KOVÁCS LAJOS, A MINDIG MOSOLYGÓS ARCÚ GYULAI SZÍNÉSZ.


KOVÁCS LAJOS, A MINDIG  MOSOLYGÓS ARCÚ GYULAI SZÍNÉSZ.

 

 

 

 

 

 

 

 

KOVÁCS LAJOS, A MINDIG

MOSOLYGÓS ARCÚ GYULAI SZÍNÉSZ.

 

   Őszintén bevallom, nemcsak azért, mert már hatodik éve élek Gyulán, de régebbi időktől kezdve tisztelője vagyok a nagyszerű Kovács Lajos színésznek, akit előtte csak a filmjei révén volt szerencsém ismerni. Mikor aztán ideköltöztem Gyulára, többször összeakadtunk a városban és én tisztelettel köszöntöttem, mire Ő mosolygós arccal, barátságosan visszaköszönt tegeződve. Először szerénykedtem és magáztam, de egyszer szólt, hogy nyugodtan tegeződhetünk. Kiderült, hogy csak pár év korkülönbség van köztünk az Ő javára felfelé. Később aztán összeakadtunk Németvárosban is a Disznótoros rendezvényeken, de mivel Gyula a kerékpárok városa, Őt is gyakran láttam tekerni, vagy a járdán tolva közlekedni.

   Soha nem láttam mérges arccal, csak mosolygósan intett és hangosan köszönt még tekerés közben is, ha megpillantottuk egymást. Nekem jóleső érzés volt, mikor meghallottam tőle azt, hogy:

-Szevasz, barátom!

   Néha megálltunk beszélgetni, ha az ideje engedte és nem sietett valahová, de a közvetlensége különösképpen szimpatikus volt számomra. Szinte alig volt valaki, aki mellett elhaladva Ő köszöntötte az illetőt, vagy már messziről szólították meg „Művész Úrként”, vagy „Lajoskám” titulussal.

   2017. őszén, talán Novemberben a Buszpályaudvar környékén volt dolgom a túloldalon, mikor egy leparkolt személykocsiból kikönyökölve megpillantottam. Kölcsönösen köszöntöttük egymást-kezet fogva, majd a kocsiból kiszállva egy kicsit elbeszélgettünk. Mosolyogva, de egy kicsit mégis bánatosan mondta, hogy az egészségi állapota most éppen nem az igazi, de nem hagyja el magát, mert még sok tennivalója lenne. Közben megérkezett a Kedves Felesége is, akinek bemutatott, majd elbúcsúztunk egymástól. Azóta személyesen nem találkoztunk.

   A napokban tudomásomra jutott, hogy a Story Magazin 2018. Január 11. számában készült vele egy kétoldalas interjú, amelyben mesél az életéről és a terveiről. Sikerült a lapszámot megszereznem és képi formátumban megjeleníteni az írásomhoz. Kinagyítva jól el lehet olvasni.

   Közben előkerestem a Németvárosban 2014. 02. 15 – én „Sváb disznótor és maszkázás Gyulán” – című rendezvényen készült fotóimat, mert emlékeztem rá, hogy Lajosról is ellőttem pár képet akkor, ahogyan beszélget valakivel, vagy éppen interjút ad. Természetesen ezeket is mellékelem szerény történetemhez.

   További jó egészséget, még sok jó film és színpadi szerep megjelenítését kívánva a Művész Úrnak, ajánlom mindenki figyelmébe ezt az írásomat. Örülök, hogy ilyen nagyszerű ember a barátságába fogadott.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2018. 01. 17. Szerda Délelőtt 10:55

 

Még több fotó látható az alábbi linkre kattintva:

https://www.facebook.com/balint.ifjnagy/posts/1844469425587692?pnref=story


Szerkesztés dátuma: szerda, 2018. január 17. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 148


   







Tetszik 1 Nagy Bálint kedveli
Nagy Bálint




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: