est a léleknek” szellemében tartották. Vendégként szerény személyem) közel egy órás költői bemutatkozást tartott, majd a résztvevők saját, illetve kedvenc költőik műveiből olvastak fel. A jó hangulatú esten számomra jóleső gesztus volt Fábián József Barátom részéről, aki Wass Albert: „Üzenet Haza” – című kitűnő versének felolvasására kért fel, aminek örömmel tettem eleget. A gyönyörű vers az alábbiakban olvasható:

 

Üzenet haza

 

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

 

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

 

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

 

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

 

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

 

És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.

 

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.

 

Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

 

Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

 

Wass Albert

 

Bajorerdő, 1948.

 

   A vers felolvasásáról videó felvétel is készült, amely az alábbi linkre kattintva megnézhető:

 

https://www.youtube.com/watch?v=H_LorUKzo3g

 

   A jeles évforduló kapcsán ezzel a szerény kis megemlékezésemmel szeretnék adózni a kitűnő Erdélyi író – költő személyének.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2016. 01. 08. Délután 14: 30

 

 

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2018. január 8. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 248


   







Tetszik 1 Nagy Bálint kedveli
Nagy Bálint




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: