ELHANGZOTT A ZÖLD SZIVEK KÖRE TERMÉSZETVÉDELMI CIVIL EGYESÜLET ALAKULÓ ÜLÉSÉN GYULAVÁRIBAN 2018. 07. 29 – ÉN.

TÜNDÉRSZIGET AZ ALFÖLD GYÖNGYSZEMÉBEN.

Mese, legenda, fantázia, mai valóság, döntse el mindenki saját maga.

   Kertünk végében Gyulán egy kis patak választ el bennünket egy valamikor csodálatos erdőcskétől. A valamikor jelző nem véletlenül került oda, mert ma már megváltozott, nem is kicsit. A patak vize az utánpótlás miatt kiszáradt, csak akkor van benne csapadék, ha az Ég csatornái megnyílnak, és nagyobb mennyiségben hullnak bele. Pár éve még szarvasok és őzek is odamerészkedtek szomjukat oltani, de mostanság ha ide is jönnek, bizony nincs miből és csalódottan elvonulnak tovább. Az erdő szélére építési törmelékeket hordanak utánfutóval rendszeresen, de rá se hederítnek, ha valaki odaszól, hogy ezt miért teszik. Zavartalanul teszik a dolgukat tovább. Illetékes ez ügyben eddig bejelentés után sem tett semmit érdemben.

   Egyszer érdekes álmom volt arról, hogy Tündérsziget volt valaha ez a kis erdőcske a címben már jelzett Alföld Gyöngyszemében Gyulán. A Körösök vidékét járva a Tündérkirálynő egyszer erre járt és ezt a kis erdőcskét meglátva így szólt kísérőinek:

-Szép ez a vidék, barátságosak az emberek is, nem kell más, csak egy kicsit élhetőbbé kell tennünk, hiszen eléggé elhanyagolták már. Az erdő a Föld tüdeje, tenni kell róla, hogy az is maradjon, hiszen Gyulán ez van legközelebb a városhoz éltető világával.

   A Tündérek neki is fogtak és szorgos kezeik nyomán rövidesen egy kis földi paradicsomot teremtettek, ahova az emberek is szívesen kijártak pihenni, de mindig vigyáztak arra, hogy a Tündérek által számukra megteremtett csoda még sokáig az is maradjon. Tüdejüket teleszívták éltető levegővel, miközben hallgatták az erdei világ csodálatos neszeit. A madarak trilláztak, a kis patakban halak úszkáltak, békák brekegtek és az őzek, szarvasok is a közelükbe merészkedve barátkozni kezdtek velük. Az erdőben gyümölcsök, szép virágok ontották illatukat és kínálgatták finomságaikat a roskadozó ágaikról. Béke honolt és ez a kis csodálatos világ valóban felidézte az idelátogatók számára a mesékből már ismert Tündérkertek világát, ahol mindenki jól érzi magát a hétköznapok rohanó világából egy kis időre kikapcsolódva azt elfeledve.

   A Tündérkirálynő egy idő után felkerekedett a kíséretével, mert úgy látta, hogy itt már nekik nincs tovább tennivalójuk, mert bíztak a Gyulai emberekben ahhoz, hogy ezt a csodálatos világot, amit megteremtettek, immár saját maguk is meg tudják őrizni és továbbfejleszteni. A kis erdőcske, mint egy Tündérsziget még akkor is, ha a szó szoros értelmében nincs is körbezárva a Körösök vizével, de a közelében folyik tőle nem is messze és védőgát óvja attól, ha esetleg magasabb lenne a vízszintje és veszélyeztetné a megteremtett csodálatos világot. Továbbmentek, hogy másoknak is segítségére legyenek, hiszen Tündérországban mindig Rend, Nyugalom és Békesség honol, de az emberek által lakott földi világban sajnos ez nem mindenhol mondható el.

     Telt múlt az idő, de már az én általam megismert körülmények, nem olyan csodálatosak, mint az álomképben leírtak, amivel kezdődött az igaz történetem, illetve az álombéli elképzelt világ később, természetesen nem hasonlítható össze. Ami a jelenben, a valóságban elénk tárul, sajnos elszomorító és egyáltalán nem megnyugtató. A kiszáradt patak, a már nem hallható békabrekegés, még a madarak csiripelése sem ugyanaz, mint pár évvel ezelőtt is megvolt. Nem jönnek az őzek és szarvasok szomjukat oltani, mert nincs hol, az erdő útjait rendszeresen telehordják szemétkupacokkal, eldobott flakonokkal, dobozokkal, papírokkal és még sorolhatnám hosszasan. Hiába szerveznek időközönként civil szervezetek szemétgyűjtési akciókat, ültetnek csemetéket az illegálisan, vagy engedéllyel kivágott fák helyébe, ez ma már nagyon kevés.

TÜNDÉRKIRÁLYNŐ!

   Ha esetleg látod mindezt, vagy tudomást szerzel a mai viszonyokról, toborozd össze újra a kis csapatodat és jöjjetek segíteni, mert az utolsó órákban vagyunk sajnos!

    Addig is, amíg ez nem történik meg, egy lelkes kis csapat elhatározta, hogy próbál tenni valamit azért, hogy az erdeink és vizeink ne változzanak végleg olyanná, mint amilyen a mai állapotukban van. Szennyezettek a Körösök vizei és a halállomány is csak tengődik bennük. Az Élővíz csatorna is hínárokkal túlzsúfolva ma már látványnak sem szép, hiszen átvezet a városon keresztül és sok ember látja ezt, főleg a turista szezonban és ez nem vet ránk jó fényt. A már említett kis csapat civil szervezetté fog alakulni 2018. 07. 29 – én a Gyulavári kastélyban és megpróbál tenni azért, hogy változtatni lehessen valamit a jelenlegi állapotokon és ebbe bevonjon ifjakat és időseket egyaránt. A megalakulandó szervezet neve:

ZÖLD SZÍVEK KÖRE TERMÉSZETVÉDELMI CIVIL EGYESÜLET.

   Fő célkitűzése lesz a szervezetnek, hogy a kezdeményezés a természetvédelmi, oktatási, művészeti és terápiás területeket képes legyen összekapcsolni egy közös cél érdekében, hogy ezzel is egy új világot teremthessünk a jelennek és az utánunk jövőknek egyaránt.

   Bízunk benne, hogy majd tudunk abban segíteni, hogy az egykor a Tündérkirálynő által kialakított viszonyokat, ha nem is egészében, de valamilyen formájában vissza lehessen állítani, illetve a Körösök Vidékének és a mi kis Gyulai Tündérszigetünkön egyaránt hasznára váljon.

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2018. 07. 24. Kedd Délelőtt 10:00

https://www.youtube.com/watch?v=fB1k0Otccu8

A fotót Gurzó K. Enikő, a Gyulai Hírlap kitűnő tudósítója készítette rólam