MEGALÁZNAK BECSAPNAK…

Kedd esti gondolataim.

Megaláznak becsapnak szüntelen,

De mégsem érzed, hogy te vagy bűntelen,

Mert újra hagyod, hogy megvezessenek,

Továbbra is rajtad nyerészkedjenek

Mikor nadrágból kilóg hátsó feled,

Mikor egyre nyomorultabb életed

Akkor sem veszed észre, hogy meztelen

A király, aki immár nem hirtelen

Felindulásból lök téged árokba,

Hanem hiszi, neki ehhez van joga.

Te pedig némán és beletörődve

Tűröd, lehajtott fejjel mész előre.

Orwelli világ szelleme már kísért,

De nem veszed észre, hogy a semmiért

Gürizel már egy életen keresztül,

De a keresztényi maszlag idvezül

De nem számodra hozva a Kánaánt,

Hanem akik álszentül, Krisztus gyanánt

Akarnak most bűntudatba kergetni,

Vagy utcára élelemért koldulni.

Magyarok Istene! Nézed Szótlanul

Galádságukat mikor könny kicsordul

Milliók szeméből, pedig ezt látnod

Kellene, nem szemeidet behunynod.

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2018. 06. 19. Kedd Este 18:25