BAKONYOMBAN SZÜLETTEM…
Szubjektív visszanézés a múltra, azaz a jelen és a jövő kérdései.
Bakonyomban születtem már több mint hetvenegy éve,
Mégis bátran megyek, hátralévő jövőm elébe.
Azt is tudom, hogy „vastagnyakú kálomista” vagyok,
De úgy gondolom, kimondom, immár az is maradok.
Nem törődtem vele, hogy bármikor mit mondtak rólam,
Mert igazából csak én tudom, ki vagyok valóban,
Hisz aki Magyarságom bármikor kétségbe vonja,
Állok elébe, hogy tetteivel, bebizonyítsa,
Ne csak szájkaratéval próbáljon engem alázni,
Általam nem akarandó utakra hajkurászni.
Bakonyomban születtem már több mint hetvenegy éve,
Mégis bátran megyek, hátralévő jövőm elébe.
Ezután se mondja meg senki, ki legyen Barátom,
Sem azt, hogy az utamat miért nem vele együtt járom?
Nem voltam kirekesztő, másokra bélyeget rakó
Sohasem. Bőszen hátsót fényesítő alattvaló
Akkor sem leszek és nem is voltam, de Szeretetben
Gondolkodtam, Nem Szerettem Élni Gyűlölködésben.
Hibáimat soha le nem tagadtam, hibás eszme
Létről visszatérve nem váltam Hazám Szégyenére.
Bakonyomban születtem már több mint hetvenegy éve,
Mégis bátran megyek, hátralévő jövőm elébe.
„Az vesse rám az első követ”, aki nem hibázott
Életében, de mindig hatalommal parolázott,
Az észt azonban tudja osztani magas lóról fent
Mert azt hiszi, örökre eltűnik Minden Dokument.
Becsületem tiszta, az ellenkezőt állítónak
Bármikor állok elébe. Akik átkokat szórnak
Másokra azoknak szerényen ma is azt üzenem,
Számukra Soha Nem Származik Erkölcsi Győzelem.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2019. 03. 24. Vasárnap Délután 14:20