„VASTAGNYAKÚ KÁLOMISTA”
VAGYOK ÉN AKKOR IS…
*„Vastagnyakú Kálomista” vagyok én akkor is,
Ha belém szúr, milliónyi nem szeretem tövis,
Mert az a Hit, amely belém költözött régóta,
Ma már nem csak egy gyorsan elfelejtett szép nóta,
Hanem kiforrott, az időből kifelé menő,
De a múltját nem tagadó, soha nem feledő
Ember vallomása, ki nem ugrik ártó szóra
Mikor melldöngetők akarnák venni kilóra.
„Vastagnyakú Kálomista” vagyok én akkor is,
Ha belém szúr, milliónyi nem szeretem tövis,
Mert Négyszázötven éve az én Magyar Őseim
Vallották a Hitet, akik nem csak elődeim,
Hanem egy olyan vallás követői is voltak,
Akik Isten Házában Zsoltárokat daloltak
Úgy, hogy a nagyharang is megrendülve hallgatta
Gyönyörködve, minden alkalommal elnémulva.
„Vastagnyakú Kálomista” vagyok én akkor is,
Ha belém szúr, milliónyi nem szeretem tövis
Akkor, mikor szívem vérzik Szeretett Hazámért,
Nagyvilágban Szerteszét Szóródott Magyarságért.
Keresztény Testvérek, De Lehettek Ateisták,
Soha Ne Feledjétek: Ha Madarak Dalolják
Összefogás Fontosságát, Hazám Ne Próbálják
Júdás Pénzért Eladni, Bárhogyan is Akarják.
*Református civis polgár.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2018. 04. 09. Hétfő Délután 15:50